György Péter ugyan kiszállt a Liget-projektből, de gyorsan került helyette egy másik közismert, liberális múltú személyiség

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 6.

Villámnarancs

Újabb trófea a budai vár bevételének emlékcsarnokában.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert többszörös főigazgatója (előbb 1994-től 2003-ig, majd 2007-től napjainkig töltötte be magas funkciót, közben volt környezetvédelmi miniszter, illetve SZDSZ-es országgyűlési képviselő is) az e heti Élet és Irodalom hasábjain állt ki a Liget beépítése mellett.

Most – látszólag Tamás Gáspár Miklóssal vitatkozván – azt írja, hogy „Miért is baj, hogy újjászülethet valamennyi, a ligetben régóta működő intézmény és itt álló épület? Hogy a Városliget elegánsabb lesz, mint volt? Hogy a már itt lévő hét jelentős kulturális attrakció közelébe még pár költözik, az ördögtől való? Hogy a beton, az aszfalt meg a randa, gagyi épületek helyére szépek épülnek, az jó vagy rossz?”

Persányi két púp között

Persányi két púp között

Fotó: MTI

S folytatja is, ugyanebben a lágéban, amit a Magyar Nemzet szemléje foglal össze nagyon találóan, hogy tudniillik a főigazgató szerint „nincs azzal semmi probléma, ha a várból lekerül egy kulturális intézmény a Városligetbe”. Azt most hagyjuk, hogy miért is.

S azt se gondoljuk, hogy pusztán azért beszél így Persányi, mert többszörösből örökös főigazgató szeretne lenni, s az állatkert vezetése – rögtön Baán szomszédságában – egy különösen veszélyeztetett pozíció lehet. Hanem őbelőle tisztán csak a szakmai öntudat beszél, mikor azt sérelmezi, hogy TGM „vulgáris népszórakoztatásként” említi a Liget-ügy kapcsán az állatkertet. Így persze kicsit túltolt a kerékpár: azért kell több beton a Ligetbe, mert az állatkertezés nemes dolog, például az állatgyógyítás temploma.

A dolgozat ott fordul burleszkbe, amikor a szerzőből feltör liberális meggyőződése: „A mi ligetünkbe ne jöjjön idegen? Külföldi? Brüsszeli? Piréz se?” De szépen tetszett mondani, de ki mondott ilyet? És ha már a szépségnél tartunk, határ valóban a csillagos ég. „A gyerekzsivaj és a kultúra nem mostohatestvérek” – írja a főigazgató, és milyen igaza van. Csak hát közben mégis arra gondol az ember óhatatlanul, hogy hány fideszes jelentkező lehet az állatkert vezetésére – a számuk feltehetően az ezret is meghaladja… Gondoljunk csak bele, milyen remek állatkerti diri lenne Mészáros Lőrincből, Andy Vajnából vagy Kálomista Gáborból. Tarthatná az ódon ketrecek között a következő esküvőjét Habony Árpád.

Az meg amúgy is köztudott, hogy az idegenből jött versenyzőknek a mindennapos bizonyítási kényszer jut csak osztályrészül.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.