Térfoglalás a Várban – II.

Az udvaroncok bevonulása

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/10. (03. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egyre jobban aggódik a Vár hagyományosan jobboldali lakossága Orbánék ottani terjeszkedésétől. Az átalakulás legnagyobb nyertesei az Orbán vagy a Matolcsy családhoz közeli vállalkozók.

Múlt heti cikkünkben azt vettük sorra, hova költözik Orbán álmát követve a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Matolcsy-féle Pallas Athéné alapítványok, és mindez mennyibe kerülhet. A Várba költözés több száz milliárd forintot biztosan fölemészt, de a végösszeg akár az ezermilliárdot is elérheti (lásd: Feljebb és feljebb, bármi áron, Magyar Narancs, 2017. március 2.).

A nagy lendület átalakítja a királyi Palotát is kupolástul, sőt az egész Várnegyed jellege megváltozik. Most azt mutatjuk be, kik lehetnek ennek az átalakulásnak a nyertesei, hogyan alkalmazkodik az önkormányzat az aktuális igényekhez, és miként látják kárát mindennek a helyi lakosok.

A Budai Várnegyed hagyományosan jobboldali polgári környék, a lakók közül sokan generációk óta élnek itt. Az utóbbi években megindult folyamatok azonban nekik sem tetszenek. Általános a félelem, hogy a lakásokat az új fideszes elit tagjai, illetve a várbeli minisztériumok dolgozói akarják megszerezni.

false

 

Lakás, lakás, te mindenem

A Várban mindössze egy élelmiszerbolt működik (CBA), ahol minden másfélszeres áron kapható. Nincs elfogadható sebességű internet, a posta délután négykor bezár, bank nincs, a rendelőhöz és a piachoz pedig nem visz közvetlen buszjárat – sorolják a panaszokat a lakók. Névvel nyilatkozni a Narancsnak senki nem mert, és név nélkül is csak olyanok, akik saját tulajdonú lakásban laknak; a többség kiszolgáltatott. A rendszerváltás után ugyanis a budavári műemlék lakásokat nem vásárolhatták meg a lakók, ezért a várnegyedi lakások mint­egy 80 százaléka önkormányzati bérlakás. A bérlők attól tartanak, hogy ha balhéznak, az önkormányzat annyira megemeli a bérleti díjukat, hogy kénytelenek lesznek elhagyni az akár évtizedek óta használt ingatlanukat. Ráadásul 2013 óta mérlegelés nélkül ki lehet sajátítani azokat az épületeket, amelyekre nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy miatt van szükség. Márpedig a Várat megújító Hauszmann Tervet a kormány egyszerű rendelettel kiemeltté minősítette.

A félelmeket konkrét esetek táplálják. Nemrég például az egyik lakót egy jó önkormányzati kapcsolatokkal rendelkező szomszédja vélt sérelmei miatt feljelentette az önkormányzatnál (a kiváltó ok feltehetően néhány kóbor cica etetése volt). A lakást évtizedek óta bérlő férfit a kerületi jegyző behívatta; az aljegyzővel közösen várták a férfit, akit megfenyegettek, hogy felmondják a lakás bérleti szerződését, mivel a szomszédok – bizonyítékokkal alá nem támasztott – állításai szerint a férfi és családja összeférhetetlenek. A találkozóról a jegyző nem volt hajlandó jegyzőkönyvet kiadni, kilakoltatás végül nem történt. Vagy: egy másik lakónál váratlanul megjelent a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miután az egyik, a Fidesznél jól fekvő vállalkozással keveredett birtokvédelmi vitába. Közvetlen következménye egyik esetnek sem lett, ám a találkozóknak híre ment a kerületben, és az üzenet átment – így aki bérlakásban lakik, inkább meghúzza magát.

