Schilling Árpád a magyar „szereposztó díványokról”

  • narancs.hu
  • 2017. október 15.

Színház

A rendező azután szólalt meg, hogy felesége kitálalt az őt ért zaklatásról.

Nemrég láttak napvilágot azok a történetek, amelyek az amerikai filmipar egyik legbefolyásosabb producere, Harvey Weinstein állítólagos szexuális zaklatásairól szólnak. Az elmúlt napokban mintegy harminc nő, köztük olyan hollywoodi sztárok, mint Angelina Jolie vagy Gwyneth Paltrow, illetve európai színésznők is bejelentették, hogy őket is zaklatta Harvey Weinstein, és voltak olyanok is, akik nemi erőszakkal vádolták a producert.

Aztán tegnap Sárosdi Lilla is beszámolt arról, hogy pályája elején neki is volt része szexuális jellegű zaklatásban. A színésznő saját Facebook-oldalán közöl egy 20 éves történetet, amikor egy akkori színházigazgató és annak egy barátja elvitte kocsikázni. A rövid út során aztán egyikőjük előkapta a hímtagját, majd jött az instrukció: „Puszild meg!”. A szánalmas próbálkozás nem jött össze, Sárosdi Lilla elsírta magát, és végül hazavitték.

false

A színésznő férje, Schilling Árpád vasárnap egy hosszú bejegyzésben kommentálta felesége régi sztoriját. Mint írja: ismerte a 20 évvel ezelőtti történetét, de soha nem biztatta arra a feleségét, hogy hozza nyilvánosságra, mert „egyrészt tudtam, hogy ez rendkívüli megterhelés lesz számára, másrészt, mert nem tudja majd bizonyítani, amit ténylegesen átélt”. A rendező szerint Magyarországon is jellemző, hogy a hatalmukkal rendszeresen visszaélnek a művészvilág nagyjai. Nem mindenki él a megfélemlítés eszközével, de ettől még persze nem kell leborulni azok előtt, akik normálisan viselkednek. A színházi és filmes munka során gyakran kerülnek színésznők, de férfi színészek is kiszolgáltatott helyzetbe.

"Íme, az ágyak, itt lehet majd b@szni a színésznőket”

„Gyakori módszer a színészek megalázása, amely során a rendező minősíthetetlen hangon, vagy személyességig menő sértegetéssel préseli ki a delikvensből az eljátszott karakter igazságát, amely ilyen formán a magánember valós szenvedésévé válik. Gyakori eset, hogy színészeket a filmes casting során aláznak meg, ezzel is azt vizsgálva, mennyit bír az illető, képes-e arra, hogy a legvalóságosabb reakciót, a kamera számára szükséges életszerűséget hozza. Ezen felül ismert az a gyakorlat is, hogy producerek, színházigazgatók, rendezők, már befutott színészkollégák és bármely más, hatalommal rendelkező művészek a nekik kiszolgáltatott, szerepre, társulati tagságra ácsingózó, többnyire fiatal színésznőket, táncosnőket, de akár színészeket és táncosokat is szexuális 'szolgáltatásra', 'kedves viszonzásra' kényszerítik, avagy vezetik rá” – írta Schilling, aki egy személyes sztorit is bemutatott. Elmondása szerint a Színház-, és Filmművészeti Egyetem elvégzése után több színházigazgatótól is kapott felkérést, hogy legyen a házi rendezőjük: „Az egyikük úgy próbált meg a szerződés aláírására bírni, hogy a frissen felújított színházának öltözőiben az újonnan megvásárolt pihenő ágyakra mutatott, és azt mondta: 'íme, az ágyak, itt lehet majd b@szni a színésznőket'."

Nem szégyen nemet mondani!

Schilling szerint a megtévesztett, megzavarodott, megfelelni akaró fiatalok legtöbbször úgy lesznek szexuális zaklatás áldozatai, hogy arról nem is tudnak: fogalmuk sincs arról, hogy ami velük történik, az egyáltalán nincsen rendben. Ezt elégelte meg Sárosdi Lilla, amikor előállt történetével, aki a rendező szerint nem az elkövetőt akarta leleplezni, hanem magát a jelenséget. „Lilla célja, hogy soha többé ne szégyellje magát senki, aki nemet mond egy híres embernek, amikor az mindenféle előzetes kérés és visszajelzés nélkül egyszer csak nekiesik az áldozatának. Akkor is lehet nemet mondani, ha az illető kedvesen nyomul, ha nem mutat azonnal a szereposztó díványra."

 

A magyar Weinsteinekről vall Sárosdi Lilla és Sándor Erzsi

A színházi szakmában történt zaklatásokról beszél a Krétakör egykori oszlopos tagja és a pályáját színésznőként kezdő író, újságíró. Miután napvilágot láttak a Harvey Weinstein – az amerikai filmipar egyik legbefolyásosabb producere – által elkövetett szexuális erőszakról és zaklatásról szóló történetek, az ezek nyomán kitört botrány a magyar szcénát is elérte.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.