A Széchenyi-terv reklámkampánya: Képmutatás

  • Hermann Irén
  • 2001. augusztus 23.

Belpol

hogy vállalkozása megmaradjon -, lakóhelyén mégis hozzá fordulnak segítségért, hogyan kell nyertes pályázatot írni.
Az Országimázs Központ (OK) által tavaly év végén meghirdetett közbeszerzési pályázat nyerteseként a Happy End Kft. kapta a jogot, hogy - az állami rendezvények kommunikációja mellett - Magyarországot is népszerűsítse a határokon belül és kívül. (Emlékezetes a szlovén Amnesty International által kirobbantott botrány, amikor magyar rendőröket brutalitással vádoltak; az "ellenkampányt" a Happy End készítette. - A cégről lásd: Ez az arc lesz a végső, Magyar Narancs, 2001. február 22.)

Az OK tenderkiírásában olyan céget keresett, amely képes "Magyarország arculatának hiteles, a millenniumhoz méltó megfogalmazására a marketing, a reklám, a PR, valamint a nyomtatott és az elektronikus média eszközeinek felhasználásával". Az erre a célra elkülönített éves keret 2,1 milliárd forint; a Happy End Kft. megbízatása két évre szól.

E projekt keretén belül készültek azok a reklámfilmek, illetve plakátok, amelyek a legkülönfélébb foglalkozású emberek megszólaltatásával népszerűsítették a Széchenyi-tervet. (Vagyis az országkép javítására szánt több mint kétmilliárdnyi adóforintból a kormány programját reklámozták.) Autószerelő, iskolaigazgató, önkormányzati képviselő mosolygott le ránk a plakátokról, hogy a Széchenyi-tervvel álmaik valóra válhatnak. A bizakodó emberek között szerepelt egy szállodatulajdonos is, aki arról beszélt, hogy hamarosan termálkutat fúrnak, ahol vendégeik "egész évben fürdőzhetnek majd".

Terveinek megvalósítása érdekében a plakáton szereplő Kafka István nem adott be pályázatot a Széchenyi-terv által biztosított keretre, mert - mint mondta - nem bízik a pályázatokban.

A monori szállodatulajdonos állítása szerint először a Magyar Televízió Főtér című műsorának a stábja jelent meg nála azzal, hogy riportfilmet készítenének vele - Monor polgármesterének ajánlására. Szívesen vállalkozott a feladatra, hiszen jó reklámnak tartotta egyrészt a város, másrészt saját vállalkozása szempontjából is. A filmet leforgatták, majd néhány héttel később újabb érdeklődők jelentek meg Kafkánál, akik megkérdezték, lenne-e kedve egy újabb forgatáshoz.

"Megkérdezték, hogy hallottam-e a Széchenyi-tervről, amire én azt feleltem, hogy igen, de nem sokat tudok róla, és soha nem pályáztam a támogatásra sem. Azt mondták, ez nem baj. Aláírattak velem egy szerződést, hogy az anyagot bármilyen célra felhasználhatják mindenféle ellenszolgáltatás nélkül" - mondta a Narancsnak Kafka István, a reklámfilmben is szereplő Nyerges Hotel tulajdonosa.

A környékbeliek, amikor látták Kafkát a tévében, rögtön felkeresték, hogy szerezzen nekik protekciót, vagy csak mondja el, mit tud a pályázatról.

"Váratlanul ért, hogy plakátokon láttam magam viszont. Régi barátaim hívtak fel, hogy segítsek nekik is pályázni, ha már nekem sikerült. Pedig ez egyáltalán nem így van, sőt nemrég magas kamatra vettem fel banki kölcsönt, hogy vissza tudjam fizetni az áfát" - tette hozzá a szálloda tulajdonosa.

Kafka István anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalta, hogy egy reklámfilm főszereplője lesz. Egy reklámfilmstúdiótól szerzett értesüléseink szerint ezért akár egymillió forintot is kaphatott volna. Bár a reklámokban szereplő statiszták és színészek gázsija több tényezőtől függ, az összeget mindenképpen emeli, ha valaki egyedüli szereplője egy-egy filmnek, amelyhez ráadásul a nevét is adja. Ennél is többet ér, ha a szereplők óriásplakáton vagy más reklámhordozón is megjelennek. (Márpedig a Széchényi-tervet utcai, illetve óriásplakátokon is hirdették.)

"Engem csak az bánt, hogy a reklámban szerencsés embernek állítottak be, ugyanakkor jelenleg éppen azt próbálom megoldani, hogy a vállalkozásomat a jövőben is folytathassam" - mondta lapunknak.

Megkerestük a Happy End Kft.-t is, ahol hozzávetőleg egy hónapja nem tudják "kapcsolni" az illetékest. Írásban feltett kérdéseinkre végül az Országimázs Központtól kaptunk választ, amelyet - az OK kérésének megfelelően - változtatás nélkül közlünk.

"A Széchenyi Terv a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb területeket érintő fejlesztések hogyanjára és mikéntjére adja meg a választ. Újszerűsége többek között abban mutatkozik meg, hogy a terv végrehajtásához partnerül hívja az állam polgárait. A programtól várt gazdasági fellendülés azonban nemcsak az abban közvetlenül résztvevőket, hanem mindannyiunkat érint. A Széchenyi Terv tehát Magyarország minden polgára számára fontos. A riportfilmek elkészítésekor, a szereplők kiválasztásánál tehát nem volt meghatározó, hogy a filmek szereplői közvetlenül vagy közvetetten találkoznak a Széchenyi Terv nyújtotta lehetőségekkel.

A szereplőkkel riportfilmek készültek, a beszélgetések értelemszerűen nem jöhettek volna létre, ha ebben a szereplők nem lettek volna partnerek. Természetesen annak is tudatában voltak - hiszen erről a felvételeket készítők tájékoztatták őket -, hogy a beszélgetések témája a Széchenyi Terv lesz, és hogy riportalanyként külön javadalmazásban nem részesülnek. Ezért is írták alá - együttműködésük hiteléül - azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a felvételeknek a Széchenyi Terv népszerűsítésével kapcsolatos bárminemű felhasználásához hozzájárulnak.

A mi megbízásunkból készített riportfilmeket csak az általunk feldolgozott formában sugározza bármelyik televízió. Az elkészült reklámfilmeket a közszolgálati televíziók is a szokásos díjazás ellenében sugározták.

A reklámkampányra - televíziós szpotok, óriásplakátok, reklámanyagok gyártására, médiában való elhelyezésére - bruttó 323 200 980 forintot fordított az Országimázs Központ" - áll a Narancshoz eljuttatott nyilatkozatban.

Hermann Irén

Figyelmébe ajánljuk