A lakosságcseréről szóló vádakat Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester visszautasítja, ám maga is arról beszél, hogy olyan fiatalokat látna szívesen bérlőként, akik meg tudják engedni maguknak, hogy ilyen környezetben lakjanak. Mint mondta, a lakásbérleti pályázatoknál a felajánlott ár mellett a pályázók szociális helyzetét is figyelembe veszik. Az önkormányzati döntésekből az is látszik, hogy az utóbbi években csak olyan átalakítási kérelmekre bólintottak rá, amelyek a lakások egybenyitására vonatkoztak, és amelyek eredményeként 150 négyzetméteres luxuslakások jöttek létre, egyértelművé téve, kinek van helye a Várban.

Tavaly év vége felé jelentek meg az első hírek arról, hogy egy sor fideszes politikus bérelhet a piaci ár negyedéért-ötödéért önkormányzati lakást a Várban. Torma Szilvia, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főosztályának vezetője a Hess András téren egy 86 négyzetméteres lakást bérel 98 ezer forintért, Dankházi Tibor fideszes önkormányzati képviselő 27 négyzetméteres Tárnok utcai lakásának a bérleti díja havi 47 ezer. A polgármester két lakást is bérel: a Táncsics Mihály utcában egy 71 négyzetméterest 81 ezer forintért, valamint egyet a Dísz téren (100 négyzetméter, 100 ezer forint). Nagy Gábor Tamás a két lakást azzal indokolta, hogy válása után el kellett költöznie otthonról, ám szeretett volna a családja közelében maradni, és munkája is a Várhoz köti.

Minderre az adott lehetőséget, hogy a megüresedő önkormányzati lakásokra kötelesek voltak ugyan kiírni pályázatot, ám kiadásukról nem a képviselő-testület döntött – ennek jogát a képviselők átruházták a polgármesterre, aki e feladatot egy nem hivatalos négyfős bizottságnak delegálta, amelyben három fideszes képviselő kapott helyet. A pályázati eredményről a többi képviselő nem értesült, csak mostanában váltak számukra is ismertté a bérlők nevei, amikor sor került az öt évre kötött szerződések meghosszabbítására. Miután az Index beszámolt néhány botrányos esetről, az ügyben többen is feljelentést tettek hűtlen kezelés miatt. A beadványokat a rendőrség ugyan elutasította, de az ügyészség elrendelte a nyomozást január végén. A nyomozás hírére a polgármester új lakásrendeletet terjesztett be, melynek legfontosabb újdonsága, hogy a lakáspályázatok eredményéről ezentúl a képviselő-testület dönthet.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd önkormányzati képviselője szerint az új lakásrendelet mindenképp javulást hoz, de a rendeletek továbbra sem egyértelműek. A politikus úgy látja, szándékosan átláthatatlan a kerület ingatlangazdálkodási rendszere. Mikor pár éve kikérte az önkormányzati lakások listáját és az állapotukra vonatkozó dokumentációt, hónapokig nem kapta meg. „Mint utólag kiderült, ilyen adatbázis nem is létezett a városházán. Ezen információk hiányában hogyan lehet felelős vagyongazdálkodásról beszélni?”

Café Pierrot

Café Pierrot

Fotó: Németh Dániel

 

