rés a présen - Mocsári horror - Rabi Márton frontember

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

rés a présen: Mikor, kikkel és milyen elgondolással alakult a Magic Mosquitoz zenekar? Rabi Márton: Vegyünk öt civil embert, akiknek 2007 óta állandóan szürreális mocsári álmai voltak, és folyamatos késztetést éreztek arra, hogy zeneileg megfogalmazzák ezeket, és a késztermékkel eláraszszák a világot, függetlenül attól, hogy van-e rá igény, vagy sem. Ugyanakkor fel akarták kavarni az állóvizet, mert úgy gondolták, túl sok az ideológiahiányban szenvedő, teljesen koncepciótlan és ötlettelen banda az országban, legyen szó bármilyen műfajról.

rap: Milyen zenét játszotok?

RM: Deviáns, experimentális underground punkzenekar vagyunk, ami visszanyúlt az 50-es, 60-as évek elfeledett garázs és horror rock and roll hangzásához, kiegészítve azt gagyi effektekkel és bizarr show-elemekkel. Néha játszunk technósított bluest és lakodalmast is. Az angol és magyar szövegek egészen komolytalanok, és minimalista szempontok alapján íródtak, erotikus, baljós és egyéb történeteket mesélnek el a bűzös és homályos mocsárvilágból. Szinte minden koncertünkre külön, aktualizált műsorral és jelmezekkel készülünk. A tagok között van népzenész-biológus, formatervező, kalmár, egyikünk dzsesszzenésznek készül. Jómagam paleontológusként az ősi teknősök és krokodilok evolúcióját kutatom.

rap: A civil foglalkozásod összefüggésbe hozható a zenéddel?

RM: Teljes mértékben, hiszen a teknősök és a krokodilok legtöbbje kifejezetten mocsári élőlény, így tanulmányozásuk szorosan kapcsolódik a zenekar koncepciójához.

rap: Hol léptek fel?

RM: Szinte csak Budapesten és környékén, főleg kis klubokban. Leginkább a saját szervezésű tematikus bulijainkon szeretünk játszani, ahová mi hívjuk meg a hasonló mentalitású zenekarokat. A klubélet jórészt rettenetes, egy-két kivételtől eltekintve hiányzik a helyekből koncepció, a "bárki felléphet, csak hozzon fogyasztó közönséget" elv van érvényben. Annyi értékelhetetlen produkció jut színpadra a fővárosban, hogy lejáratják az amatőr underground kultúrát. Budapesten a Roham báron és a mára bezárt Delíriumon kívül alig van olyan hely, ami megválogatja, hogy kiket hív meg, és kifejezetten az eredeti elképzeléssel rendelkező amatőr, valóban underground formációkra szakosodna. Elenyésző az ilyen témájú fesztiválok száma is. Pedig ez hosszú távon mindenkinek megérné, csak a kocsmárosok rövid távon gondolkodnak. Az amatőr zenekarok jelentősége a zenei életben vitathatatlan: mivel nem a zenéből élnek, semmiféle piaci elvárásoknak nem kell megfelelniük. Hiszem, hogy hosszú távon hatással lehetnének a közízlésre is.

rap: Hol játszotok az ősszel?

RM: Szeptember 18. az illetlenség világnapja, ezt méltóképpen megünnepeljük. Most egy szervezés alatt lévő kínai ásatás miatt bizonytalan, hogy mikor lépünk fel legközelebb, de valószínűleg november elején. Hamarosan elkészülünk az első klipünkkel, tavasz végére pedig a MOME hallgatói horroranimációs klipet csinálnak a Demon Cottage Inn című számunkból. Megemlíteném még a sideprojectemet, a Babasonicot, mellyel óvodás minmáltechnót játszunk felnőtteknek babaszintin, és jelenleg az Oldalsó középtartás című demónkon dolgozunk. Mindkét formációt érdemes nyomon követni a Youtube-on.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.