Az ORTT és a Tilos Rádió: Kő a szájban

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2001/16. (04. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Produkált néhány elképesztő esetet az utóbbi tíz év magyar médiatörténete, de ez a mostani páratlan a maga nemében. Mai Tilos rádiósok (köztük jelenlegi és egykori Narancs-munkatársak) folyamodhatnak bírósághoz amiatt a döntés miatt, amely egykori Tilos rádiósokat (közöttük is akad mai és régebbi Narancs-munkatárs) hozott kedvező helyzetbe, miközben előbbiek akaratlanul is a MIÉP-pel kerültek egy platformra ez ügyben, utóbbiak pedig a Fidesznek is köszönhetik nyerő pozíciójukat.

Produkált néhány elképesztő esetet az utóbbi tíz év magyar médiatörténete, de ez a mostani páratlan a maga nemében. Mai Tilos rádiósok (köztük jelenlegi és egykori Narancs-munkatársak) folyamodhatnak bírósághoz amiatt a döntés miatt, amely egykori Tilos rádiósokat (közöttük is akad mai és régebbi Narancs-munkatárs) hozott kedvező helyzetbe, miközben előbbiek akaratlanul is a MIÉP-pel kerültek egy platformra ez ügyben, utóbbiak pedig a Fidesznek is köszönhetik nyerő pozíciójukat.

Mindez azután állt elő, hogy március 6-i ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Rádió C pályázatát értékelte a legjobbnak, s neki ítélte hét évre a nem nyereségérdekelt rádiók számára kiírt, budapesti 88,8 megaherzes frekvenciát. A C-nek 70 pontot adtak, mögötte 69-69 ponttal a Tilost és az egyetemes keresztyén értékek közvetítésére szerveződő Yest, 57 ponttal pedig a katolikus Mária Rádiót hozták ki. (A pályázók részletesebb bemutatása február 15-i számunkban olvasható - Sz. T.)

A törvény nevében

Az ORTT döntéshozó testülete a hat parlamenti párt által delegált egy-egy tagból és a legnagyobb kormánypárt által delegált elnökből (Körmendy-Ékes Judit) áll. Elvileg szuverén személyiségek, gyakorlatilag az őket küldő párt értékrendjét és politikáját képviselik. Rádió- és tévéfrekvencia-engedélyeket érintő döntéseikkel hosszú távra alapvetően befolyásolják a hazai nyilvánosság helyzetét. A médiatörvény (I./1996) alapján műsorszolgáltatási jogosultságról szavazással hoznak határozatot a testület tagjai. De van egy bökkenő: a pályázati feltételek értelmében a testületnek a legmagasabb pontszámot elérő pályázót kell nyertesnek nyilvánítania. Márpedig a pontszámok önmaguktól nem feltétlenül esnek egybe a testület (vagyis a magasabb pártpolitikai régiók) preferenciáival.

Viszont némi túlzással szinte bármit ki lehet matekozni.

A dolog úgy zajlik, hogy az ORTT irodistái pontozzák a pályázati anyagok azon részeit, amelyek objektív kritériumok alapján pontozhatók, a pályázatok többi részét pedig szubjektív szempontjaik szerint a testület tagjai pontozzák, egyrészt az iroda által korábban adott többi pontszám, másrészt egymás (és egymás pártjai) preferenciáinak ismeretében. Tisztában vannak azzal, hogy több pályázó esetén ki melyiket támogatná első- és másodsorban, s melyiket nem. Ily módon mindannyiuk számára nyilvánvaló, hogy adott pillanatban melyik pályázót lehet befuttatni, és akkor már csak úgy kell kitölteni a rubrikákat, hogy a végső összeadásnál az jöjjön ki elsőnek, amelyik mellett ki tud alakulni a szükséges szavazatarány. Bizonyos helyzetekben - és nem is feltétlenül az evidens politikai törésvonalak mentén - összejön a többség, máskor nem.

Az, hogy a pontszámokat igazítják a döntéshez, és nem fordítva, a határozatot a pontszámokhoz, igen otromba módszernek tűnik. Így formálódik Magyarország médiapolitikája. És ebben az összes parlamenti párt benne van.