Igazgatók jönnek, mennek

A várbeli átalakulások vélhetően az önkormányzat vagyonpolitikájának más részeire is hatással lesznek. Erre utal legalábbis, hogy rövid időn belül lecserélték az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetére rálátó mindhárom vezetőt. Gulai Anna pénzügyi igazgató 2015 szeptemberében távozott az önkormányzattól. Bár hivatalosan közös megegyezéssel, úgy tudjuk, felmentését nem maga kezdeményezte. A kerületi társasházak üzemeltetésével foglalkozó I. kerületi Házgondnoksági Kft. élén 2016 nyarán történt csere. A lapunk birtokában lévő beszámolóban a társaság vezetője, Mátyásy György úgy jellemzi magát, mint a Házgondnoksági „2016. július 7-i hatállyal felmentett ügyvezetője” – ám mire a képviselő-testület elé került a vezetőcsere, már közös megegyezésről beszélt mindenki. Veres Dávid, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője azt mondta a Narancsnak, Mátyásyt arra hivatkozva akarták eltávolítani, hogy a társaság nem pályázik „elég jól” felújítási támogatásokra, és bevételei nem érik el az ötvenmillió forintot. A 112 házat kezelő Házgondnoksági Kft. bevételei valóban elmaradtak az ötvenmilliótól, de üzleti tervében nem is szerepelt ez a szám, és az elfogadott beszámolók szerint gazdálkodása stabil, még nyereséget is termelt az önkormányzatnak. Az önkormányzat megpályázható felújítási keretének az egynegyedét nyerte el a cég, ami Veres Dávid szerint teljesen átlagos arány. A DK képviselője azt is elmondta, hogy Mátyásyt eleinte azonnali hatállyal akarta eltávolítani a fideszes többség, de sikerült elérni, hogy a cégvezető kitölthesse három hónapos felmondási idejét. A vélelem, hogy az önkormányzati vagyont gondozó céget hamarosan eladja az önkormányzat, nem alaptalan. Erről maga Mátyásy így ír egy tavalyi beszámolóban: „Sajnálatos módon a 2016. február közepén történt képviselő-testületi előterjesztés, amely a kft. 2 héten belüli felszámolásáról szólt, az azt követő események, mint a különböző helyeken megjelent és bizonytalanságot keltő megnyilvánulások, az átvilágítás eredményétől függővé tett tulajdonosi koncepció hosszú időn keresztül történő lebegtetése, nem igazán keltette azt a környezeti feltételt és légkört, amely a[z üzleti] terv teljesítését segítették volna.”

A Vagyoni Iroda vezetője húsz évig Vadász Ildikó volt. Az ő munkakörét egyszerűen megszüntették, amikor a Vagyoni Irodát összevonták az Építési Irodával. Mindez tavaly októberben történt, alig három hónappal Mátyásy leváltása után. Az ellenzéki képviselők szerint semmi nem indokolta a két terület hirtelen egyesítését. Veres Dávid szerint e személycserék is azt mutatják, hogy teljesen elüzletiesedett a közérdek a kerületben. „Kurzusváltás történt, nemcsak a gazdasági életben, hanem az önkormányzatban is.”

Hogy mekkora hatása lehet még egy kisebb „adminisztratív” hibának is, azt jól mutatja az a történet, amelyet tavaly írt meg az Index. A kormányhivatal vezetője véletlenül rossz címre küldte ki azt a levelet, melyben arról értesítették a lakókat, hogy a szomszédjukban épülő MNB doktori iskolában borozó és étterem is lesz. Mivel a funkcióváltásról szóló levelet nem kapták meg, a lakók fellebbezni sem tudtak a vendéglátást engedélyező döntés ellen, így az jogerőre emelkedett. Az pedig talán az ország más pontján is megtörténhet, hogy míg az egyik Dísz téri házban műemléki szempontok miatt nem engedték a (tervezett lifthez szükséges) tetőtér beépítését, a szomszéd házban Nagy Gábor Tamás polgármester megtehette ezt a lakása fölötti padlással.

Baltazár Bár & Hotel

Baltazár Bár & Hotel

Fotó: Németh Dániel

 

