A Matolcsy-féle alapítványok cégei egyelőre ismeretlen vállalatokat hiteleznek

  • Böszörményi Jenő
  • 2016. április 25.

Belpol

Adatigénylésünk eredményeként az alapítványi cégek szerződéseiből szemezgethetünk.

Az ember csak kapkodja a fejét a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok frissen nyilvánosságra hozott közpénzköltéseit olvasva: pár milliárd a miniszterelnök felcsúti gázszerelőjének, néhány százmillió a rokonságnak, ilyen-olyan haveroknak, politikai kapcsolatoknak, számolatlan milliók rejtélyes „magánszemélyeknek”, eszement túlárazások és pazarlás. Bár a végletekig erőltetett titkolózásból lehetett sejteni, mi várható, ha egyszer előkerülnek adatok, az információk még az elszánt kutatónak is okoztak meglepést.

És a történetnek koránt sincs vége. A Narancs – a Transparency International Magyarországgal és a Karsai Dániel Ügyvédi Irodával együttműködésben – kikérte a Pallas Athéné alapítványok által alapított öt gazdasági társaság adatait is abból a megfontolásból, hogy ha a milliárdos alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből, akkor ez nem lehet másként a cégeik esetében sem. Az adatokat meg is kaptuk, a legfontosabbakat alább foglaljuk össze.

Állampapírból vállalati kötvény

A hat Pallas Athéné alapítvány tavaly május és november között összesen öt zártkörű részvénytársaságot hozott létre, melyek közül négy, a Pallas Athéné Domus Optima (tőke: 1,2 milliárd), a Kasselik-Ház (7,2 milliárd), a Vízház (3,1 milliárd) és a FERIDA (20,2 milliárd) a 15 napos határidőn belül válaszolt; egyedül a Szemerey Szabolcs, ugyancsak Matolcsy rokon vezette Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (12 milliárd) maradt adós a válasszal. Matolcsy György korábban nem győzte hangsúlyozni, hogy az alapítványok kizárólag magyar állampapírban tarthatják vagyonukat. A cégekre azonban, úgy tűnik, ez már nem vonatkozik, hiszen válaszaik szerint tőkéjüket részben az állampapírnál jóval kockázatosabb vállalati kötvényekben fialtatják. A cégek sem azt nem árulták el, hogy ki volt e vállalati kötvények kibocsátója, sem azt, hogy vagyonuk mekkora részét tartják ilyen papírokban (dolgozunk rajta). A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vagyis a Pallas Athéné alapítványok cégei közelebbről meg nem határozott vállalatokat hiteleznek (ezen is dolgozunk). Az alapítványokon és cégeiken keresztül tehát a Magyar Nemzeti Bank áttételesen vállalatokat finanszíroz, amire a szocializmus óta nem volt példa. (Még kacifántosabb lenne a helyzet, ha kiderülne, a vállalati kötvények valamelyik Matolcsy rokon vállalkozását finanszírozzák, de ezt nyilván a rosszmájúság mondatja velünk.)

Fazekas és Matolcsy

Fazekas és Matolcsy

Fotó: MTI

Viszonylag egyszerű a helyzet a Kasselik-Ház és a Vízház szerződéseivel: ezek a cégek ugyanis nagyjából üresek, abban az értelemben, hogy – az eddigi adatok alapján – egyedüli funkciójuk egy kiszemelt ingatlan megvétele és tulajdonlása. A Vörösmarty téri Kasselik-ház esetében az adásvétel már megtörtént, a Pallas Athéné alapítványok irodaháza melletti, Ybl Miklós téri Vízháznál pedig előkészítés alatt áll. Az előbbinél az igazságügy-miniszter cége, a Nagy & Trócsányi Ügyvédi Iroda működött közre az alapítványoknál már megismert óradíjért (55 ezer forint csörög 60 percenként, vagyis majd’ egyezer forint percenként), az utóbbinál pedig a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által erősen preferált Kovács P. Zoltán irodája készíti elő az ügyletet az adásvétel összegének csekély 6 ezrelékéért, ami a várhatóan 3 milliárd körüli összegértéket alapul véve már nem is oly csekély, 18 milliós bevétel lesz az ügyvédi társulásnak – az adófizetőknek pedig ugyanekkora kiadás. A Kovács & Partners volt egyébként az is, amely a Vízházat bejegyeztette: a normál körülmények között pár tízezer forintos ügyvédi díj ez esetben 680 ezerbe fájt (plusz áfa). A hülyének is megéri.

