„Nem állunk be a sorba” – Tüntetést szerveznek a diákok a rossz oktatási rendszer miatt

  • - gm -
  • 2017. szeptember 21.

Villámnarancs

Már 10 ezren érdeklődnek az esemény iránt.

„Mutassuk meg, hogy nem állunk be a sorba és nem tűrjük a szabadidőnk elvesztését! Gyere te is a Parlament elé január 19-én és mutassuk meg, hogy minket nem alakítanak zombivá! Megjelenés: piros sapkában vagy piros sállal, kesztyűvel! A tüntetés teljesen független és csak diákoknak szól” – írják a szervezők a Ne menj suliba január 19-én! elnevezésű Facebook-esemény leírásában.

A januári tüntetést nemrég hirdették meg, és azért szervezik, hogy így tiltakozzanak mai oktatási rendszer ellen. A szervezőknek többek között elegük van, hogy felesleges ismeretanyagot kell tanulniuk, miközben szabadidejük alig van. Azt is nehezményezik, hogy ma Magyarországon oktatási minisztérium sincs, amely odafigyelne a diákokra. A rendezvény célja, hogy

felhívják a figyelmet a problémákra és megoldásokat keressenek,

illetve megmutassák, hogy a diákok kiállnak magukért. „Megmutatni, hogy, ha más nem, akkor mi fogunk változtatni a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain, melyek bennünket érintenek” – szól az esemény leírása.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció!

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Bár január 19. még elég messze van, és egyelőre nem is lehet sokat tudni a demonstrációról, az így is elég beszédes, hogy jelenleg 1,7 ezer ember jelezte a részvételét, további 8,3 ezer pedig érdeklődik a tüntetés – iskolából való távolmaradás – iránt. Persze, nincs ebben semmi meglepő: a diákok minden egyes nap tapasztalják, hol tart ma az oktatás, milyen az, amikor heti 36–40 órájuk van, és közben kizsigerelt tanárok tanítják őket. Nehéz nem arra gondolni, hogy mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok látják, mi folyik körülöttük, és nem is akarják szó nélkül hagyni. Ettől pedig igenis félhet egy olyan rendszer, amely minden ellenvéleménytől retteg. Még pár fiataltól is, akik békésen, cipősdobozok egymásra pakolásával szeretnék elmondani, hogy nem értenek egyet azzal, ami jelenleg folyik.

(via hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.