film - SEMMIT MAGAMRÓL

  • - köves -
  • 2010. augusztus 19.

Film

Stephen Rea a romlatlan ír tájban tesz-vesz festői magányában, mígnem egy csodás vörös hajzuhatag üti fel a fejét háza küszöbén, Lotte Verbeek kékharisnyásan durcás személyében. Mi tetszik? Semmi, hagyjál, sebzett veréb vagyok kemény páncélban, ételért cserébe kigazolom a kerted, de a nevemet se kérdezd, mert menten továbbállok.

Vajon mitõl az életszerûség e teljes hiánya? A forgatókönyvet sem gazolták ki rendesen? Nem is kellett, Urszula Antoniak rendezõ a lassan nyíló magányosokról szóló mozgóképek matekjára bíz mindent; egy magányos ember meg még egy magányos ember meg egy magányos sziget, rajta egy magányos házzal - sok szépség kis helyen is elfér. Egy szépen tálalt reggeli (csendélet tejjel) például, vagy egy magányos emberi alak az õszi pírban - Költõcske Mihálynak szoba kiadó. A rozsdabarna színek és Verbeek kisasszony szeplõsen mísz ábrázatának találkozása nyilván nagy megelégedésére szolgált a stáb mûvészetre fogékonyabb köreinek, nem is beszélve arról a férfias beletörõdésrõl, melyet Stephen Reánál jobban senki sem tud az unióban. Ködök, zöldek, zöldes ködök és ködös zöldek, érzékeny párák és csinos fali nyirkok (plusz rák, kagyló, hínár és egymáshoz érõ kisujjak) - csodás kis ékszerdoboz ez, ami olykor még zenél is, s külön kis rekesz van (gyöngyház berakásos) benne a lélek apró rezdüléseinek. Egy másikból a tenger zúgása hallik, a harmadikban pedig egy elõszerzõdés hever a következõ produkcióra.

Ugyanakkor Rea és Verbeek játéka akkor is elvinné a filmet, ha egy raktárhelyiségben forgatták volna kézi kamerával.

A Mozinet bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.