Gyurcsány és a plágiumgyanú

A szőlőhegyeken is túl

  • narancs.hu
  • 2012. május 2.

Belpol

Egyszer volt, hol nem volt egy szemüveges srác, meg az ő sógora, az anyósa, és egy hétmérföldes bukta. Rémmese a magyar közéletről.

Hosszú történet ez. Kezdhetnénk 1984-ben, de legalább idén januárig muszáj visszamenni. A hvg.hu január 11-én megjelent cikke minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozata – finoman szólva – plagizáláson alapul. Az államfő különböző, egymásnak ellentmondó magyarázkodási kísérletei, arcpirító mellébeszélése és a bármiféle hiba beismerésétől rettegő kormányzati kommunikáció a Fideszhez hű sajtót egyre megalázóbb kimosdatási és bagatellizálási próbálkozásokba, az ellenzéki politikusokat pedig egyre vadabb kijelentésekbe hajszolta. Gyurcsány Ferenc ebben is élen járt, és rögtön a cikk kikerülése után reagált a Facebookon: „Kiderült, hogy az ártatlanságát a Fidesznek eladó elnök mást is eladott. Igaz, pár évvel korábban, 1992-ben. Akkor a tisztességét. Valószínűleg más munkáját nyújtotta be saját doktori értekezéseként anélkül, hogy arra akár egy szóval is utalt volna. Az elnök minden bizonnyal plágiumot követett el. Sajnálom, hogy azt kell mondjam, de ha igaz a gyanú, akkor lopott.”

A következő három hónapot a volt miniszterelnök intenzív schmittezéssel töltötte, hogy azt ne mondjuk: schmittezett reggel, éjjel meg este. Eközben a köztársasági elnök lemondását követelők jogos dühe és a Fidesz dühös tagadása eredményeképpen a plagizálás nagyjából az incesztushoz hasonló erkölcsi vétekké és szitokszóvá vált, miközben egy ország röhögött Schmitt Pálon. Nyilvánvaló lett, hogy a következő plagizáláson kapott politikusnak esélye nem lesz.

A köztársasági elnök doktori címének visszavonását követően – az Index információi szerint – az ügy kommunikálására összehívott fideszes csapat az összes kisdoktori átvilágításával próbálta volna elkenni az ügyet: hiszen nyilván van egy rakás védhetetlen firkálmány, és ha más is lop és sumákol, akkor a nemzet egységének testét sem kell ostorozni ezért. Schmitt április 2-ai lemondása után erre a kampányra már nem volt szükség, azonban a jobboldali sajtó – roppant logikusan – rögvest Gyurcsány tudományos munkássága iránt kezdett érdeklődni.

Április 4-én Orbán Viktor nyilvánosságra hozta saját szakdolgozatát, rögtön másnap pedig a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) dékánja, dr. Geresdi István arról tájékoztatta az érdeklődő Pécsi Újságot (amely korábban egy kommentelőre hivatkozva azt állította, hogy Gyurcsány szakdolgozat nélkül kapott diplomát), hogy az 1984-ben leadott valamennyi biológia–technika tanár szakos diplomamunka megvan az archívumban, kivéve Gyurcsányé.

Nem részleteznénk tovább a vádaskodások hosszú históriáját, ahogy azt a komikus nyilatkozatsorozatot sem, amelyet Gyurcsány április elejétől kezdve adott elő, többek között arról, hogy majdnem leesett a létráról a diploma keresésekor. A lényeg a Célpont múlt vasárnapi adása, amelynek kétségkívül súlyos állításai azóta fáradhatatlanul keringenek a sajtóban. Számos okunk van kétkedéssel fogadni mindent, amit a HírTv kioknyomoz, nemcsak a napi szinten tapasztalható vonalas pártpolitikai buzgalma miatt, hanem azért is, mert a sütőporos botrány óta lehet róla némi fogalmunk, mit értenek oknyomozás alatt a csatorna vezetői és újságírói. A Célpont legutóbbi lőgyakorlatában is bőven találunk kivetnivalót. A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik, mivel a volt kormányfő munkája máig nem került nyilvánosságra. Ami voltaképpen érthetetlen.

A hvg.hu természetesen publikálta Schmitt és Georgijev munkáinak több részletét, hiszen ez az átláthatóság a cikk érveléséhez elengedhetetlen. De mi a műsorba itt-ott bevágott Rozs-dolgozatról sem tudjuk meg, hogyan került a HírTv-hez, és maga a bemutatás is ad némi okot kétkedésre. (A Célpont vasárnapi adásáról szóló cikkünket lásd itt.)

És ha megvan a HírTv-nek Rozs Szabolcs szakdolgozata, akkor vajon miért nem teszik ezt mindenki számára elérhetővé? A HírTv ennek elmulasztásával súlyos szakmai és etikai vétséget követ el, és csak találgatásokra ad okot. De érvelésük így is elég meggyőző. Amit csak alátámasztanak Gyurcsány kapkodó, önellentmondásoktól sem mentes, olykor egyenesen nevetséges állításai a Célpont riporterének nyilatkozva, illetve saját Facebook-oldalának bejegyzései. Épkézláb, komoly érveléssel egyelőre adós maradt a Demokratikus Koalíció elnöke.

Nagy meglepetésre a Fidesz ezúttal nem bulvárkacsákat lát röpködni, nem a szervezett lejárató kampányt ostorozza, és még Kövér László sem vonta össze szigorú szemöldökét a médiaterroristák ténykedését látva. „Azt, hogy Gyurcsány Ferenc hazug ember, már mindenki régóta tudja” – reagált Selmeczi Gabriella mértéktartóan a párt nevében. Gyurcsány a vádakat képtelenségnek nevezte, és elmondta: feljelentést tesz szakdolgozata ellopása miatt, és mindenkit beperel, aki azt állítja, plagizált. A jobboldal eufóriában, a kormányközeli sajtó végre elemében. Ami ennél érdekesebb: hogyan vizsgázik majd a baloldal az ünnepek után beinduló nyilatkozat- és cikkdömpingben.

„Az elnök erkölcsi bukása az eddiginél is nyilvánvalóbb lesz (ha persze ez egyáltalán lehetséges), hivatala végletesen és véglegesen eljelentéktelenedik. A jobboldal híveire nehezen lemosható szégyen fog hullani, másképp mondom: mostantól ciki lesz jobboldalinak lenni.” Ezt Gyurcsány Ferenc írta március 27-én. Túlzott, de azért volt benne valami. Most neki kell lépnie, és nem csak a DK sorsa függ attól, hogyan dönt.

A szerk. az ügyről a Magyar Narancs csütörtöki számában.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.