A becsület bajnoka – Rogán Antal dehogy cinikus fráter, hős városépítő

  • narancs.hu
  • 2015. január 19.

Villámnarancs

A mellébeszélés, kamuzás, a megátalkodott alakoskodás, s azon mélységes meggyőződés, miszerint nekem mindent szabad, csak ennyi sugárzik a Fidesz frakcióvezetőjének interjújából.

A már hetek, sőt hónapok óta tartó kapitális belvárosi ingatlanbotrányban végre megszólalt a legfőbb érintett, a magát természetesen politikai boszorkányüldözés ártatlan áldozatának valló Rogán Antal. Mondandóját körülbelül annyiban lehet összefoglalni, mindenkit beperelek, csak nehogy Juhász üsse meg a bokáját, Gyurcsány és Bajnai, ki az a Habony? Igen, a legélvezetesebb rész kétségkívül az, amikor Orbán főtanácsadójáról beszél, sunyítás, gyávaság és kisebbrendűségi komplexusokkal terhelt kivagyiság egyszerre jellemzi gyakorlatilag összefüggéstelen beszédét.

false

 

Fotó: MTI

„Tehát azzal kapcsolatban, ahogy Habony Árpád vagy Szentgyörgyvölgyi Péter a Szerb utcában, az önkormányzat által 350 millió forintért »karbantartott« bérházban szerzett lakást, se politikai, se erkölcsi felelősség vagy aggály nem merül fel, az tökéletesen rendben van?

A Belvárosban 1992 óta több mint kétezer család vásárolhatta meg kedvezményesen a lakását. Sokan ezt azért nem tehették meg, mert műemlék házban éltek, ahol a felújítás vagy a lakók, vagy az önkormányzat részéről előfeltétele volt a társasházzá alakításnak, így a vásárlásnak is. Sok olyan műemlék ház van a kerületben, amit óriási pénzért felújított az önkormányzat az én időszakom előtt is, majd azt követően a lakóknak, pontosan azért, mert nekik joguk volt ezt megvásárolni, eladtuk. Ha 1990-ben az akkori bérlőknek joguk volt a piaci érték 15 százalékáért megvenni a lakásokat, akkor ezt a jogot azoktól sem lehet elvitatni, akik adott esetben olyan műemlék házban éltek, ahol erre nem kerülhetett sor. Nem rajtuk múlott, hogy ők akkor nem vásárolhatták meg a lakásaikat.

Szegény Habony Árpád a Szerb utcai műemlék házban élt, és nem vehette meg a lakást?

Ne forgassa ki a szavaimat.

Arra reagálok, amit mond.

Nem tudok arról, hogy Habony Árpád bérlője lenne az önkormányzatnak. Ha ezt állítják, védjék meg a bíróságon. Én nem tudok róla.

Ő maga sosem cáfolta, hogy ott lakna.

Én azt mondom, hogy nem bérlője az önkormányzatnak.”

Nos, meglehet – ebben a mai világban akár biztosra is vehetjük –, hogy Rogán Antalnak nem gyűlik meg semmiféle disznóság miatt a baja a törvénnyel, de látható emberi problémáihoz, mentális kihívásaihoz képest ez úgy is eltörpül. Szegény, szegény Rogán Antal.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.