130-130 ezer forintos büntetéssel sújtotta az ún. Tisztelt Ház Vadai Ágnest és Szűcs Erikát. A két DK-s képviselő november 5-én tiltakozott a nőkkel szembeni erőszak ellen, továbbá – amint Vadai Ágnes a Facebookon közölte – az ellen, hogy „az asszonyverő Balogh József még mindig képviselő és polgármester lehet”.
Az ülésen Vadai Ágnes – és az egyik páholyban helyet foglaló öt vendég – monoklit festett a szeme alá. A páholyban lévők egy-egy lapot tartottak fel „Fideszes fiúk! Az asszony verve jó?” felirattal.
Kövér László – ő jegyezte az indítványt – szerint Vadai és Szűcs a plenáris ülésen tanúsított magatartásával súlyosan megsértette az Országgyűlés rendjét.
Kövér Lászlónak azzal azonban már semmi baja nincs, hogy Balogh József képviselő saját vallomása szerint élettársa fejét egy korlátba verte.
Kövér László szégyentelen indítványát a nők elleni erőszak ellen tüntető képviselők megbüntetésére támogatták a kormánypártok képviselő asszonyai is.
Ők azok a nők, akik úgy érzik: szankcionálni kell a nőket bántalmazók ellen szót emelőket. Azok a nők, akik Vadaiék tiltakozásának megregulázásával – tudatosan vagy tudatlanul – a nőket bántalmazók aljas közösségét védik.
Álljon itt a nevük:
Bábiné Szottfried Gabriella
Bartos Mónika
Dr. Bene Ildikó
Brájer Éva
Csöbör Katalin
Czunyiné dr. Bertalan Judit
Ékes Ilona
Lakatosné Sira Magdolna
Mágori Józsefné
Magyar Anna
Dr. Mátrai Márta
Menczer Erzsébet
Dr. Molnár Ágnes
Rónaszékiné Keresztes Monika
Dr. Selmeczi Gabriella
Székyné dr. Sztrémi Melinda
Szemereyné Pataki Klaudia
Wittner Mária
Dr. Lanczendorfer Erzsébet
Dr. Hoffmann Rózsa
Figyelmébe ajánljuk
Amikor a néma beszél a süketeknek – Krasznahorkai László bonyolult kapcsolata szülővárosával, Gyulával
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Vigyázz mit rajzolsz, mert életre kelhet! – egyszerre próbál családi film és horror is lenni a Firkák
Megelevenedő gyerekrajzok riogatnak a Firkák című filmben, amely nem mindig hatásos, viszont nagyon is érvényes mondanivalója van a traumafeldolgozásról és dühkezelésről.
Egy lenyűgöző és látnoki életmű – Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Szavazzák meg, vagy legalább lopják el
Jámbor András olyat kért a kormánypárti képviselőktől, amit később még teljesíthetnek. Lehet lázadni egy rendszer ellen belülről. Vélemény.
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?
- SzSz
A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.
Szemrevaló: A fény
- - bzs -
Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).
Szemrevaló: Gépek tánca
Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.
Le nem zárt akták
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.
Ingyen Carlsberg
- - turcsányi -
Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).
Utánunk a robotok?
A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.
Túlélni a békét
Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.