Kövérnek és Orbánnak is beszólt a családügyi államtitkár

  • narancs.hu
  • 2015. december 16.

Villámnarancs

Nocsak, nocsak. Megvédte a nők méltóságát egy fideszes.

Az Index megkérte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt, hogy reagáljon Kövér László nőgyalázó kijelentéseire. Ezt ő elhárította, de a kormánypártok jelenlegi állapotában már az is nagy dolognak számít, ha egy fideszes indirekt módon ellentmond valakinek, aki a hierarchiában fölötte áll.

Márpedig nehéz másképp értelmezni, amit Novák nyilatkozik, mint a Kövérrel való szembeszegülésként. Olyanokat enged meg magának, hogy „Senkinek nem mondhatjuk, nem is mondjuk meg, hogyan éljen, hány gyermeket és mikor vállaljon”, vagy hogy a kormány azért dolgozik, hogy „a magyar nőknek ne kelljen választani a munkavállalás és a gyermeknevelés között”.

Adnak pénzt, ha szültök

Balog és Novák: adnak pénzt, ha szültök

Fotó: MTI

Tegyük hozzá, hogy maga Novák is súlyosan retrográd elveket vall, és a politikai propagandát is szívesen keveri bele a családpolitikába. A novemberi demográfiai fórumon például azt fejtegette, hogy a népességfogyást csak a család intézménye mentheti meg, amelyet a hanyatló Nyugaton már tabuként kezelnek, és magát a szót sem merik kimondani. „Hűség, hit, szeretet” – Novák szerint erre kell építeni a társadalmat. És ugyanitt azt is sikerült levezetnie, hogy a migránsok és a család egymás ellenpontjai.

De térjünk vissza mostani nyilatkozatára, amelyben Novák Katalin meglepő módon nemcsak Kövérnek szúr oda, hanem Orbánnak is. A miniszterelnök a Bibó Szakkollégiumban tartott márciusi beszélgetésen azzal magyarázta, hogy nincsen női miniszter kormányában, hogy a magyar politika annyira kegyetlen, amit egy nő nem képes elviselni. Novák kimondatlanul, de nyilvánvalóan erre reagál: „Vannak, akik azt mondják, nem való a nőknek a politika kegyetlen világa. Kérdem én, a férfiaknak való? Kinek való?”

Az említett beszélgetésen egyébként Orbán külön megdicsérte Novákot, bár ezt természetesen igen lekezelő módon tette: „Van egy másik lány, illetve egy másik hölgy, mert van három vagy négy gyereke is, aki szintén ott dolgozik, családpolitikával foglalkozik, beszél három nyelvet, nagyon jó képességei vannak és jól viszi a családpolitikát. Szerintem ott is van erő meg kurázsi.”

Nos, bizonyára kiválóak az ő képességei, de ha bevállal még egy-két ilyen nyilatkozatot, könnyen az Európai Parlamentben találhatja magát.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.