Márta István az Új Színházról és Pécsről

"Azonnal hívott Páva Zsolt"

  • Iványi Zsófia
  • 2011. december 12.

Színház

Minden bizonnyal Márta István lesz a Zsolnay Örökségkezelő következő ügyvezetője. Az új poszt egyszerre tűnik menekülésnek és hálapénznek, ám a színházi szakember szerint egyik sem, és nem is jelenti azt, hogy elhagyja a süllyedő hajót. Sőt.

Magyar Narancs: Mikor, illetve kitől tudta meg, hogy ön lesz az Zsolnay Örökségkezelő ügyvezető igazgatója?


Márta István: Amikor kiderült, hogy az Új Színházra benyújtott pályázatom sikertelen lett, azonnal hívott Páva Zsolt pécsi polgármester.

 

MN: Akkor mit mondott?


MI: Gondolkodási időt kértem, hisz sokan kerestek meg ajánlatokkal Pestről és vidékről egyaránt. Elsősorban persze az itteni munkám és a társulat miatt nem mondtam rögtön igent. Megjegyzem, egyáltalán nem tartom lezártnak még az Új Színház-ügyet: az LMP törvényességi felülvizsgálatot kért Pesti Imre budapesti kormánymegbízottól, akitől még nem érkezett erre válasz. Nagyon sokan remélik – köztük én is – hogy hamarosan megismerhetjük döntését.

 

MN: Ezek szerint még reménykedik, hogy Tarlós István visszavonja a kinevezést.

 

MI: Természetesen az utolsó pillanatig kitartok. Nem hagyom cserben a társulatot, se az Új Színházat szerető közönséget.

 

MN: Akkor miért fogadta el a pécsi állást?

 

MI: Még nem neveztek ki, majd csak december 15-én dönt a pécsi közgyűlés. Azt pedig a társulattal és Páva Zsolttal is átbeszéltük, hogy ha esetleg változnak a körülmények, akkor az új helyzetnek megfelelően kezeljük majd az Új Színház ügyét.

 

 

Márta István


Márta István

Fotó: Németh Dániel


 

 

MN: Azzal, hogy a kinevezés híre megjelent a sajtóban, úgy tűnik, feladta az Új Színházért folytatott harcot.

 

MI: Nem adtam fel. Január 31-ig küzdök.

 

MN: Annak, hogy elfogad egy másik pozíciót, ön szerint nincs olyan üzenete, hogy erről végleg lemondott?

 

MI: Nem. Megszállottan dolgozunk: két bemutató és számos vendégjáték előtt állunk.

 

MN: Mekkora esély lát arra, hogy Tarlós István megváltoztatja a döntését?

 

MI: Nem mennék bele százalékokba, de látok rá esélyt. Reménykedem abban, hogy a bejövő új információk, az országos és nemzetközi visszhang, illetve a jövő évi költségvetés számai alapján a főpolgármester úr felülbírálja a döntését, hisz egy minden szempontból jól működő színház létét kockáztatja. Most tudtuk meg, hogy a főváros 2012-ben egy fillérrel sem támogatja a színházait: ez a mi esetünkben 120 millió forintos kiesést, az éves büdzsénk nagyjából egynegyedét jelenti. Aki nem ismeri ezt a színházat úgy, mint én, az nem fogja tudni kezelni a helyzetet. Nekem van arra elképzelésem, hogyan menthető meg a színház, de azt természeten egyelőre nem osztom meg senkivel.

 

MN: A társulat nem érzi úgy, hogy elhagyja a süllyedő hajót?

 

MI: Nem, mert ezt tisztáztam velük.

 

MN: Mit mondott nekik?

 

MI: Próbáltam nyugtatni őket. Ez a kinevezés az én vezetői kvalitásom elismerése mellett az Új Színház pozícióját is erősítheti.

 

MN: Attól erősödik az Új Színház pozíciója, hogy az igazgatója elfogadott egy másik állást?

 

MI: Igen. Az, hogy „megerősödtem”, talán a színháznak is jót tesz. Erről azonban egyelőre nem szeretnék többet mondani.

 

MN: Ha ön elmegy, és jön Dörner, mi lesz a társulattal? Már több színész nyilatkozott, hogy ebben az esetben biztosan elhagyják a színházat. A többiek hogy vannak ezzel?

 

MI: Azt tanácsoltam a színészeknek, hogy jól gondolják meg, mit csinálnak, és ha el is mennek, semmiképp se az évad közben tegyék, hisz egy felbontott szerződés nagyon súlyos következményekkel jár. Senkinek se mondtam soha, hogy demonstráljon mellettem; higgadt meggondolást kértem, és kérek most is tőlük. A legkiszolgáltatottabb, legnehezebb helyzetben a színész van: ha megy, az is rossz, ha marad, az is rossz.

 

MN: Lehet a pécsi kinevezést valamiféle kárpótlásnak tekinteni?

 

MI: Nem, ezt határozottan cáfolom. A Péccsel való kapcsolatom nem új keletű: többször rendeztem ott, ismerem, szeretem a várost, és ettől az évtől én vagyok a POSZT művészeti igazgatója. Szoros szálak kötnek a városhoz.

 

MN: Felmerült, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium döntött úgy, hogy ön váltsa az örökségkezelő jelenlegi vezetőjét.

 

MI: A minisztériumnak semmi köze a döntéshez. A kulturális negyed a városé, a döntést pedig a város vezetése hozza.

 

MN: A Zsolnay örökség kezelése egy kellemes pozíciónak tűnik. Mondhatjuk, hogy felfele bukott?

 

MI: Nem kellemes, hanem nagy és felelősségteljes vállalás. A helyemen vagyok, és leszek a jövőben is. Se le, se felfele nem buktam.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.