Beethoven? Bartók? Fenéket! Ákos művét mutatja be az Operaház az 1956-os forradalom 60. évfordulóján!

  • narancs.hu
  • 2016. március 6.

Villámnarancs

Mondja valaki, hogy nem igaz. Cáfoljon Ókovács Szilveszter vagy maga az alkotó! Mert ez nem lehet igaz!

Ha valaki azt hinné, hogy Schmidt Mária kormánybiztosi kinevezésénél, vagy annál, hogy az emlékév fővédnöke Kövér László lett, már nem lehet nagyobbat rúgni az 1956-os forradalomba, olvassa el a Magyar Állami Operaház műsorfüzetét.

Aztán olvassa el még egyszer. Meg még egyszer.

De talán még akkor sem fogja elhinni, hogy október 23-án (s majd még számos alkalommal) a popipari fűzfapoéta, a Kossuth-díjas előadóművész, Ákos művének lesz az ősbemutatója!

Noha a tájékoztatóból egyelőre csupán az derül ki, hogy a Kádár utolsó beszéde című ún. „történelmi áttűnés” (anyám, borogass!) zeneszerzője Ákos, a „koncepció” maga Ókovács Szilveszter, a „látvány, videó” Kiss Sándor, a rendező pedig Novák Tamás.

Még azt is lehet tudni, hogy

Kádár János, Rajk László, Péter Gábor, Farkas Mihály

szerepét fogják eljátszani egyelőre meg nem nevezett, vélhetően mindenre kapható színművészek vagy énekesek, vagy ki tudja kik.

Tény, hogy láttunk mi már sok disznóságot, amit 1956 nevében megpróbáltak ránk sózni 1990 óta. Láttunk rockoperát, vacak filmeket, számtalan ocsmány manipulációt.

Ám arra még nem volt példa, hogy a magyar kultúra talán legreprezentatívabb helyszínén, az egyik legnagyobb magyar ünnep kerek évfordulóján egy olyan szórakoztató iparos művét vegyék elő, akinek megítélése enyhén szólva is megosztó, és akkor még nem is beszéltünk a zenéjéről.

Basszus, most már tényleg Erkelhez, Liszthez, Bartókhoz kell mérnünk Ákost? És ki következik utána, a felcsúti lakodalmas?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."