Színház

Trojka Színházi Társulás: O. Márkiné

  • - sisso -
  • 2018. május 5.

Színház

A Trojka Színházi Társulás O. Márkiné című, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal koprodukcióban készített előadása jelentős előrelépés a társulat életében. Soós Attila rendező-színész lázas víziója és gyötrő perfekcionizmusa ebben a műben jól összeért. A korát megelőzve, a kiszolgáltatottságot és traumát tudományos pontossággal leíró Kleist-elbeszélést úgy adaptálta, hogy a mozgás és a zene különleges dramaturgiát adott hozzá, érzékletesen festette meg a nappali lázálmok világát. A fizikai színházi elképzelés gellert kapott a töredezetten dokumentarista, szürreálisnak ható szövegen. A sztori egy újsághirdetésen alapul, amelyet egy makulátlan hírű özvegy adott fel, aki tudomásán kívül áldott állapotba került, és kéri a születendő gyermek apját, hogy jelentkezzen, mert férjhez menne hozzá. Ebből az abszurd felvetésből bomlik ki az adaptáció, amelyben a színészi játék a szentimentálistól az ironikuson át a közönségesig terjed, jó arányérzékkel. Csak úgy cirkulálnak az indulatok faltól falig egy sokfunkciós létra és jelzésszerű jelmezek, kellékek között, miközben minden gesztusnak túlzott jelentősége van. Bárnai Péter és Soós Attila játssza a két fiúgyereket, valamint az apától a nőgyógyászig minden felmerülő átmeneti férfifigurát, meglehetősen szellemesen. Nagy Dóra egy szerepet visz, illetve, ahogy a történet idejében ugrál ide-oda, a poszttraumás szindrómában szenvedő ember széteső személyiségének darabkáit villantja fel jelenetről jelenetre, meghökkentő erővel. A kortárs posztapokaliptikus popzenei klipeket idéző koreográfiák pedig támogatják ebben a játékban, míg meg nem bocsát.

Szkéné, március 23.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.