Bayer katolizál: nem akar olyan egyházhoz tartozni, amelyik nem ért egyet a kormánypropagandával

  • narancs.hu
  • 2018. április 3.

Választás 2018

Akié a föld, azé a vallás?

Bayer Zsoltot annyira megviselte a Mesterházy Balázs evangélikus esperes harkai templomban tartott, a közrádióban is leadott húsvét vasárnapi prédikációja, hogy ma bejelentette, ő ugyan nem hajlandó ilyen egyházhoz tartozni, egyébként is régóta sokkal szimpatikusabb neki a katolicizmus, úgyhogy kilép egyházából, és így végre vallásilag is csatlakozhat párttársai boldog katolikus köréhez.

Aki esetleg nem hallotta volna, a lelkész felháborító szavai abból álltak, hogy a feltámadás története mellett kitért az aktuális, országot érintő ügyekre. Még a Comedy Central szavazásra buzdító videóira is reagált, de a legnagyobb hibája az volt, hogy kritizálta a gyűlöletkeltést, a más vallásúak elítélését, a rasszizmust. Bayer politikai állásfoglalásként értelmezte az elhangzottakat, aminek szerinte nincs helye az istentiszteleten. Áttér tehát a katolikus hitre, de ha ezek a problémái, akkor azért kérdéses, hogy ott vajon meddig érzi magát komfortosan. Persze eleve vannak fenntartásai a túl liberális Ferenc pápa miatt, akit egyébként is egy argentin migránsnak (sic!) tart, és egyébként is csak második pápának, mert az igazi pápának a lemondott Benedeket tekinti; de tévés szereplésében azért azt is elmondta, hogy ez még nem olyan nagy baj, mert szerencsére a vidéki papok nem hallgatnak a pápára, és mást prédikálnak. Azt, amit kell.

Mesterházy Balázs evangélikus esperes prédikációjának inkriminált részlete:

Ezen a húsvét reggelen a Mindenható Úristent képviselő angyal könnyed és laza kőre ülése fricskát ad mindennek és mindenkinek. Fricskát ad azoknak, akik azt mondják: ingyen sincs szükség a megváltásra. Fricskát ad azoknak, akik elhiszik, hogy nincs szükségük a megfeszített Jézus keresésére. Fricskát ad azoknak, akik nem veszik észre az angyal tekintetében azt a hatalmas energiát, ami egy villámlásban van. Fricskát ad azoknak, akik azt gondolják, hogy keresztyén hitünk nem más, mint mint múltba néző, Jézus szellemi hagyatékát ápoló vallásosság.

Fricskát ad azoknak, akik szeretnék velünk elhitetni, hogy egy másik vallás képviselői ismeretlenül is rosszak. Fricskát ad azoknak, akik azt mondják, hogy gyűlölnöm kell a nálam sötétebb bőrű embertársamat. Fricskát ad azoknak, akik egymással veszekedve nem tudnak egy nagyobb közjóért békét kötni. S fricskát ad még azoknak is, akik hagyják, hogy Emőke vagy Gábor szavazzon majd helyettük.

Fricskát ad azoknak, akik nem tudnak isteni távlatokban gondolkozni és látni. Fricskát ad azoknak, akik a keresztyénséget is görcsösen élik meg, és nem látják meg ennek a kőre ülésnek a hihetetlen felszabadítását. A győzelem szimbólumát.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.