koncert - ZUBOLY

  • Koncz Linda
  • 2011. március 3.

Zene

Csütörtök este a Pozvakowski melegítette a színpadot az A38 hajón. Régi vágású vetítőgéppel színesítették fellépésüket: archív felvételek peregtek az experimentális rockritmusokra, miközben a hirtelen váltások, a lírai és a zúzós részek izgalmas természetességgel folytak össze számaikban.

Csütörtök este a Pozvakowski melegítette a színpadot az A38 hajón. Régi vágású vetítõgéppel színesítették fellépésüket: archív felvételek peregtek az experimentális rockritmusokra, miközben a hirtelen váltások, a lírai és a zúzós részek izgalmas természetességgel folytak össze számaikban.

Az est fõhõse, a Zuboly, e posztmodern kocsmazenekar sajátos színfoltja a magyar zenei világnak. Brémai muzsikusokként járják be hazánkat a kocsmák és under-ground bárok félhomályától a kivilágított színháztermeken át a vakítóan fehér mûvészeti galériákig. Opera-, musical-, pop-, rock-, rap-, beat-, dzsessz- és folkelemeket ötvöznek játszi könnyedséggel, régi számokat, sõt mûfajokat roncsolnak szét, s ezzel új alakzatokat teremtenek: ahogy Jacko belefolyik náluk egy magyar népdalba, arról esszéket lehetne írni.

A Zuboly intelligens zenét játszik, fejünk és szívünk is élvezi, amit hall. Ezen az estén a spontán ritmusé és szókavalkádé volt a színpad: a zenekar improvizációs koncertet adott. A Másfél millió tépés Magyarországon, a Homeopátia és egyéb slágerek helyett újonnan fabrikált nyugati-keleti fúziókat hallottunk, s ezek a megszokottan meglepõ simasággal olvadtak bele a magyar népi világba: Y.M.C.A helyett D.I.SZ.N." szólt, a legtöbb szöveg a hazai gasztronómia tömõs finomságairól regélt.

Retorikai kreativitásban most sem volt hát hiány, de a ritmus sokszor monotonná vált, a zenei alap unalomig ismétlõdött. Nehéz feladat lehet ennyi zenésznek egyszerre ütemet váltani, tán ezért, hogy a nagybõgõ, a tilinkó, a szaxofon, a brácsa, a duda, a kürt és a beatbox a spontán kalandozás közben most nem evezett vad vizekre, inkább megmaradt a partközeli biztonságosságnál. Ez azonban a közönséget egyáltalán nem zavarta meg abban, hogy kiélje csütörtöki esti lázát úgy, hogy közben - például a túrós csusza szóösszetétel hallatán - a szemek is vidáman összekacsinthattak.

A38 hajó, február 24.

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.