Szeretne ön pár millió dollár tíz-huszonöt százalékával gazdagabb lenni? Persze, hogy szeretne. Az elektronikus levélben kapott titkos, ám kecsegtető ajánlat szerint ehhez mindössze egy kis pénzmozgatásban kell szerepet vállalnia, baráti segítség gyanánt egy nemrég elhalt nigériai tábornok özvegye (esetleg a kongói elnök öccsének ügyvédje) részére. Az internetes csalások közül a "nigériai ajánlatként" elhíresült átverés terjed a leggyorsabban. Magyar áldozatról egyelőre nem tudnak az illetékesek."Kedves Uram, Mariam Abacha vagyok, a megboldogult nigériai államfő, Sani Abacha tábornok özvegye. Svájci bankszámlámon 22 millió dollár pihen, amit sürgősen át kell utalnom valakinek, különben kalasnyikovokra költi az új rezsim. Önt a legnagyobb titoktartás mellett választottuk ki erre a feladatra, és az összeg 25 százaléka üti a markát a sikeres tranzakció után." Valahogy így fogalmaz a váratlan küldemény, amihez hasonlót egyre többen találnak elektronikus levelesládikójukban. A sztori sokféle változata forog, a séma azonban mindegyiknél ugyanaz: elképesztő összeg kerül karnyújtásnyi közelbe, de aki belemegy a játékba, arról valamilyen mondvacsinált ürüggyel az utolsó pillanatban egy nagyobb, ám a várható nyereséghez képest elenyésző summát gombolnak le, majd eltűnnek titokzatos afrikai üzletfelei.
Variációk
A "nigériai ajánlatként" vagy "négy-egy-kilencként" (ez utóbbi a csalást büntető paragrafus száma a nigériai büntető törvénykönyvben) ismert séma már az internet előtt is létezett: postai levélben és faxon is operáltak vele, elsősorban nigériaiak kopasztották sikerrel a hiszékeny amerikai és nyugat-európai balekokat. Később más afrikai és fejlődő országok vállalkozó szellemű polgárai is átvették, így sok száz variánsa létezik, amelyeket az internet megjelenésével immár e-mailben is megkaphatunk. És egyre többen meg is kapunk: a National Consumers League (NCL, www.nclnet.org) amerikai fogyasztóvédő szervezet statisztikái alapján a becsapós online árverések és a kamu online áruházak után ez a harmadik leggyakoribb internetes csalás, ráadásul a "nigériai ajánlat" terjed a leggyorsabban a 2000-es és a 2001-es adatok összehasonlítása szerint.
Az ajánlat szövege a számítógépvírusokhoz és az elektronikus lánclevelekhez (lásd: Brian élete, Magyar Narancs, 2000. április 20.) hasonlóan gyorsan mutálódik, szerzői egyre többféle kerettörténettel tartják frissen a mézesmadzagot, és ejtik ámulatba az internetes folklórra fogékony elmét. A dollármilliók mozgatását akadályozhatja rosszindulatú politikai rezsim, üzleti ellenfél, pénzmosást gyanító bank vagy jogosulatlan örökös. A nonprofit szervezeteknek és az egyházaknak szánt változatok szerint gazdag afrikai szimpatizáns vagy hívő hagyatéka a szóban forgó összeg, melyhez a formaságok elintézése után juthatunk. A magukat az interneten reklámozó szakemberek személyre szabott ajánlatokat kapnak. A nyereségvágyból elkövetett konfabuláció minősített esete az a levél, amely a terrortámadások során a World Trade Centerben vagy a Pentagonban elhalt személy tetemes örökségét futtatná át a bankszámlánkon. Még a felajánlott részesedés sem állandó, tíz és huszonöt százalék között változik, de mindenképpen elég impresszív summa ahhoz, hogy jó néhányan bedőljenek neki.
Aki bekapja a csalit és válaszol, esetleg felhívja a megadott telefonszámot, további dokumentumokat és bizonyítékokat kap az állítólagos összegről, és tőle vagy cégétől is azonosító dokumentumokat kérnek - a bizalom növelése érdekében akár meg is látogathatják, vagy el is utazhat afrikai üzletfeleihez. Amikor pedig már küszöbön áll a tranzakció, váratlan nehézség merül fel - például meg kell vesztegetni egy kormányhivatalnokot, vagy más, előre láthatatlan költségek jelentkeznek. A truthorfiction.com adatai szerint ilyesmire évente több százezer dollárt költenek a hiszékeny amerikaiak, pedig szégyenükben sokan be sem jelentik, hogy megkopasztották őket. A csalók arra is ügyelnek, hogy áldozatuk tudatában legyen a tervezett üzlet illegális voltának - így kisebb az esélye, hogy a bukta után a hatóságokhoz fordul.
