A Sziget büdzséjét kipótolják állami pénzzel, szerényebb lesz a Liget Budapest

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 13.

Belpol

Igenis lesz Liget-projekt, legfeljebb redukált formában, kapnak még körülbelül 70 milliót a függetlenek, és 450 milliót a Sziget Fesztivál. Hoppál Péter sajtóbeszélgetésén jártunk. Az is kiderült, hogy sárga lapot kapott a milánói világkiállítás magyar pavilonja, és 5,7 millió amerikai dollárért vettük meg Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét.

Eldöntött tény, hogy a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza a Városligetben fog felépülni, a munkálatokra a jövő évi költségvetésben 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre – árulta el Hoppál Péter egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum – tudják, ezeknek a tervei nem tetszettek a Legfőbb Építésznek – megvalósulása még nyitott kérdés. L. Simon László miniszterhelyettes épp lapunkban beszélt arról, hogy jó ötletnek tartaná, ha a Galéria a várban épülne meg, Zoboki Gábor pedig terveket is prezentált hozzá.

Megtekinti az oltárelőkészítő szekrényt

Megtekinti az oltár-előkészítő szekrényt

Fotó: MTI

E szerint tehát ebben a pillanatban Baán László áll nyerésre. A miniszteri biztos a Narancsnak elmondta: „A Liget Budapest legfontosabb elemei nincsenek veszélyben, azok határidőre megépülnek, kisebb korrekciók lehetnek, a projekt végleges elemeiről még nyáron döntést hoz a kormány.” Baán szerint a jövő évben biztosított 30 milliárd forint elégséges a munkálatok elkezdésére.

Bár nincs a jövő évi költségvetésben, de Hoppál Péter szerint Baán Lászlóval együtt kormány-előterjesztést készítenek, hogy elkezdődjék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója és tovább építése. A Narancs úgy tudja, hogy az előterjesztés  elkészült, és már több mint két hete döntenie kellett volna róla a kormánynak. Hoppál szerint az Országos Széchényi Könyvtár elköltöztetéséről a ciklus végéig dönteni fognak.

Kiderült az is, hogy öt minisztérium együttműködése, heti rendszerességgel való konzultációja kellett ahhoz, hogy felépüljön a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja. Ugyanis, amikor márciusban Szőcs Géza kormánybiztosból miniszteri biztossá lefokozva az Emmi ellenőrzése alá került, „elég rosszul állt a projekt” – mondta Hoppál, aki azt is elárulta, hogy „sárga lapot” kapott a pavilon; az a veszély fenyegette, hogy nem készül el határidőre. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem hívták meg a magyar sajtót a megnyitóra, azt a választ kaptuk, nem ők szervezték az eseményt, de a hivatalos megnyitó nem is most, hanem június 5-én lesz.

Mint hírül adtuk, az államtitkár nemrégiben felülbírálta a szakmai kuratórium javaslatát a független színházak működési támogatásáról (lásd még erről Schilling Árpád keresetlen szavait – a szerk.). Hoppál Péter most azzal magyarázta a döntését, hogy a vidéki, amatőr néptáncegyüttesek támogatása kultúrpolitikájának része, mely szerint erősíteni kell a vidéki közművelődési, művészeti egyesületeket. A pénzt pedig azoktól vette el, akik idén jóval több támogatást kaptak volna, mint tavaly. Jó hír, hogy az államtitkár szerint 70 millió forinttal megtoldják a független színházak és táncegyüttesek idén 1,23 milliárdról 1,067 milliárdra csökkentett dotációját. Nem működési, hanem projekttámogatásként folyósítják az összeget, az NKA miniszteri keretének terhére.

A Sziget Fesztivál azonban biztos nem panaszkodhat, ők 450 millió forintot kapnak az államtól, hogy a szponzori bevételeik kiesését kompenzálják. Ennél jóval levesebb, 100 millió forint jut a vidéki nagy művészeti fesztiválok támogatására és a kulturális alapellátásra. (Frissítés: a Sziget Kulturális Szervezőirodától kapott információ szerint a Sziget Kft. a rendezvényeire – Sziget, Volt, Balaton Sound – 150 millió forintot kért, "a többi 300 milliót a Nagyon Balaton" program kapja bár hivatalosan erről még nem értesítették a szervezőket.)

Szó került arról is, hogy az állam végül felére lealkudta a kanadai Hamilton Galériánál Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét, így az 5,7 millió dollárért lett a Magyar Nemzeti Bank tulajdona. Úgy tudjuk, a tárgyalásokat Baán László vezette. Pákh Imrét, a trilógia utolsó, még magánkézben lévő darabja, a Golgota című mű tulajdonosát még puhítják.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.