Kérdőjelek a HírTv-ben bemutatott dolgozat körül

  • narancs.hu
  • 2012. május 2.

Belpol

Nem tudjuk, honnan szerezte meg a HírTv Gyurcsány Ferenc volt sógorának szakdolgozatát, mert azt nem árulják el az oknyomozók. Ezzel együtt is erős a plágium gyanúja.

A HírTv szerint Rozs Szabolcs, Gyurcsány Ferenc első feleségének bátyja 1980-ban A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be 60 oldalas szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, a volt miniszterelnök pedig ugyanezzel a címmel négy évvel később biológia–technika szakon adott be diplomamunkát, igaz, a bírálatból kiolvashatóan az ő 35 oldalas munkája csak a szőlészetről szól, a borászatról nem. A Célpont bemutatott két dokumentumot: az egyik, állításuk szerint, a Gyurcsány-dolgozat bírálata, a másik Rozs Szabolcs munkája. Az oknyomozó anyagból nem tudjuk meg, miként került a Célpont stábjához Rozs dolgozata (amelyről a Célpont pénteki adása – összhangban az egyetem későbbi nyilatkozatával – megállapította, hogy eltűnt az egyetemről), ám egy-két gyanús momentum ezen kívül is van a diplomamunka bemutatása körül:

A riport egy pontján összefoglalásként azt mondta a műsorvezető: „És volt egy családi könyvespolc, amelyen hozzáférhető a bőrkötéses dolgozat.” De ha onnan (vagy máshonnan) Rozs adta volna oda a diplomamunkát, akkor azt csak megmutatták volna (vagy minimum elmondták volna), erősítendő a hitelességet, hisz láttuk, amikor a volt sógor találkozott a riporterrel. Rozs édesanyja viszont az MTI Hírcentrumnak mutatott egy munkapéldányt, ez azonban nem volt bőrkötéses. (Hogy abból miért nem került fel másolat a netre, szintén érthetetlen.) És a kétkedést erősíti az is, hogy annak a fekete bőrkötéses, diplomamunka jellegű kiadványnak, amelyet mutatnak, egyszer sem lehet kiolvasni a címét, csupán a szerzőre fókuszálnak: Rozs Szabolcs, 1980. (A diplomamunka belső, írógéppel írt oldalaiból időnként látni részeket.)

A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik, mivel a volt kormányfő munkája máig nem került nyilvánosságra.

A műsor készítői a két dokumentum alapján aztán a következőket állítják: Gyurcsány a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír „a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról”, ugyanakkor a sógor dolgozatának a 11. és 12. oldala is épp erről a témáról szól. A dolgozat bírálatából kiemelték a műsor riporterei azt, hogy az opponens hiányosságként értelmezte, hogy a legfrissebb, termelési korszakokra vonatkozó adatok csak 1978-ból valók Gyurcsány Ferenc szakdolgozatában. (Rozs Szabolcs munkájában is épp 1978-ig szerepelnek adatok.) A bírálat ezután azzal foglalkozik, hogy Gyurcsány dolgozatának 13. oldala nem adott elég információt a nevezett terület nyári csapadékmennyiségéről – Rozs pedig épp a 13. oldalon szintén a téli, a tavaszi és az őszi csapadékmennyiséget írta le, a nyárit nem. Továbbá mindkét dolgozat 29. oldala a rezisztens szőlőfajták telepítésének lehetőségeiről szól.

A műsorban ugyanakkor Rozs Szabolcs cáfolta, hogy családja balatoni házában meglettek volna azok a szőlészeti és borászati kiadványok, amelyeket Gyurcsány Ferenc említett mint szakdolgozatának lehetséges „ihletőit”. A házban – amelyben volt feleségével Gyurcsány alkalmanként megfordult – azonban Rozs elmondása szerint az ő szakdolgozata megtalálható volt, így ahhoz a volt miniszterelnök elvileg hozzájuthatott.

 

Egyéb írásaink Gyurcsány plágiumvádjával kapcsolatban:

A szőlőhegyeken is túl: Gyurcsány és a jobboldali sajtó polémiája

Gyurcsány a majálison: Szubjektív tudósítás Gyurcsány május elsejei beszédéről

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.