Azt mondja a plakáteltávolítási akció kitalálója, hogy az uszító plakátok eltávolítása állampolgári jog

  • Gera Márton
  • 2017. október 5.

Belpol

Ma indul a takarítás: elkezdik leszedni a kormány gyűlöletkeltő plakátjait.

Miközben az utcákat megint ellepik a kormány újabb, Soros Györgyöt ábrázoló óriásplakátjai, az Együtt a mai naptól plakáttakarítási akciót indít. Ezt még a hétvégén jelentette be Vajda Zoltán, a párt elnökségi tagja, mondván, hogy ezek a plakátok csupán uszításra alkalmasak, elherdálják velük a közpénzt, és még a fideszes alaptörvény „értékeivel” is szembemennek, ezért

az állampolgároknak joguk van arra, hogy eltávolítsák őket.

Vajda Zoltán a nyári akció előtt

Vajda Zoltán a nyári akció előtt

Fotó: Németh Dániel


A plakáteltakarítási akció ismerős lehet már a nyárról, ugyanis nem sokkal azután, hogy júliusban kikerültek a sorosozós plakátok az utcára, Vajda „nagytakarítási” akciót hívott életre a Kertvárosban. Ebben az volt az újdonság, hogy a plakátokat nem titokban, az éjszaka leple alatt, hanem hivatalos bejelentést követően,

akár rendőri jelenlét mellett távolították el.

Vajda akciójának köszönhetően a nyáron több budapesti kerületben és vidéki városban is elkezdődtek a plakáteltávolítások, ám a kormány pár nappal később bejelentette, hogy leszedi a nevető Soros-plakátokat, aminek vélhetőleg az volt az oka, hogy indult a vizes-vébé.

Vajda Zoltán egy korábbi tüntetésen

Vajda Zoltán egy korábbi tüntetésen

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Soros-plakátok néhány napja, október elején viszont újra megjelentek az utcákon, immár az újabb nemzeti konzultáció promóciójaként, ezért Vajda és az Együtt ismét akcióba lendül. A XVI. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó politikus azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy a kormány a nyáron kihelyezett Soros-plakátokkal szintet lépett, bár ő nem igazán szereti ezt a kifejezést, mert úgy látja,

„Orbánék annyira gátlástalanná váltak a menekültválság kialakulása óta,

hogy nehéz meghatározni, mihez képest beszélünk szintlépésről. Bár én is használom a kifejezést, lehet, jobb lenne azt mondani, hogy újabb bunkó, aljas, manipulatív, megosztó és heccelő propagandahúzással éltek”.

A képviselő a nyári akció előtt egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászaival is, és azt mondja,

a mostani akciók is teljesen törvényesek.

„A korábbi, átragasztós, letépős, átfestős ügyekben hozott döntésekben a bíróságok a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvényben foglalt védelmére hivatkozva szüntettek meg eljárásokat, mentettek fel rongálásért feljelentett embereket” – magyarázza Vajda. Arra is vigyáznak, hogy maga a plakáthely ne sérüljön, hisz csupán az üzenettel van problémájuk.

Az Együtt politikusa azt mondja portálunknak, hogy az eltávolításban részt vevőknek egyedül a plakát tulajdonosa (vagyis a magyar kormány) okozhatna kellemetlenséget, ha polgári peres úton kéri a plakátja előállítási költségének megtérítését, de a nyáron erre nem volt példa, és szerinte nem is próbálja majd meg senki,

„mert abból csak ő jönne ki rosszul”.

Az Együtt bejelentette: ismét elkezdik letépkedni a sorosozós plakátokat

Országos akciót indítanak. Vajda Zoltán, az Együtt elnökségi tagja közölte szombaton, hogy a kormány újabb sorosozós plakátjait is megpróbálják eltüntetni. A politikus közleménye szerint erre azért van szükség, mert ez a kampány „megint uszítás, az adófizetői pénzek elherdálása”, és ellentétes az alaptörvénnyel is. A plakáttépkedéseket demonstrációkként be is jelentik majd a rendőrségen.

Vajdát és csapatát a nyári eltávolítási akciók során semmilyen atrocitás nem érte, annyi történt mindössze, hogy anno valakik ráfújták az egyik plakátra éjszaka, hogy Vajda „hazaáruló és Soros-bérenc”, de akkor erre azt mondta, hogy ez az ellenfél gyengeségét jelzi, mást nem képesek felhozni.

A Együtt politikusa bízik abban, hogy a nyári akcióhoz hasonlóan a mostani is országos mozgalommá növekszik. Attól pedig nem fél, hogy a plakátfeliratokkal mostanság eléggé hadilábon álló kormány megpróbálja megakadályozni az akciókat: „Ahhoz minimum a saját, gránitszilárdságú alaptörvényüket kellene módosítani. Erre most kevés esélyt látok.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.