Az utolsó most már tényleg oltsa le a villanyt – Elképesztőek az új kivándorlási adatok

  • 2015. május 11.

Villámnarancs

Napvilágot látott a Tárki áprilisi kutatása a magyarok migrációs hajlandóságáról: az adatok dermesztőek. Soha ennyien nem akartak még elhúzni innen a vérbe.

Naná, Ausztriában, Németországban, Angliában élnénk, dolgoznánk legszívesebben – derül ki a felmérésből. Mondjuk, ezt körülbelül mindenki így sejtette, de van a kutatásnak elkeserítőbb üzenete is. Jelesül az, hogy e három hagyományosan vonzónak tekintett kivándorlási célállomás súlya jelentősen csökkent a korábbi időszakokhoz képest, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy megáll a fiatal a földgömb előtt, jól megpörgeti, aztán bök – mindegy, csak el innen. Mindenhol jó, de legjobb bárhol máshol.

S mivel ez a változás kifejezetten az utóbbi időkhöz képest döntő, ezután nem nagyon érdemes Gyurcsányt idézgetni kormánykörökben, miszerint „el lehet innen menni”. Mert Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt ez a „lehet” láthatóan „kellre” módosult. El kell innen menni.

A kutatás adatai szerint legszívesebben holnap húznának már innen a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és persze a romák.

Mely felsorolás minden egyes tétele fájó, de így olvasni, en bloc, hogy „a fiatalok”, az konkrétan lidérces.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.