Agyára ment a fideszizmus: Kövér László azt állítja, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú

  • narancs.hu
  • 2017. június 19.

Villámnarancs

Szegény, úgy maradt.

Tegnap a „kelet-közép-európai és Kína egészségügyi minisztereinek budapesti találkozójának gálavacsoráján” szédítette az embereket Kövér László házelnök, aki szokásához híven mosolyogva, derűs kedéllyel dicsérte a magyar egészségügyet. Nem vicc, Kövér László a kórházi fertőzések, a halálozási rekord, az eddig működő járványügy szétverésének országában tényleg olyanokról beszélt, hogy „kiemelkedő Magyarország teljesítménye az orvosképzésben, a gyógyszergyártásban, a járványügyi ellátásban, vagy a természeti kincsként kezelt gyógyvizeink használatában, és

a magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre”.

Kövér valóban azt bírta mondani az MTI tudósítása szerint, hogy „Magyarország 2010 óta nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is. A 2011-ben elfogadott új alaptörvény például a huszonegyedik századi kérdésekre is tekintettel megteremtette az emberi test védelmének kereteit, bioetikai alapjait”.

VILÁGSZÍNVONALÚ!

VILÁGSZÍNVONALÚ!

Fotó: MTI/Soós Lajos

Még azt is nyugodtan hozzátehette volna a világszínvonalú házelnök, hogy az emberek messzi országokból járnak hozzánk, hogy megtapasztalják, milyen finomabbnál finomabb ételeket adnak a műtétek után, és milyen csodás érzés is, amikor nem tudsz kezet mosni a vécézés után, mert éppenséggel elfogyott a szappan a kórházban.

Persze, könnyen lehet, hogy a magyar egészségügy éppen úgy képes világszínvonalú teljesítményre, ahogy a magyar labdarúgó-válogatott (hisz erről maga Orbán Viktor beszélt nem sokkal az andorrai lebőgés előtt). Ebben az esetben természetesen igaza van Kövér doktornak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.