Schilling Árpád a magyar „szereposztó díványokról”

  • narancs.hu
  • 2017. október 15.

Színház

A rendező azután szólalt meg, hogy felesége kitálalt az őt ért zaklatásról.

Nemrég láttak napvilágot azok a történetek, amelyek az amerikai filmipar egyik legbefolyásosabb producere, Harvey Weinstein állítólagos szexuális zaklatásairól szólnak. Az elmúlt napokban mintegy harminc nő, köztük olyan hollywoodi sztárok, mint Angelina Jolie vagy Gwyneth Paltrow, illetve európai színésznők is bejelentették, hogy őket is zaklatta Harvey Weinstein, és voltak olyanok is, akik nemi erőszakkal vádolták a producert.

Aztán tegnap Sárosdi Lilla is beszámolt arról, hogy pályája elején neki is volt része szexuális jellegű zaklatásban. A színésznő saját Facebook-oldalán közöl egy 20 éves történetet, amikor egy akkori színházigazgató és annak egy barátja elvitte kocsikázni. A rövid út során aztán egyikőjük előkapta a hímtagját, majd jött az instrukció: „Puszild meg!”. A szánalmas próbálkozás nem jött össze, Sárosdi Lilla elsírta magát, és végül hazavitték.

false

A színésznő férje, Schilling Árpád vasárnap egy hosszú bejegyzésben kommentálta felesége régi sztoriját. Mint írja: ismerte a 20 évvel ezelőtti történetét, de soha nem biztatta arra a feleségét, hogy hozza nyilvánosságra, mert „egyrészt tudtam, hogy ez rendkívüli megterhelés lesz számára, másrészt, mert nem tudja majd bizonyítani, amit ténylegesen átélt”. A rendező szerint Magyarországon is jellemző, hogy a hatalmukkal rendszeresen visszaélnek a művészvilág nagyjai. Nem mindenki él a megfélemlítés eszközével, de ettől még persze nem kell leborulni azok előtt, akik normálisan viselkednek. A színházi és filmes munka során gyakran kerülnek színésznők, de férfi színészek is kiszolgáltatott helyzetbe.

"Íme, az ágyak, itt lehet majd b@szni a színésznőket”

„Gyakori módszer a színészek megalázása, amely során a rendező minősíthetetlen hangon, vagy személyességig menő sértegetéssel préseli ki a delikvensből az eljátszott karakter igazságát, amely ilyen formán a magánember valós szenvedésévé válik. Gyakori eset, hogy színészeket a filmes casting során aláznak meg, ezzel is azt vizsgálva, mennyit bír az illető, képes-e arra, hogy a legvalóságosabb reakciót, a kamera számára szükséges életszerűséget hozza. Ezen felül ismert az a gyakorlat is, hogy producerek, színházigazgatók, rendezők, már befutott színészkollégák és bármely más, hatalommal rendelkező művészek a nekik kiszolgáltatott, szerepre, társulati tagságra ácsingózó, többnyire fiatal színésznőket, táncosnőket, de akár színészeket és táncosokat is szexuális 'szolgáltatásra', 'kedves viszonzásra' kényszerítik, avagy vezetik rá” – írta Schilling, aki egy személyes sztorit is bemutatott. Elmondása szerint a Színház-, és Filmművészeti Egyetem elvégzése után több színházigazgatótól is kapott felkérést, hogy legyen a házi rendezőjük: „Az egyikük úgy próbált meg a szerződés aláírására bírni, hogy a frissen felújított színházának öltözőiben az újonnan megvásárolt pihenő ágyakra mutatott, és azt mondta: 'íme, az ágyak, itt lehet majd b@szni a színésznőket'."

Nem szégyen nemet mondani!

Schilling szerint a megtévesztett, megzavarodott, megfelelni akaró fiatalok legtöbbször úgy lesznek szexuális zaklatás áldozatai, hogy arról nem is tudnak: fogalmuk sincs arról, hogy ami velük történik, az egyáltalán nincsen rendben. Ezt elégelte meg Sárosdi Lilla, amikor előállt történetével, aki a rendező szerint nem az elkövetőt akarta leleplezni, hanem magát a jelenséget. „Lilla célja, hogy soha többé ne szégyellje magát senki, aki nemet mond egy híres embernek, amikor az mindenféle előzetes kérés és visszajelzés nélkül egyszer csak nekiesik az áldozatának. Akkor is lehet nemet mondani, ha az illető kedvesen nyomul, ha nem mutat azonnal a szereposztó díványra."

 

A magyar Weinsteinekről vall Sárosdi Lilla és Sándor Erzsi

A színházi szakmában történt zaklatásokról beszél a Krétakör egykori oszlopos tagja és a pályáját színésznőként kezdő író, újságíró. Miután napvilágot láttak a Harvey Weinstein – az amerikai filmipar egyik legbefolyásosabb producere – által elkövetett szexuális erőszakról és zaklatásról szóló történetek, az ezek nyomán kitört botrány a magyar szcénát is elérte.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.