Roy mindenhol

A Várnegyed felfuttatásának egyik legnagyobb nyertese kétségtelenül a Zsidai-csoport. A család volt az első maszek vendéglátós a Várban, a Café Pierrot 1982-ben nyílt meg. A 2010-ben lendületet kapott vállalkozás ma már öt éttermet, két szállodát és nyaranta két teraszt is üzemeltet itt, kis birodalmukat pedig „Buda Castle Gastronomic Quarter”-ként hirdetik a turistáknak. Zsidaihoz tartozik a Várban a Café Pierrot mellett a Jamie’s Italian, a Pest-Buda Bistro szálloda és terasz, a Spíler Biergarten valamint a cégcsoport főhadiszállásaként és az új fideszes elit egyik kedvenc találkozóhelyeként is funkcionáló Baltazár Bár & Hotel. Orbán Ráhel egykori munkaadóját (és a szakmai pletykák szerint üzlettársát), Zsidai Royt nem csupán az ingyenes parkolás lehetőségével támogatja az I. kerületi önkormányzat, hanem kedvezményes ingatlanbérletekkel is. Zsidaiék éttermet, szállodát, raktárat, de még magánlakást is bérelhetnek a Várban jóval a piaci ár alatt. A szerződések 5+5 évre szólnak, a bérleti díjak pedig a tíz év alatt legfeljebb a jegybanki alapkamat mértékével nőhetnek. Noha a Pest-Buda (étterem, hotel, terasz) 2011-ben nyílt csak, úgy hirdeti magát, mint a város legrégebbi fogadója, amely 1696 óta üzemel. A szálloda ingatlanát – a felújításért cserébe – egy évig ingyen, négy évig 387 forintos, majd öt évig 774 forintos négyzetméteráron használhatják. A Bistróért már többet, 3910 forintot fizetnek négyzetméterenként. Ezt a helyiséget ráadásul Zsidai majdnem egy évig érvényes szerződés nélkül használta. Az előző kontraktus ugyanis lejárt 2015. december 31-én, ám azt csak 2016 de­cem­berében újították meg – visszamenőleges hatállyal. A nyáron üzemelő teraszt és az étterem előtt lévő járdaszakaszokat valószínűleg még ezeknél is kedvezőbb feltételekkel kapták meg. Az e területekre vonatkozó szerződések ugyanis nem voltak benne abban a csomagban, amely az önkormányzat állítása szerint az összes Zsidaiékkal kötött megállapodást tartalmazza. Így feltehetően a többi étterem elé is szerződés nélkül települtek ki, hiszen azokat a kontraktusokat sem kaptuk meg az önkormányzattól.

Különösen érdekes a Spíler Bier­garten helyzete. A szabadtéri étterem 2014-ben nyílt meg a Kapisztrán téren, és április közepétől október közepéig várja a vendégeket. A 150 négyzetméteres közterületet azzal a feltétellel használhatja Zsidai, hogy az alatta lévő nyilvános vécét egész évben működteti (használati díj 200 forint). Mindezért Zsidai cége 150 ezer forint bérleti díjat fizet évi hat hónapon át, míg nyitva van a Spíler kiülős egysége. Az éttermet kiszolgáló pavilon, a napernyők állványai és a terasz fadobogója egész télen a téren van, ám a szerződés szerint ezért a közterület-foglalásért egy fillért nem fizet Zsidai. (A szerződések részleteit lásd a táblázatban, illetve a magyarnarancs.hu-n az Egy évig ingyen, utána fillérekért – Így kap házat, lakást Zsidai Roy a Várban című írásunkat.) Az pedig feltehetően a véletlen műve, hogy a tervek szerint az első közterület, amely megújul a Várban, pont a Kapisztrán tér lesz, amire egymilliárd forintot szán a kormány. A Narancs úgy tudja, a Zsidai család tovább terjeszkedne a Várban: állítólag az egyik szuvenírboltot már ki is nézték maguknak, és Zsidai Roy az önkormányzaton keresztül próbál nyomást gyakorolni a bolt tulajdonosára.

