Az angol cím (Ham on Rye - egy primitív szendvics neve) elárulja, hogy Bukowski Salinger orrára akart fricskát nyomni: a magyarul A kezdõ címen megjelent regénye hardcore Zabhegyezõ. Hõse egy fiatalember, természetesen Charles Bukowski állandó alteregója, Henry Chianski, de - noha ez a mû is hõsének férfivá érését, magára találását hivatott bemutatni, és az elsõ mondatok közt sem nehéz összefüggést találni - Bukowski könyvébõl hiányzik Salinger okoskodása és hitbuzgalma is. Olyan, mintha azért írta volna, hogy odalökje: nesze, J. D., itt van, egyél: ez egy igazi és igaz történet a valódi Amerikáról, arról, amit te még hírbõl sem ismersz. Ha tudni akarod, hogy él és mit gondol egy kamasz, akkor ezt olvassad. A könyv persze sosem lett volna Amerikában kötelezõ olvasmány, már csak - nem mesterkélten, hanem ütõsen - nyers stílusa miatt sem. De valószínûleg maga Bukowski ijedt volna meg a legjobban, ha az lett volna belõle. A könyv hangulata és története a Larry Clark-filmeket, különösen a Ken Parkot idézi. Akárcsak más Bukowski-regények, tulajdonképpen ez is novellák sora, laza epizódokból lett összefércelve: Bukowskit - szemben Salingerrel - sosem érdekelte a szerkezet. Az epizódok közt akadnak szórakoztatóbbak és laposak, s vannak közöttük jól és csapnivalóan rosszul megírt részek is. Bukowski fenomenális, igazi paraszthumorú novelláit idézi az a rész, amikor kis hõsünk és barátja repülõnapra megy, és látnak egy lezuhanó repülõt, egy szörnyethalt ejtõernyõst és egy pinát. Bukowski az amerikai népi író. Nem csak szájhõs, de elképesztõen agresszív is: lenéz mindenkit, a nácikat ugyanúgy, mint az amerikai középosztálybelieket. E könyvbõl és fõhõsébõl szinte teljesen hiányzik a szeretet.
A magyar kiadásban sajnos túl sok a nyomdahiba, Pritz Péter fordítása ellenben ismét kiváló: tisztán halljuk Bukowski nyers, kötekedõ hangját.
Fordította Pritz Péter. Cartaphilus, 2008, 368 oldal, 3300 Ft
****
