Tévézzenek ma este! – A berni követ

Tévétorrent

Kulka Jánost nem győzzük hova dicsérni, de Kádas József és Szabó Kimmel Tamás párosa is remekel, akárcsak egy kis mellékszerepben Szikszai Rémusz és mindenki más, akinek két mondatnál több szerep jut.

Nem is olyan régen mondtuk, hogy divatba jön a tévéfilm, és ma este máris egy újabb, klassz darab kerül a köztévé – ezúttal nem is késői – műsorsávjába. Talán a téma – netán a művészi minőség? – repítette a történelmi thrillert főműsoridőbe.

Reggel van, a szobába már bekúsztak az első fények, a férfi halkan öltözködik, pakol, míg a nő alszik. A helyszín: Svájc, Bern. Bármely szokványos reggel bárhol kezdődhetne hasonlóképp, de 1958. augusztus 16-át írunk, amikor is két magyar emigráns – hacsak kicsit is, de – történelmet írt. Szász Attila tévéfilmje valós eseményeken alapul. A forgatókönyvet Köbli Norbert jegyzi – a szerző A vizsga és a Szabadság különjárat után igazán belejött a történelmi stílbe. Két hónappal Nagy Imre és társai kivégzése után, két – ’56-os – szabadságharcos betört a berni magyar nagykövetségre. Az igaz történet alapján Nagy Sándor és Papp Endre – a filmben Bános és Albert, akiket Kádas József és Szabó Kimmel Tamás alakít – fegyveres támadást valósított meg. Szász feszes tempójú, minőségi akciókban gazdag filmje túszdráma, foglyul ejtik a nagykövetet, akit Kulka János személyesít meg.

false

A követséget kis időre lezárják, és mialatt a svájci hatóság a körbevett épület előtt téblábol, addig a forradalmárok a nagykövetre ilyen-olyan hatást gyakorolva megpróbálnak kinyitni egy széfet, amely információik szerint egy rendkívül fontos dokumentumot rejt. A nagykövetet alakító Kulka János és a mindenre elszánt két „harcos” férfi a hatalommal való szembeszállást jelenítik meg, méghozzá a thriller műfaji sajátosságának kötelező elemeivel. És bár a mini szabadságharc elbukik, azért egy látszólagos sikert mégiscsak összehoznak a zendülők: noha a Szabad Európába nem sikerül beolvasniuk a keresett kódokat, az élő bejelentkezés érdekes fordulatot hoz: az utcán a berni magyar emigránsok spontán tüntetése élteti a lázadókat.

A pergő dialógusok remek alapot adnak a színészi játék kiteljesedéséhez. Kulka Jánost nem győzzük hova dicsérni, de Kádas József és Szabó Kimmel Tamás párosa is remekel, akárcsak egy kis mellékszerepben Szikszai Rémusz és mindenki más, akinek két mondatnál több szerep jut. A harcias, drámai történetbe az alkotók egy kis romantikát is csempésztek, amely sem jót, sem rosszat nem tesz a sztorinak, nem úgy, mint a képalkotás, amely igazi profizmusról árulkodik.

A berni követ egy olyan kivételes alkalom, amiért érdemes leülni a tévé elé.

Premier: február 25. 20.20, m1

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?