Kérdőjelek a HírTv-ben bemutatott dolgozat körül

  • narancs.hu
  • 2012. május 2.

Belpol

Nem tudjuk, honnan szerezte meg a HírTv Gyurcsány Ferenc volt sógorának szakdolgozatát, mert azt nem árulják el az oknyomozók. Ezzel együtt is erős a plágium gyanúja.

A HírTv szerint Rozs Szabolcs, Gyurcsány Ferenc első feleségének bátyja 1980-ban A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be 60 oldalas szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, a volt miniszterelnök pedig ugyanezzel a címmel négy évvel később biológia–technika szakon adott be diplomamunkát, igaz, a bírálatból kiolvashatóan az ő 35 oldalas munkája csak a szőlészetről szól, a borászatról nem. A Célpont bemutatott két dokumentumot: az egyik, állításuk szerint, a Gyurcsány-dolgozat bírálata, a másik Rozs Szabolcs munkája. Az oknyomozó anyagból nem tudjuk meg, miként került a Célpont stábjához Rozs dolgozata (amelyről a Célpont pénteki adása – összhangban az egyetem későbbi nyilatkozatával – megállapította, hogy eltűnt az egyetemről), ám egy-két gyanús momentum ezen kívül is van a diplomamunka bemutatása körül:

A riport egy pontján összefoglalásként azt mondta a műsorvezető: „És volt egy családi könyvespolc, amelyen hozzáférhető a bőrkötéses dolgozat.” De ha onnan (vagy máshonnan) Rozs adta volna oda a diplomamunkát, akkor azt csak megmutatták volna (vagy minimum elmondták volna), erősítendő a hitelességet, hisz láttuk, amikor a volt sógor találkozott a riporterrel. Rozs édesanyja viszont az MTI Hírcentrumnak mutatott egy munkapéldányt, ez azonban nem volt bőrkötéses. (Hogy abból miért nem került fel másolat a netre, szintén érthetetlen.) És a kétkedést erősíti az is, hogy annak a fekete bőrkötéses, diplomamunka jellegű kiadványnak, amelyet mutatnak, egyszer sem lehet kiolvasni a címét, csupán a szerzőre fókuszálnak: Rozs Szabolcs, 1980. (A diplomamunka belső, írógéppel írt oldalaiból időnként látni részeket.)

A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik, mivel a volt kormányfő munkája máig nem került nyilvánosságra.

A műsor készítői a két dokumentum alapján aztán a következőket állítják: Gyurcsány a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír „a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról”, ugyanakkor a sógor dolgozatának a 11. és 12. oldala is épp erről a témáról szól. A dolgozat bírálatából kiemelték a műsor riporterei azt, hogy az opponens hiányosságként értelmezte, hogy a legfrissebb, termelési korszakokra vonatkozó adatok csak 1978-ból valók Gyurcsány Ferenc szakdolgozatában. (Rozs Szabolcs munkájában is épp 1978-ig szerepelnek adatok.) A bírálat ezután azzal foglalkozik, hogy Gyurcsány dolgozatának 13. oldala nem adott elég információt a nevezett terület nyári csapadékmennyiségéről – Rozs pedig épp a 13. oldalon szintén a téli, a tavaszi és az őszi csapadékmennyiséget írta le, a nyárit nem. Továbbá mindkét dolgozat 29. oldala a rezisztens szőlőfajták telepítésének lehetőségeiről szól.

A műsorban ugyanakkor Rozs Szabolcs cáfolta, hogy családja balatoni házában meglettek volna azok a szőlészeti és borászati kiadványok, amelyeket Gyurcsány Ferenc említett mint szakdolgozatának lehetséges „ihletőit”. A házban – amelyben volt feleségével Gyurcsány alkalmanként megfordult – azonban Rozs elmondása szerint az ő szakdolgozata megtalálható volt, így ahhoz a volt miniszterelnök elvileg hozzájuthatott.

 

Egyéb írásaink Gyurcsány plágiumvádjával kapcsolatban:

A szőlőhegyeken is túl: Gyurcsány és a jobboldali sajtó polémiája

Gyurcsány a majálison: Szubjektív tudósítás Gyurcsány május elsejei beszédéről

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.