A Geréb-ítéletet befolyásoló tényezők

A szerk.

A Geréb-per sokkoló ítélete felveti a kérdést, hogy vajon csakis és kizárólag azokról az esetekről szól-e, amelyekért a szülésznőt perbe fogták, vagy valami általánosabbról mondta ki a verdiktet Czine Ágnes bírónő a Fővárosi Ítélőtáblán. A jogerős ítélet nemcsak jóváhagyta az első fokon megítélt két év fogházbüntetést: nem teszi lehetővé azt sem, hogy az otthon szülés papnője egy év múlva szabaduljon. A szakmája gyakorlásától való eltiltást pedig, amelyet a Fővárosi Bíróság még 5 évben állapított meg, 10-re növelte a jogerős ítélet.

Az igazságszolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó kérdést persze elvileg nem lehetne feltenni, de olyan országban, ahol számtalanszor csalatkoztunk már benne, nem lehet megkerülni mégsem. Csakhogy van itt még valami: az otthon szülés „ügye”. A válaszok aszerint oszlanak majd feketére és fehérre, hogy ki miként viszonyul az otthon szüléshez, illetve Geréb Ágnes személyéhez. Ugyanakkor kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna az a botrányosnak is csak jóindulattal nevezhető eljárás, amikor Gerébet kommandósok kapcsolták le és vitték be, a kihallgatások során pedig meztelenre vetkőztették. Kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy miután Gerébet eltiltották a szülész-nőgyógyász szakma gyakorlásától, ő ügyesen dúlának átnevezve magát továbbra is folytatott otthon szüléseket. Kizárt, hogy ne befolyásolta volna, hogy az otthon szülés és az abban segédkezés a közbeszédben még mindig egybecseng a boszorkánykodással.  (És ebből a szempontból tök mindegy, hogy végre szabályozott lett az otthon szülés kísérése, mert jogszerű művelése továbbra is praktikus akadályokba ütközik.) Vagy hogy az otthon szülés annak földalatti időszakában (úgy húsz éven át) egy és csak egy ember nevéhez volt köthető, aki Jeanne d’Arc-i mosollyal fogadta az ítéletet.


Fotó: MTI


Végül kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy egyik bíró és egyik hazai szakértő sem tudhat semmit arról, hogy mi normális egy otthon szülésnél és mi nem, hiszen protokoll csak tavaly tavasz óta létezik rá. Legális gyakorlat pedig alig. Ez a legszomorúbb ebben a történetben.

Korábbi cikkeink a témában:

Sorsfordulók – Publicisztika (Benne a per pontos tárgyának ismertetése az elsőfokú ítélethirdetés után)

Vajúdnak a hegyek – Miért szabályozatlan az otthon szülés.

Olvasói levél a cikkre.

„És máglyát is raknak?” – interjú Geréb Ágnessel

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.