Eldöntött tény, hogy a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza a Városligetben fog felépülni, a munkálatokra a jövő évi költségvetésben 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre – árulta el Hoppál Péter egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum – tudják, ezeknek a tervei nem tetszettek a Legfőbb Építésznek – megvalósulása még nyitott kérdés. L. Simon László miniszterhelyettes épp lapunkban beszélt arról, hogy jó ötletnek tartaná, ha a Galéria a várban épülne meg, Zoboki Gábor pedig terveket is prezentált hozzá.
|
E szerint tehát ebben a pillanatban Baán László áll nyerésre. A miniszteri biztos a Narancsnak elmondta: „A Liget Budapest legfontosabb elemei nincsenek veszélyben, azok határidőre megépülnek, kisebb korrekciók lehetnek, a projekt végleges elemeiről még nyáron döntést hoz a kormány.” Baán szerint a jövő évben biztosított 30 milliárd forint elégséges a munkálatok elkezdésére.
Bár nincs a jövő évi költségvetésben, de Hoppál Péter szerint Baán Lászlóval együtt kormány-előterjesztést készítenek, hogy elkezdődjék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója és tovább építése. A Narancs úgy tudja, hogy az előterjesztés elkészült, és már több mint két hete döntenie kellett volna róla a kormánynak. Hoppál szerint az Országos Széchényi Könyvtár elköltöztetéséről a ciklus végéig dönteni fognak.
Kiderült az is, hogy öt minisztérium együttműködése, heti rendszerességgel való konzultációja kellett ahhoz, hogy felépüljön a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja. Ugyanis, amikor márciusban Szőcs Géza kormánybiztosból miniszteri biztossá lefokozva az Emmi ellenőrzése alá került, „elég rosszul állt a projekt” – mondta Hoppál, aki azt is elárulta, hogy „sárga lapot” kapott a pavilon; az a veszély fenyegette, hogy nem készül el határidőre. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem hívták meg a magyar sajtót a megnyitóra, azt a választ kaptuk, nem ők szervezték az eseményt, de a hivatalos megnyitó nem is most, hanem június 5-én lesz.
Mint hírül adtuk, az államtitkár nemrégiben felülbírálta a szakmai kuratórium javaslatát a független színházak működési támogatásáról (lásd még erről Schilling Árpád keresetlen szavait – a szerk.). Hoppál Péter most azzal magyarázta a döntését, hogy a vidéki, amatőr néptáncegyüttesek támogatása kultúrpolitikájának része, mely szerint erősíteni kell a vidéki közművelődési, művészeti egyesületeket. A pénzt pedig azoktól vette el, akik idén jóval több támogatást kaptak volna, mint tavaly. Jó hír, hogy az államtitkár szerint 70 millió forinttal megtoldják a független színházak és táncegyüttesek idén 1,23 milliárdról 1,067 milliárdra csökkentett dotációját. Nem működési, hanem projekttámogatásként folyósítják az összeget, az NKA miniszteri keretének terhére.
A Sziget Fesztivál azonban biztos nem panaszkodhat, ők 450 millió forintot kapnak az államtól, hogy a szponzori bevételeik kiesését kompenzálják. Ennél jóval levesebb, 100 millió forint jut a vidéki nagy művészeti fesztiválok támogatására és a kulturális alapellátásra. (Frissítés: a Sziget Kulturális Szervezőirodától kapott információ szerint a Sziget Kft. a rendezvényeire – Sziget, Volt, Balaton Sound – 150 millió forintot kért, "a többi 300 milliót a Nagyon Balaton" program kapja – bár hivatalosan erről még nem értesítették a szervezőket.)
Szó került arról is, hogy az állam végül felére lealkudta a kanadai Hamilton Galériánál Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét, így az 5,7 millió dollárért lett a Magyar Nemzeti Bank tulajdona. Úgy tudjuk, a tárgyalásokat Baán László vezette. Pákh Imrét, a trilógia utolsó, még magánkézben lévő darabja, a Golgota című mű tulajdonosát még puhítják.