Tévétorrent

Tyrant

Tévétorrent

Egy izraeli rendező és az Arab Liga egyik elképzelt tagországának találkozása izgalmas ígéret. Abuddin városában járunk, az Al-Fayeed család önkényuralma alatti „békeidőszakban”. A kegyes és tisztelt vezér persze véreskezű zsarnok, akinek kisebbik fia vonatkozó gyerekkori tapasztalatai elől az amerikai álomba menekült. De most kénytelen visszatérni, mégpedig családostul, s így a szőke kis feleség, a szabadszájú tinilány és a homoszexuális, luxusra vágyó fiú egy kultúrsokk – és egy vérségi alapon szerveződő hatalmi harc – kellős közepén találja magát. Ez önmagában se hangzik rosszul, de ehhez jön még hozzá a maffiatörténeteket idéző szál, hiszen az egyeduralkodó apa halála miatt újra felborul minden, ami egy ilyen törékeny rendszerben fel tud borulni. Olyan világban járunk, ahol a terroristák szabadságharcos gyerekek, ahol a nők csupán a szexuális és hatalmi játszmák tárgyai, és annyi disz­funkcio­nális működés ütközik egy helyen, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket…

De sajnos, hiába minden: az egész sokszor bosszantóan szappanopera-szagú. Még a keleti konfliktusokban járatlan nézőnek is gyanúsak a sztereotípiák, a harsányan amerikai nézőpont. Szörnyülködjünk, mondja nekünk a sorozat, borzasztó expliciten, és nehezen eldönthető, hogy maga a témafelvetés ennyire „lebutított” formában nem káros-e inkább. Persze egyelőre csupán az első két rész alapján ítélhetünk, és be kell érni azzal, hogy nem végletesen igénytelen, elkapkodott vacakról van szó. Csak reménykedhetünk, hogy a szokásosnál egy fokkal kimértebb léptekkel haladó sorozat néha megáll és körülnéz, és nem csúszik el a szappanon.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.