„Az isteni kegyelem megmentheti” – Interjú Király Júliával

  • narancs.hu
  • 2013. december 4.

Belpol

A kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb – jellemzi a Magyar Nemzeti Bank döntéseit Király Júlia, aki szerint a jegybank növekedési hitelprogramja is e túláradó optimizmusra épít elsősorban. Ízelítő holnapi interjúnkból.

Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét, a KBC Bank igazgatósági tagját a jegybank növekedési hitelprogramjáról kérdeztük.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A közgazdász először idézte az EBDR legfrissebb jelentését: az „egyedi országtanulmányok azt mutatják, hogy a belső természeti erőforrásra – mondjuk nagy kőolaj- vagy földgázkincsre – és az ebből származó járadékjövedelemre támaszkodó országokban könnyebben rögzülnek a nem demokratikus politikai formák és a nem piacgazdasági intézményrendszer. Izgalmas az az esettanulmány, amely szerint Fehéroroszország az Oroszországgal kötött nagyon kedvező kereskedelmi megállapodásokon keresztül jut egyfajta járadékjövedelemhez. Ez vezetett oda, hogy míg Fehéroroszország 1992–93-ban demokratikus politikai berendezkedésű állam volt, mára egy állami többségi tulajdonú, rendkívül centralizált, autoriter országgá vált. A jelentés szerint a fejlődő országok között Magyarországon utal a legtöbb jel arra, hogy a gazdasági reformfolyamat és az intézményrendszer demokratizálódása visszafordulhat – miközben Magyarországon nincs járadékjövedelem. Nos, úgy vélem, nálunk éppen a hálózatos szektorra kivetett különadókból finanszírozza a jelenlegi állam ezt a folyamatot.

MN: Vagyis ez a mi olajkincsünk.

KJ: Igen. Magyarország a tanulmány szerint erőteljesen szembefordult a politikai és gazdasági reformfolyamattal.

MN: Mert inkább mással próbálkozik, lásd az ún. keleti nyitást.

KJ: Igen, bár a dubaji vagy a kínai járadék egyelőre még nem ide folyik, úgyhogy marad a telekom-, a kiskereskedelmi, a banki adókból bejövő járadékjövedelem.

Király Júlia a növekedési hitelprogrammal kapcsolatban elmondta: jelen pillanatban „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz.” A végén hozzátette: „az MNB-alelnökségről lemondó levelemben is arra hivatkoztam, hogy az a mód, ahogyan a döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”

A Király Júliával készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.