Milyen lehet a világvége? – Csányi Vilmos megmondta

  • Orosz Ildikó
  • 2015. június 11.

Tudomány

Egy égő vonatból a fejünkre esik egy kolerás tégla? Két héttel ezelőtti nyomtatott kiadásunkban a híres etológus pontosan leírta a közelgő világvégét.

Magyar Narancs: Új könyvében (Íme, az ember) megemlíti, hogy populációs összeomlás fenyeget. Mi lesz a végzetünk, vírus, háború, természeti katasztrófa?

Csányi Vilmos: Ezek jelentik a rosszabb szcenáriót, aminek van némi sansza, de igazából nem hiszek benne. Ez a 7 és fél milliárd ember már annyira természetellenes, hogy igazán járványok sincsenek – miközben ha csak az áramot lekapcsolnák az egész világon, egy hét alatt minden elpusztulna. A rendszer szempontjából nem esemény, hogy ötven turistát megöltek. Másfél millió ember hal meg hetente természetes okokból, betegség, baleset, agresszió miatt. A rendszer hihetetlenül stabil, nem dobták le a harmadik atombombát, holott a középkorban, ha bármelyik hatalomnak lett volna ilyen eszköze, biztosan használta volna. Ma ezt a közvélemény nem viseli el. Nincs tömeges éhhalál sem. Gyerekkoromban még hír volt, hogy bizonyos régiókban, Oroszországban, Kínában százezren haltak éhen. Ma már Afrikában is azonnal megjelennek a segélyszervezetek. A helyi mezőgazdaságot tönkreteszik a hatalmas gabonaszállítmányok, és nem oldják meg az adott kultúra tisztességes működtetését, de éhen halni nem hagyjuk őket.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Kérdés, hogy a jövőben is így lesz-e, amikor szűkülnek a rendelkezésre álló források.

CSV: A források egyre bővülnek, csak a hülyeség akadályozza a kiaknázásukat. Egy technológiai bőségszaru tetején ülünk, minden értelmes emberi igényt ki lehetne elégíteni, ha volna egy méltányos, globális elosztási rendszer. Az emberi munka, aktivitás elképesztő feleslegben áll rendelkezésre, már meg is jelentek azok a mechanizmusok, amelyek lekötik a nem konstruktív emberi energiákat. Indiában például a jóga, a meditáció, a nyugati kultúrában a televízió. Magyarországon 5 és fél óra az átlagos tévénézés időtartama, ez egy viselkedésszabályozó eszköz, ha nem volna, az emberek kimennének az utcára, és autókat borogatnának. Ezzel szemben az igazi megoldás az lenne, ha az oktatás tízszer annyi pénzt kapna, mint most, és az iskolákban kis közösségeket alakítanának ki, amelyekben a gyerekek megtanulnának szabadabban, de bizonyos normákat betartva élni, nem pedig csak hátratett kézzel elvégezni feladatokat. Annak idején cserkész voltam, és fantasztikus élményeket jelentett. Itt most a legrosszabb falanxideák valósulnak meg. Elképesztő, hogy a pártok többségének nincs tisztességes ifjúsági szervezete, igaz, ideológiája sem, amit átadhatna.

MN: Technológiai bőségszaru alatt a genetikailag módosított élelmiszereket érti, hülyeségen pedig a velük szembeni fenntartásokat?

CSV: Nemcsak azt, de példának jó. Az ember, amióta növényt termeszt, genetikailag módosítja az élelmiszereket, csak régen a módosítás több száz vagy ezer évet vett igénybe, most pedig néhány év alatt megoldható. Tudományosan semmivel nem igazolható, hogy ezeknek az élelmiszereknek bármiféle hátrányuk lenne. Amerikában millió tonnaszám termesztik és fogyasztják a génmódosított kukoricát, szóját, és soha semmi probléma nem volt. Már előállítottak olyan rizst, amely tartalmazza mindazokat a vitaminokat, amelyekben a gyerekek hiányt szenvednek a fejlődő országokban. Megindult a jó szándékú, értelmetlen ellenállás, inkább betegedjenek meg vitaminhiányban, mint hogy GM élelmiszereket egyenek. Az ember élete tele van babonákkal, hiedelmekkel.

MN: Ha nem tart a járványoktól, háborúktól, akkor mitől várja a népesség csökkenését?

CSV: Ez a folyamat magától végbe fog menni. Megbízható, tisztességes adatok szerint világszerte szoros összefüggés van az átlagéletkor és a gyerekszám közt. Amikor az átlagéletkor 60–70 év köré emelkedik, a gyerekszám villámgyorsan kettő alá esik. Szakértők szerint a népesség 9 milliárdnál fog tetőzni, és néhány generáció alatt majd nagyon gyorsan csökken. Ma már inkább azon aggódnak, hogy ezt hogyan lehet majd túlélni. Kimutatták, hogy másfél-két milliárd körül kellene stabilizálni a populációt ahhoz, hogy a hi-tech jótéteményei még fenntarthatók legyenek, ugyanakkor a bioszférát ne tegyük tönkre.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.