Spíler Biergarten

Spíler Biergarten

Fotó: Németh Dániel

A botrányosan kedvező bérleteken túl valódi botrányokkal is szerepeltek már Zsidai várbeli érdekeltségei a hírekben. A magyarnarancs.hu (Kicsinálná az ország egyik leghíresebb cukrászdáját a Budavári Önkormányzat) írta meg, hogy éppen a Jamie’s Italian megnyitója napján záratta be az önkormányzat a szomszédos Ruszwurm cukrászda teraszát valódi indok nélkül. Szintén online felületünkön számoltunk be arról az esetről (Kommandósok rohanták le az Orbán Ráhel vendéglátós ismerősével vitában álló férfi lakását), amikor a Zsidaival vitában álló lakoshoz kommandósok törtek be. Ebben az esetben feltehetően meg is szegte Zsidai a bérleti szerződést, amikor szobányi méretű, folyamatosan zúgó szellőztetőt épített a házhoz a lakosok tiltakozása ellenére. A megállapodás ugyanis kimondja: „A bérlő tudomásul veszi, hogy tevékenységét mindenkor a ház lakóinak (tulajdonostársainak) érdekeit figyelembe véve, azok szükségtelen és felesleges zavarása nélkül köteles lefolytatni.” (A Szentháromság utcai, 400 négyzetméteres étterem bérleti díja kétmillió forint.)

A Táncsics Mihály utca 25. alatt előkészítő konyhát működtet Zsidai. Ez sem az itt készült finomságok miatt került a hírekbe, hanem azzal, a konyha használatbavételi engedély nélkül kezdett működni. Később pedig, mint azt a hvg.hu megírta, egy hatósági ellenőrzés tárt fel számos szabálytalanságot; az ellenőrzés után egy rövid időre úgy tűnt, Nagy Gábor Tamás a hatósági verdiktet felhasználva megpróbálja kirakni Zsidait a várból. Ám néhány hét elteltével – városházi pletykák szerint „felsőbb utasításra” – a polgármester kénytelen volt visszakozni.

false

 

További „közeliek”

A jó üzletet mások is kiszagolták: tavaly nyáron Puch László is szerzett egy éttermet a Várban.
A Hilton bejáratával szemben lévő Speiz került a volt szocialista pártpénztárnok érdekeltségébe.
A Vár egyetlen élelmiszerboltját és dohányboltját a CBA működteti, ráadásul a kerületi szociális kártya is csak a „magyar üzletlánc” boltjaiban használható.

A Bécsi kapu mellett, a kerület egyik exkluzív telkén Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás építhet apartmanhotelt és luxuslakásokat magába foglaló épületegyüttest, erről a 444.hu számolt be tavaly. A lap azt is feltárta, hogy a beruházás körüli céghálóban a beruházó (Qut Kft.), a kivitelező (Raw Development Kft.), valamint a finanszírozó (Növekedési Hitel Bank) is Szemerey érdekeltsége. Szemerey formálisan nem tulajdonosa a hitelezett cégeknek (hiszen így az önfinanszírozással törvényt sértene), de például a Raw egy ideig konkrétan Szemerey tulajdonában volt, a Qut és a Raw jelenlegi tulajdonosai pedig Szemerey üzlettársai. A Várhegy lábánál, a Clark Ádám téren Orbán Viktor barátja, Garancsi István épít szállodát; a Válasz.hu értesülése szerint a beruházáshoz az Eximbank nyújtott 7,5 millió euró (2,3 milliárd forint) hitelt. Ezért kezességet a Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Scheer Sándor tulajdonában álló Unione-L Ingatlanforgalmazó Kft. vállalt.