Pénzmosás
Az ügy hazai vonatkozásaival kapcsolatban megkerestük a rendőrség, a Külügyminisztérium és a nigériai nagykövetség illetékeseit. Magyar áldozatról senki nem tud, a rendőrséghez azonban több bejelentés is érkezett a titokzatos levelekkel kapcsolatban. "Az elmúlt években több magyar üzletember is kapott faxon - újabban már e-mailen - igen érdekes küldeményt: az ajánlatot tevők neves külföldi cégek vagy éppen kormányzati szervek képviselőjeként mutatva be magukat leírták, hogy elsikkasztottak néhány tízmillió dollárt, így ennek a legalizálásához szükségük lenne a címzett magyarországi bankszámlaszámára; együttműködés esetére pedig jelentős, húsztól ötven százalékig terjedő részesedést ajánlanak" - tájékoztatta az ORFK sajtóosztálya a Narancsot.
"Akik nem tudnak ellenállni a jó néhány millió dolláros ajánlatnak, és a faxra vagy az e-mailre visszajelentkeznek, azokkal a külföldi partner ismerteti a részleteket és az ügylet lebonyolításának módját. Például őt fővállalkozónak jelölik meg, és átutalják számára a teljes összeget, amíg neki a pénz üzlettársaira eső részét tovább kellene utalnia megnevezett bankszámlákra, amelyeknek birtokosai a legenda szerint az alvállalkozók, valójában azonban a pénzt eredetileg elsikkasztók kapnák vissza így az összeget. Ez a kidolgozottság azonban csak a bizalom felébresztésére szolgál a kísértésbe esett üzletemberben, akinek így már különösebben fel sem tűnik, amikor a nagy üzlet lebonyolításához bizonyos technikai költségeket - bár ezek önmagukban is jelentős összegek - neki kell kifizetnie. Az említett költségek kifizetése után külföldi üzlettársaik többé nem jelentkeznek. A hasonló ügyekben indult külföldi eljárásokban rendre azt állapították meg, hogy az ajánlatot tevő állítólagos cégek vagy kormányzati tisztviselők mögött valójában nyugat-afrikai, többnyire nigériai személyek állnak, akik attól sem riadtak vissza, hogy a különösen agilis európai vagy amerikai partnereiket megöljék, ha azok őket Nigériában felkutatva személyesen követelték vissza pénzüket" - fogalmaz az ORFK Nyugat-afrikai vagy nigériai csalás című közleménye.
A Külügyminisztériumhoz egyelőre nem fordult magyar károsult, a nigériai nagykövetségen pedig egy szürreális nyelvi fordulatokban gazdag, a portástól a nagykövetig terjedő körkapcsolás után sem adtak érdemi választ kérdéseinkre, és a megígért visszahívás is elmaradt. A KPMG multinacionális üzleti tanácsadó cég illetékesei szerint azonban egyre gyakoribb a jelenség Magyarországon is, és sokan nem tudják, hogy rajtuk kívül több ezer potenciális áldozat kap ugyanilyen leveleket. Charlie Patrick, a KPMG közép- és kelet-európai regionális irodájának csalási ügyekkel foglalkozó partnere szerint az efféle csalások egy másik, még elképesztőbb változata a szó szerinti pénzmosás: "A címzettől találkozót kérnek, amelyen egy bőröndnyi, feketére festett pénzköteget mutatnak. A csalók azt állítják, hogy a beszennyezett bankókat - dollárt, eurót - csak nagyon drága kémiai szerekkel lehet tisztára mosni. Beetetésként helyben meg is mutatják, hogyan lesz a fekete papírlapból valódi, tiszta, értékes bankjegy. A többi mosására - tisztes részesedést ígérve - előleget kérnek. A balekok bedőlnek, pénzt adnak, ám sem a pénzt, sem a furfangos üzletembereket nem látják többé" - állítja a szakember, aki azt tanácsolja: soha ne válaszoljunk ezekre az e-mailekre. Bármilyen reagálás - akár egy elutasító levél is - alkalmas lehet arra, hogy a feladó megszerezzen személyes vagy céges adatokat.
H
A külföldi hatóságok tapasztalatai szerint az effajta ajánlattevők a vírusírókkal ellentétben nem a szórakozó tinédzserek, hanem a hétpróbás maffiózók köreiből kerülnek elő: május végén Dél-Afrikában hat embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ipari mennyiségű tisztességtelen ajánlatot postáztak az interneten. A dél-afrikai rendőrség állítása szerint a négy nigériai, egy kameruni és egy dél-afrikai állampolgárból álló csoport egy csalásra és drogkereskedelemre szakosodott nemzetközi kartell kötelékében tevékenykedett. Angliában és az Egyesült Államokban bűnüldözői egységek specializálódtak a csalás ezen formájára, és tanácsadó weboldalak (például: www. fraud.org) várják a kárvallottakat.
