könyv - TORE RENBERG: SZERETTEM MÁSKÉPP IS

  • - karafiáth -
  • 2009. szeptember 24.

Könyv

A norvégok hírhedt zenészevők - ennyit mindenképpen megtanultunk róluk. De mit tudunk a fjordok népének kortárs irodalmáról? Dermesztően keveset.

A norvégok hírhedt zenészevõk - ennyit mindenképpen megtanultunk róluk. De mit tudunk a fjordok népének kortárs irodalmáról? Dermesztõen keveset. Ennyiben rögtön hiánypótló a fiatal norvég író regénye, melynek eredeti címe az volt, hogy A férfi, aki Yngvét szerette, csak ez magyarul megtévesztõ lett volna, a név nõies hangzása okán. Yngve ugyanis egy kamaszfiú, mint ahogy a történet fõszereplõje, Jarle Klepp is: a regény egy meleg szerelem története. A fõhõs már harmincon felül jár, mikor visszatekint életének eme epizódjára, a kamaszévek útkeresõ, vad és mozgalmas éveire. De ne higgyük, hogy ez a tekintet egy nosztalgiától párás szemé! Éppen ez a nézés, ez a visszanézés adja a regény fõ erényét, a megérteni vágyást; és az önfelmentést elvetõ, elemzõ hangot, melyen megszólaltatva az egész történet más fénytörésben mutatkozik. A regény fõhõse fiatal anarchista, aki a csajával, Katrinéval és radikális barátjával, Helgével torpedózza a rendszert. Legtöbbször dalban mondják el, ugyanis a regény idején (1989-ben járunk, a közép-európai rendszerváltás idején - és itt megnyugtathatja a szívünket, hogy a norvégok is épp oly keveset tudnak rólunk, mint mi õróluk) alakul a Matthias Rust Band, a fiúk anarcho-punk zenekara. És ekkor ismerkedik meg Jarle Yngvével, a konszolidált, merõben kispolgári fiúval, aki felborítja az életét.

Tore Renberg a kortárs norvég irodalom emblematikus figurája, fiatal (1972-ben született), és máris több regény áll a háta mögött, köztük kettõben szintén a mi Jarle Kleppünk az elbeszélõ. Ismerve a magyar fordítási és könyvkiadási gyakorlatot, elõbb tanulunk meg norvégul, mint hogy magyarul megjelennének. Pedig függõvé tesz a könyv, vágynánk a folytatásra. Mert Tore Renberg élvezetesen ír, úgy, hogy mégsem válik a könyve kommersszé - úgy tanít megértésre és elfogadásra, hogy közben észre sem vesszük.

Fordította: Ambrus Orsolya. JAK- L'Harmattan Kiadó, 2009, 343 oldal, 3100 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.