Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg: a „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Az érintett szervezetek ma hozták nyilvánosságra beadványuk tartalmát.
Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, ami miatt 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével.
Az indítványozók: Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.
Korábbi interjúnkat itt olvashatják három érintett szervezet képviselőjével:
„Az emberek segítség nélkül maradnak”
Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került, nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében. Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán.
