film - SEMMIT MAGAMRÓL

  • - köves -
  • 2010. augusztus 19.

Film

Stephen Rea a romlatlan ír tájban tesz-vesz festői magányában, mígnem egy csodás vörös hajzuhatag üti fel a fejét háza küszöbén, Lotte Verbeek kékharisnyásan durcás személyében. Mi tetszik? Semmi, hagyjál, sebzett veréb vagyok kemény páncélban, ételért cserébe kigazolom a kerted, de a nevemet se kérdezd, mert menten továbbállok.

Vajon mitõl az életszerûség e teljes hiánya? A forgatókönyvet sem gazolták ki rendesen? Nem is kellett, Urszula Antoniak rendezõ a lassan nyíló magányosokról szóló mozgóképek matekjára bíz mindent; egy magányos ember meg még egy magányos ember meg egy magányos sziget, rajta egy magányos házzal - sok szépség kis helyen is elfér. Egy szépen tálalt reggeli (csendélet tejjel) például, vagy egy magányos emberi alak az õszi pírban - Költõcske Mihálynak szoba kiadó. A rozsdabarna színek és Verbeek kisasszony szeplõsen mísz ábrázatának találkozása nyilván nagy megelégedésére szolgált a stáb mûvészetre fogékonyabb köreinek, nem is beszélve arról a férfias beletörõdésrõl, melyet Stephen Reánál jobban senki sem tud az unióban. Ködök, zöldek, zöldes ködök és ködös zöldek, érzékeny párák és csinos fali nyirkok (plusz rák, kagyló, hínár és egymáshoz érõ kisujjak) - csodás kis ékszerdoboz ez, ami olykor még zenél is, s külön kis rekesz van (gyöngyház berakásos) benne a lélek apró rezdüléseinek. Egy másikból a tenger zúgása hallik, a harmadikban pedig egy elõszerzõdés hever a következõ produkcióra.

Ugyanakkor Rea és Verbeek játéka akkor is elvinné a filmet, ha egy raktárhelyiségben forgatták volna kézi kamerával.

A Mozinet bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.