Mibe fektesselek?

Négy alapítvány idén februárban pumpálta fel 20 milliárdra közös cégük, a FERIDA tőkeállományát: e pénz rendeltetése máig tisztázatlan, s az eredeti terv talán valóban az volt, hogy e cégen keresztül az eladósorban lévő MKB Bankból szerezzenek egy jó nagy falatot. A FERIDA-nál most megy az agyalás, mibe is fektessenek, akár külföldön is, ehhez persze szakértők kellenek. A FERIDA három cég segítségét kérte: a Mazars Kft. közel 1,4 millióért „tőkebefektetési lehetőségekkel kapcsolatos tanácsadásra”, az Invescom Tőkebefektetési Tanácsadó Kft. 1,6 millióért „tőkebefektetési lehetőségek témakörében prezentáció készítésére”, a Shark-Vision Kft. pedig kerek 1 millióért „tanulmány írására, prezentáció készítésére” kapott megbízást. Ez utóbbi cég Sarkadi-Szabó Kornél tulajdonában áll, aki éveken keresztül a tavaly bedőlt Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója volt, igaz, állítása szerint nem tudta, mi folyik a brókerháznál. További érdekesség, hogy a FERIDA igazgatóságának egyik tagja, Márkus Balázs, aki jelenleg a jegybank oktatási és kutatási koordinátora és a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány tanácsadó testületének is tagja, jó néhány évvel korábban, 2008–2009-ben senior dealerként (vezető üzletkötőként) szintén megfordult a Hungáriánál.

A cégháló központi eleme a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. (PADO), amely egyrészt a hat alapítványnak, másrészt a cégeknek végez, mondjuk így, back office szolgáltatásokat. A Domus Optima üzemelteti az alapítványi és a cégbirodalmi ingatlanokat, vezeti a könyveket, emellett befektetési tanácsokkal is szolgál, és ellátja a kommunikációs feladatokat. Mindezt súlyos százezrekért, milliókért. A kommunikációs és PR-feladatokat például alapítványonként havi 300 ezerért, a befektetési tanácsadást havi 600 ezerért, a könyvvezetést havi 550 ezerért, külön ingatlanbefektetési tanácsadást összesen 22 millióért, a balatonkenesei volt MÁV-üdülő üzemeltetését havi 2 millióért végzi (persze minden esetben plusz áfa). E feladatok egyikét-másikát a csoport egynémely cégének is biztosítják. A szerződésrendszernek ez az egyik oldala, a másik oldalon a Domus Optima ennél olcsóbban bíz meg cégeket a feladatok elvégzésével, nem véletlen, hogy a bonyolult intézményhálót összekötő még komplikáltabb szerződésháló összerakásánál számtalan ügyvéd szorgoskodik és tartja a markát busás haszonért. Vegyük például a Döbrentei téri irodaházban működtetett „bisztró” esetét: a PADO 750 ezret kap havonta az üzemeltetésért, ugyanezt a feladatot azonban immár mindössze 250 ezerért végezteti a Premium Catering Kft.-vel. A jelentős marzs a többi szerződésnél is megfigyelhető, ám nem világos, milyen célt szolgál ez a túlárazás – de tény, a konstrukcióval a PADO-hoz csoportosítanak át pénzeket.

Hab a tortán, hogy az Index összesítése szerint az alapítványoktól 490 milliót kasszírozó Made in Heiszler a PADO szerződéses partnerei között is felbukkan: 42 millióért belsőépítészetileg tervez és kivitelez, 2,5 millióért irodaszékeket szállít. A Matolcsy rokon Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzultnak pedig még egyszer sikerült eladni havi 750 ezerért azt a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című elemzését, amelyre a hvg.hu kimutatása szerint öt alapítvány is elengedhetetlennek érezte külön-külön az előfizetést. A PADO emellett ügyvédi megbízást adott a Dr. Imrédy Ügyvédi Irodának is (500 ezer forint per hó), melynek vezetője, Imrédy Szabolcs a balatonakarattyai önkormányzat képviselője, Matolcsy Gyöngyi polgármester csapatának a tagja.

A négy cég irányítását az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, illetve ügyvezetők (ezekből van vagy két és fél tucat) több mint 17 millió bruttóért végzik havonta. De megéri, nem?

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?