Kérdőjelek a HírTv-ben bemutatott dolgozat körül

  • narancs.hu
  • 2012. május 2.

Belpol

Nem tudjuk, honnan szerezte meg a HírTv Gyurcsány Ferenc volt sógorának szakdolgozatát, mert azt nem árulják el az oknyomozók. Ezzel együtt is erős a plágium gyanúja.

A HírTv szerint Rozs Szabolcs, Gyurcsány Ferenc első feleségének bátyja 1980-ban A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be 60 oldalas szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, a volt miniszterelnök pedig ugyanezzel a címmel négy évvel később biológia–technika szakon adott be diplomamunkát, igaz, a bírálatból kiolvashatóan az ő 35 oldalas munkája csak a szőlészetről szól, a borászatról nem. A Célpont bemutatott két dokumentumot: az egyik, állításuk szerint, a Gyurcsány-dolgozat bírálata, a másik Rozs Szabolcs munkája. Az oknyomozó anyagból nem tudjuk meg, miként került a Célpont stábjához Rozs dolgozata (amelyről a Célpont pénteki adása – összhangban az egyetem későbbi nyilatkozatával – megállapította, hogy eltűnt az egyetemről), ám egy-két gyanús momentum ezen kívül is van a diplomamunka bemutatása körül:

A riport egy pontján összefoglalásként azt mondta a műsorvezető: „És volt egy családi könyvespolc, amelyen hozzáférhető a bőrkötéses dolgozat.” De ha onnan (vagy máshonnan) Rozs adta volna oda a diplomamunkát, akkor azt csak megmutatták volna (vagy minimum elmondták volna), erősítendő a hitelességet, hisz láttuk, amikor a volt sógor találkozott a riporterrel. Rozs édesanyja viszont az MTI Hírcentrumnak mutatott egy munkapéldányt, ez azonban nem volt bőrkötéses. (Hogy abból miért nem került fel másolat a netre, szintén érthetetlen.) És a kétkedést erősíti az is, hogy annak a fekete bőrkötéses, diplomamunka jellegű kiadványnak, amelyet mutatnak, egyszer sem lehet kiolvasni a címét, csupán a szerzőre fókuszálnak: Rozs Szabolcs, 1980. (A diplomamunka belső, írógéppel írt oldalaiból időnként látni részeket.)

A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik, mivel a volt kormányfő munkája máig nem került nyilvánosságra.

A műsor készítői a két dokumentum alapján aztán a következőket állítják: Gyurcsány a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír „a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról”, ugyanakkor a sógor dolgozatának a 11. és 12. oldala is épp erről a témáról szól. A dolgozat bírálatából kiemelték a műsor riporterei azt, hogy az opponens hiányosságként értelmezte, hogy a legfrissebb, termelési korszakokra vonatkozó adatok csak 1978-ból valók Gyurcsány Ferenc szakdolgozatában. (Rozs Szabolcs munkájában is épp 1978-ig szerepelnek adatok.) A bírálat ezután azzal foglalkozik, hogy Gyurcsány dolgozatának 13. oldala nem adott elég információt a nevezett terület nyári csapadékmennyiségéről – Rozs pedig épp a 13. oldalon szintén a téli, a tavaszi és az őszi csapadékmennyiséget írta le, a nyárit nem. Továbbá mindkét dolgozat 29. oldala a rezisztens szőlőfajták telepítésének lehetőségeiről szól.

A műsorban ugyanakkor Rozs Szabolcs cáfolta, hogy családja balatoni házában meglettek volna azok a szőlészeti és borászati kiadványok, amelyeket Gyurcsány Ferenc említett mint szakdolgozatának lehetséges „ihletőit”. A házban – amelyben volt feleségével Gyurcsány alkalmanként megfordult – azonban Rozs elmondása szerint az ő szakdolgozata megtalálható volt, így ahhoz a volt miniszterelnök elvileg hozzájuthatott.

 

Egyéb írásaink Gyurcsány plágiumvádjával kapcsolatban:

A szőlőhegyeken is túl: Gyurcsány és a jobboldali sajtó polémiája

Gyurcsány a majálison: Szubjektív tudósítás Gyurcsány május elsejei beszédéről

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.