A lakókhoz hasonlóan félnek a várbeli üzletek tulajdonosai is, hiszen az üzlethelyiségek szinte mindegyike önkormányzati bérlet. Van olyan üzlettulajdonos, akit már megkörnyékeztek fentről, ám a nyilvánossággal eddig – feltehetően a biztos háttere miatt – egyedül a Ruszwurm és a Korona cukrászdákat működtető Szamos Miklós merte megosztani a vele történteket. Ahogy azt fentebb említettük, tavaly az önkormányzat bezáratta a 190 éve működő Ruszwurm teraszát: egy nap rendőrök és közterület-felügyelők jelentek meg a cukrászdánál, és írásos végzés nélkül kihúzatták a székeket a vendégek alól. Mindössze annyit mondtak, hogy a polgármester utasítására intézkednek. A terasz azóta újra megnyitott, az incidens mögött Szamos szerint a polgármester személyes bosszúja állhatott. Az önkormányzat ugyanis egyik napról a másikra a nyolcszorosára akarta emelni a helyiség bérleti díját, míg ő mindössze a duplázást tartotta elfogadhatónak. A Ruszwurm esélyei nem túl jók: a szomszédban van Zsidai Jamie’s Ita­lian étterme, az MNB kávézót is magába foglaló doktori iskolája pedig pont átellenben épül. Szamos szerint az épülő Miniszterelnökséggel szemben lévő Koronát is a bérleti díj hirtelen emelésével akarja ellehetetleníteni az önkormányzat.

A Várnegyedben zajló folyamatok „kicsiben” jól jelképezik mindazt, amit Orbán Viktor az országról gondol. Ha valamit el akar érni, nem számítanak a tradíciók, a szakmai szempontok, a lakosság érdekei vagy éppen a racionalitás. Az építkezésekre elköltött százmilliárdok a gondosan kiválasztott baráti vállalkozásokhoz kerülnek, ahogy az átalakulás haszonélvezői is az új fideszes elit tagjai lesznek – mindenki más pedig a vesztese. Ha továbbra is úgy halad a Vár átalakítása, ahogyan azt az elmúlt években tapasztaltuk, a végeredményt látva az erre kidobott milliárdokat fogjuk legkevésbé sajnálni.

A főpróba: a Várkert Bazár

A Várkert Bazár felújítása mintegy 19,5 milliárd forintba került, ennek jelentős részét közlekedésfejlesztés címén sikerült bevonni az uniós támogatási körbe. (A garázs mellett a liftekre, mozgólépcsőre sikerült uniós pénzt kérni.) A Bazárt háromszor adták át a 2014-es választási évben. Az utolsó avatón mondta azt Orbán Viktor, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, a Vár lesz az előadás. Így tehát mindenképp érdemes röviden átvenni, mi is történt.

A felújítást nem meglepő módon a Swietelsky és a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz, valamint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz közeli West Hungária Bau Kft. konzorciuma végezte el. A két testőrpalota kiállítóterem lett, ide Schmidt Mária és a Kogart szervez tárlatokat látható koncepció nélkül; jelenleg a Gésák a Duna-parton című kiállítás tekinthető meg. A Bazár alatti óriási helyszínre a jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező rendezvényszervezők szoktak bulikat szervezni, valamint újabban Orbán Viktor is itt tartja évértékelő beszédeit. Helyet kapott itt egy prémium élelmiszerbolt és kávézó, amelyet, ki hinné, a CBA üzemeltet, valamint egy luxusétterem is; a Ba­zaar Eclectica mögött álló cégcsoport is jól fekszik a Fidesznél. Ők működtetik egy sor fővárosi színház büféjét (Vígszínház, Pesti Színház, Thália, Madách Színház), és az étterem egyik tulajdonosa, Dumbovich Anna tavaly nyárig a TSPC Mérnökirodát is vitte. A TSPC az utóbbi két évben egyre több állami megrendelést kap, részt vesznek a Millenáris bővítésében, a Testnevelési Egyetem új épületének építésében, a Miniszterelnökség miatt költözni kényszerülő Nemzeti Táncszínház új épületének felépítésében vagy éppen a Budavári Palota rekonstrukciójában is. A Bazár alá épített rendezvényterem és parkoló miatt valódi parkot nem lehet ide létesíteni, hiszen a vékony talajréteg miatt a növények nem maradnának meg.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2017/10. (03. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Holland orvosok
A menekült gyerekek gyógyításáról
Nemzetépítés az iskolában
Ukrán–magyar oktatási vita
Versenysport vs. adófizetők
A hobbiúszók kiszorítása
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra