György Péter ugyan kiszállt a Liget-projektből, de gyorsan került helyette egy másik közismert, liberális múltú személyiség

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 6.

Villámnarancs

Újabb trófea a budai vár bevételének emlékcsarnokában.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert többszörös főigazgatója (előbb 1994-től 2003-ig, majd 2007-től napjainkig töltötte be magas funkciót, közben volt környezetvédelmi miniszter, illetve SZDSZ-es országgyűlési képviselő is) az e heti Élet és Irodalom hasábjain állt ki a Liget beépítése mellett.

Most – látszólag Tamás Gáspár Miklóssal vitatkozván – azt írja, hogy „Miért is baj, hogy újjászülethet valamennyi, a ligetben régóta működő intézmény és itt álló épület? Hogy a Városliget elegánsabb lesz, mint volt? Hogy a már itt lévő hét jelentős kulturális attrakció közelébe még pár költözik, az ördögtől való? Hogy a beton, az aszfalt meg a randa, gagyi épületek helyére szépek épülnek, az jó vagy rossz?”

Persányi két púp között

Persányi két púp között

Fotó: MTI

S folytatja is, ugyanebben a lágéban, amit a Magyar Nemzet szemléje foglal össze nagyon találóan, hogy tudniillik a főigazgató szerint „nincs azzal semmi probléma, ha a várból lekerül egy kulturális intézmény a Városligetbe”. Azt most hagyjuk, hogy miért is.

S azt se gondoljuk, hogy pusztán azért beszél így Persányi, mert többszörösből örökös főigazgató szeretne lenni, s az állatkert vezetése – rögtön Baán szomszédságában – egy különösen veszélyeztetett pozíció lehet. Hanem őbelőle tisztán csak a szakmai öntudat beszél, mikor azt sérelmezi, hogy TGM „vulgáris népszórakoztatásként” említi a Liget-ügy kapcsán az állatkertet. Így persze kicsit túltolt a kerékpár: azért kell több beton a Ligetbe, mert az állatkertezés nemes dolog, például az állatgyógyítás temploma.

A dolgozat ott fordul burleszkbe, amikor a szerzőből feltör liberális meggyőződése: „A mi ligetünkbe ne jöjjön idegen? Külföldi? Brüsszeli? Piréz se?” De szépen tetszett mondani, de ki mondott ilyet? És ha már a szépségnél tartunk, határ valóban a csillagos ég. „A gyerekzsivaj és a kultúra nem mostohatestvérek” – írja a főigazgató, és milyen igaza van. Csak hát közben mégis arra gondol az ember óhatatlanul, hogy hány fideszes jelentkező lehet az állatkert vezetésére – a számuk feltehetően az ezret is meghaladja… Gondoljunk csak bele, milyen remek állatkerti diri lenne Mészáros Lőrincből, Andy Vajnából vagy Kálomista Gáborból. Tarthatná az ódon ketrecek között a következő esküvőjét Habony Árpád.

Az meg amúgy is köztudott, hogy az idegenből jött versenyzőknek a mindennapos bizonyítási kényszer jut csak osztályrészül.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.