Alkotmányjogi panaszt adott be az Alkotmánybíróságra (AB) szeptember 13-án, majd egy kiegészítést október 28-án a Zöld Híd Régió (ZHR) Kft. jogi képviselője. Ebben a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013-as törvény három paragrafusának, továbbá a hulladékról szóló 2012-es törvény két paragrafusának a megsemmisítését kéri.
A rezsitörvény előírja, hogy a hulladékgazdálkodásért fizetendő díj nem lehet több annál, mint amennyi 2012. április 14-én volt, azaz a kormány befagyasztotta a hulladékszállítási díjakat. Ezzel párhuzamosan a hulladékról szóló törvény a díjmegállapítás jogát elvonta az önkormányzatoktól, és a Magyar Energia Hivatalra bízta, amelynek javaslatára a díjakat a miniszter rendeletben határozza meg – viszont a települések környezet-egészségügyi, köztisztasági, településtisztasági feladatait és a hulladékgazdálkodás elvégzését változatlanul az önkormányzatokra hagyta.
| ||
Az AB-hez forduló ZHR szerint e jogszabályok sértik az önkormányzatoknak az önkormányzati feladatból, illetve tulajdonosi jogaikból eredő rendelkezési jogosultságát, melyek része a helyi adottságokat figyelembe vevő közszolgáltatási díj megállapítása. A kifogásolt jogszabályokkal a kormány az önkormányzati köztulajdont, annak érvényesülését, az azzal történő felelős gazdálkodást korlátozza. A központi díjmegállapítás a ZHR szerint minden előzetes hatásvizsgálat nélkül készült, és a rezsicsökkentéssel együtt történt elrendelése nem valós gazdasági számításokon alapul. „Álláspontunk szerint (...) a 10 százalékos rezsicsökkentés elrendelése (...) ellehetetleníti a tulajdonos közfeladat-végzési kötelezettségét 106 településen. Ezzel lényegesen nagyobb károkat okoz, mint amelynek érdekében a jogszabály megszületett” – fogalmaz a beadvány. A rezsicsökkentéssel aránytalanul felborították a társaság takarékos, stabil finanszírozási tervét, amely jelentős, közvetlen veszteséget eredményez, a társaságnál hamarosan csődhelyzet állhat elő – erről a Magyar Narancs múlt csütörtöki lapszámában részletesen írtunk.
| A Zöld Híd Projekt A Zöld Híd (ZH) Régió Projektet 106 Pest és Nógrád megyei település hozta létre, megalapítva a Zöld Híd Régió Kft.-t, melyben az ZH Önkormányzati Társulás a 100 százalékos tulajdonos. Az Európai Unió támogatásával kb. 7 milliárd forintból a Gödöllő határában lévő Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban két hulladékkezelő központ létesült. A 2010-ben startolt önfenntartó projektet 2030-ig tervezték üzemeltetni, ami inflációkövető díjemelésekkel működött is volna, ha a kormány nem vezet be a szolgáltatókra kivetett újdíjakat, nem csökkenti a rezsit, és nem alakítja improduktívvá a hulladékgazdálkodási rendszert. A helyzet a ZHR-nél egy év alatt annyit romlott, hogy az októberi munkabéreket már csak folyószámlájuk hitelkeretéből tudták kifizetni. |
Egyenlőtlen elbánás
A ZHR szerint a kifogásolt jogszabályok az Alaptörvény egyenlő bánásmódra vonatkozó elvét is sértik, méghozzá azzal, hogy a ZHR-t alapító 106 tagönkormányzatnál nem alkalmazhatnak egységes közszolgáltatási díjakat ugyanazon szolgáltatásért. Az utóbbi időben – éppen a külföldi érdekeltségeket kiszorító, a kisebb helyi vállalkozásokat is térdre kényszerítő jogalkotói szándék miatt – csatlakozó településeken különböző díjakat fagyasztott be a kormány. 2012 áprilisában a ZHR még nem minden településen végzett komplex szolgáltatást – hulladékszállítást, feldolgozást, ártalmatlanítást –, de azóta az ellátott települések száma jelentősen megnőtt.
A komplex közszolgáltatáshoz csatlakozó minden tagönkormányzat ugyanazt a színvonalú szolgáltatást kapja. Az idén bevezetett rezsicsökkentéssel azonban alaptörvény-ellenes különbségtétel alakult ki, mivel ugyanazért a szolgáltatásért az egyik település lakói többet fizetnek, mint a másikéi. A céget így gyakorlatilag mindkét oldalról támadják: ahol nem betű szerint valósult meg a rezsicsökkentés, ott azért jelentik fel, a korábban is rendes díjat fizetők pedig azért, mert nem hajlandók a csatlakozók miatt még nagyobb veszteségeket finanszírozni.
Jövőfelélés
Az alkotmánybírósági beadvány hivatkozik arra is, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a Zöld Híd regionális hulladékgazdálkodási rendszer teljes egészében a nemzeti vagyon része. „Amennyiben a ZH-régió projekt a csődhelyzetre tekintettel kénytelen befejezni tevékenységét, úgy a nemzeti vagyonban jelentős veszteség keletkezik, ami alaptörvény-ellenes helyzethez vezetne” – írják a panaszosok.
Az indítvány megemlíti: ha a veszteséges működés miatt a társaságot arra kényszerítik, hogy környezetvédelmi szempontok érvényesülése helyett a működőképesség fenntartására helyezze a hangsúlyt, a fejlesztési forrásokat felélje, azzal a természeti erőforrások, a nemzeti közös örökség védelme, fenntartása, következő nemzedékek számára való megőrzése sérül. Gyenes Szilárd, a kft. ügyvezetője úgy látja, „mára olyan helyzet állt elő, hogy a ZHR Kft. a sérelmezett jogszabályi kötelezettségre tekintettel a szerződéses kötelezettségeit betartani nem tudja. Megkezdődött a jövő környezeti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi források felélése, és a belső eladósodás, a nemzeti vagyon gyors ütemű károsításának folyamata.”
Mindezek alapján a ZHR a két törvény említett paragrafusainak megsemmisítését indítványozza, és olyan jogi szabályozást remél, amely visszaadja az önkormányzatoknak – saját tulajdonú gazdasági társaságaik esetében – a díjképzés jogát, biztosítja a működőképes üzemelést, a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok teljesítését.