Bodoky Tamás
Internetes csalások toplistája
1. Online aukció - rosszul bemutatott vagy el nem küldött áruk
2. Online vásárlás - rosszul bemutatott vagy el nem küldött áruk
3. Nigériai ajánlat
4. Hardver-, szoftvervásárlás - rosszul bemutatott vagy el nem küldött
számítástechnikai cikkek
5. Internet-hozzáférés - meg nem rendelt vagy meg nem kapott
szolgáltatások kiszámlázása
6. Szolgáltatásvásárlás - ingyenesnek feltüntetett vagy meg nem rendelt
szolgáltatás után bankszámla- vagy telefonszámla-terhelés
7. Otthoni munkavégzés - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
8. Kölcsönök - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
9. Hitelkártya-ajánlatok - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
10. Üzleti ajánlatok - várható nyereségre vonatkozó hamis ígéretek
Forrás: NCL/Index
Napi 31 milliárd e-mail
A jelenleg 31 milliárd darabosra becsült napi mailforgalom 2006-ra megduplázódik - áll az IDC piackutató vállalat tanulmányában. Az IDC felmérése szerint az elkövetkezendőidőszak gyors növekedése után négy éven belül 60 milliárd fölé emelkedik a naponta elküldött elektronikus üzenetek száma. Az elképesztően magas számok az e-mailek minden típusát takarják: a tanulmány szerzői a mára becsült adat megduplázódását nem a személyes üzenetek számának további növekedésétől, hanem inkább a különböző tömeges reklámüzenetek, hirdetések, e-mailen keresztüli hivatalos és üzleti értesítések robbanásszerű terjedésétől várják. Az IDC egyik vezetője szerint az elektronikus postafiókokba beérkező üzenetek nagy száma felveti azt a veszélyt, hogy átláthatatlanná, kezelhetetlenné válik a kommunikáció ezen formája. Ennek elkerülésére nélkülözhetetlen fejlett levelező szolgáltatások, illetve mailszűrő módszerek kidolgozása - írja az idézett felmérés, hozzátéve, hogy szükséges a kéretlen reklámüzenetek (spam) elleni védekezés megteremtése nemcsak jogi, hanem technológiai értelemben is. A kéretlen e-mailek a kaliforniai Radicati Group piackutató és tanácsadó cég legfrissebb becslése szerint jelenleg az elektronikus levélforgalom 32 százalékát teszik ki. A Jupiter Research ugyanakkor 35 százalékra kalkulálja az e-mail-forgalmon belül a nemkívánatos üzenetek arányát. A nemzetközi levélforgalom és ezen belül a kéretlen elektronikus levelek száma - és egyben számaránya - a különböző elemzések szerint hónapról hónapra nő. A Radicati számításai alapján a kéretlen levelek a 2006-ra mintegy ötszörösére bővülő forgalom nem kevesebb, mint 39 százalékát fogják kitenni.
Kártérítési per
Az Egyesült Államokban 2,2 milliárd dollár kártérítésre perelték be a kéretlen reklámfaxokat fogadó címzettek a Fax.com céget. A felperesek képviseletében Steve Kirsch, az Infoseek alapítója nyújtotta be a keresetet a kaliforniai Mountain View egyik bíróságán. Kirsch szerint a reklámcég által kéretlenül faxon küldött szórólapok szövetségi törvényt sértenek. A Fax.com megalapozatlannak és abszurdnak ítélte a vádat. A Fax.com saját bevallása szerint napi hárommillió reklámfaxot küld szét a listáján szereplő címzetteknek. A vád minden egyes címzett képviseletében minden egyes kéretlen faxért, amelyet a cég az elmúlt négy évben küldött, 1500 dolláros kártérítési igénnyel lép fel. Kirsch egyben felkérte a címzetteket, hogy a reklámozás eme gyakorlatának felszámolása érdekében csatlakozzanak a vádhoz. A kereset benyújtását egy kórházban tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A kórház maga is panasszal élt a normális működését gátló reklámfaxok özöne miatt. A Fax.com néhány héttel ezelőtt már konfliktusba keveredett az amerikai távközlési felügyelettel (FCC), mely ötmillió dollárt meghaladó büntetést helyezett kilátásba a cég ellen.
Szociológiai kutatás
Amerikai kutatók lánclevelet indítottak, hogy bebizonyítsák Stanley Milgram szociológus elméletét, miszerint hat közvetítőn keresztül mindenki ismer mindenkit a világon. Az 1967-es kutatásban több száz közép-amerikai lakos kapott egy-egy csomagot, hogy juttassa el bostoni célszemélyekhez, akikről csak szórványos információkat adtak. A cél az volt, hogy olyan személyes ismerősüknek adják át a csomagot, akik többet tudhatnak a keresett személyről. Milgram megállapította, hogy átlag hat emberen keresztül jutottak célba a csomagok. Az eredeti kísérletben használt postai csomagok helyett most egy e-mailt kell továbbküldeni személyes ismerősöknek, akik ismerhetik a lánc végén keresett 20 személy egyikét. Az első tesztek alapján négy emberből egy küldi tovább a levelet, ezért több ezer résztvevőre lehet szükség a kísérlet sikeréhez.