Számtanóra

A szóban forgó pályázatnál, már amennyire tudható, a következő történt. Először is tavaly februárban, az előző összetételű (Révész T. Mihály vezette) ORTT utolsó munkanapján a már akkor is meghirdetett 88,8 esetében nem avattak győztest: mind a C, mind a Mária, mind a Tilos várni kényszerült. A frekvenciát novemberben ismét meghirdették. Decemberben itt sugározhatott ideiglenesen a Tilos, idén február 11-től március 11-ig a C. A testületnek február 10-ig döntenie kellett volna, de ezt márciusra halasztották (dátumokkal egyébként rendszeresen csúsznak). Első menetben egyetlen konkrét javaslat merült fel: az SZDSZ által delegált Tímár János szerette volna elérni, hogy kérjék fel a Tilost és a C-t közös pályázat elkészítésére, de a testület ezt elvetette, s egyúttal az is kiderült, hogy a szükséges mennyiségű szavazat begyűjtésére a kormányzati oldal + a MIÉP ellenszenvének birtokában a Tilosnak nem lenne reális esélye. Mivel a C a testület MSZP-s és SZDSZ-es delegáltjának rokonszenvét is bírta, s a második fordulóra ehhez hozzájött még a két Fidesz-voks is (épp a testület elnök asszonya javasolta győztesnek a roma rádiót), világossá vált: lehetséges lesz eredményt hirdetni (helyi frekvencia esetén a hétfős testületben második fordulóban egyszerű többség, azaz négy szavazat elég; kétharmados többség, öt szavazat csak első fordulós szavazás esetén kellett volna).

Már "csak" a pontszámokat kellett a döntéshez igazítani. Ez az a síkos terep, ahol akár el is csúszhat az ORTT. A testület előtt az a feladat állt, hogy le kellett dolgoznia a hátrányt, amelybe az iroda hozta a többféleképp értelmezhető táblázatok kitöltésénél valamit elrontó C-t a Tiloshoz képest: a közszolgálati vállaláson belül a helyi közélettel foglalkozó műsorokra vonatkozó tervére a C nulla pontot kapott az irodától, míg a Tilos húszat. A testület ezt úgy kompenzálta, hogy a műsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatra a C-nek nyolc, a Tilosnak csak három pontot adott, s a C műsortervét és gazdasági-pénzügyi tervét is jóval erősebbnek találta (műsorterv: C: 8, Tilos: 2, gazdasági terv: C: 10, Tilos: 1), így alakult ki a 70 : 69 arány. (A Yes minden versenyszámban centire ugyanannyi pontot kapott, mint a Tilos, a végül 57 ponttal záró Mária viszont sok pontot elhullatott, a helyi közélettel foglalkozó műsorokra vonatkozó tervére nullát kapott, a műsorszolgáltatási tapasztalatra csak kettőt.) A testület módszeréről tudni kell: nem úgy csinálják, hogy mindenki magában pontoz, és aztán átlagolnak, mert ez esetlegessé, kiszámíthatatlanná tenné a végeredményt, hanem úgy, hogy valaki bemond egy számot, azon rágódnak egy keveset, aztán valahol a körül megállapodnak.

Kérdések

"A pályázatok elbírálásakor a testület tagjai komoly szakmai érvek alapján határoztak a frekvenciák odaítéléséről. Számos esetben alakult ki vita, de végül minden esetben szakmailag megalapozott döntés született" - idézte az MTI Vékony Évát, az ORTT szóvivőjét.

"Az ORTT egész tevékenységét jellemzi az arcátlanságnak az a foka, ahogy a pontszámokat utólag igazítják a politika által diktált döntéshez - fogalmazott Weyer Balázs, a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumának egyik tagja. - Az ORTT-nek módja van politikai döntéseket hozni, de nem a pályázatok elbírálásakor, hanem azok kiírásakor. Például kiírhat kifejezetten kisebbségeknek vagy vallási közösségeknek szóló adásokat preferáló pályázatokat, de itt nem ezt tette." Ezért merült fel, hogy bíróságon támadják meg az ORTT döntését (mert az csak bíróságon támadható, magánál a testületnél nem; a Panaszbiztottság nem erre szolgál); húsvéti lapzártánk idején a keresetlevél beadását fontolgatták (és nekiláttak szabad frekvenciát keresni: lásd keretes írásunkat). Weyer Balázs hangsúlyozta: nem az a szándék vezeti őket, hogy a C-t megfosszák a frekvenciától (hiszen korábban tárgyaltak is közös pályázásról, de a műsoridő megosztásáról nem tudtak megegyezni), ám nem hagyhatják szó nélkül sem az ORTT cinikus döntési rendjét, sem az őket ért méltánytalanságot. (Természetesen mindezekről írván nem C-ellenes szándék vezeti a Narancsot sem: éveken át itt publikálta kitűnő, roma tárgyú írásait a rádió C-t jegyző Kerényi György; s fontosnak tartjuk, hogy a főváros több mint százezres roma kisebbségének lehessen saját rádióadója - Sz. T.).

A Tilos Rádiónál nem értik, miként érhet most egy pontot az üzleti tervük, amikor tavaly gyakorlatilag ugyanaz nyolc pontot ért, és ugyanígy, tavaly a műsortervük maximális pontszámot kapott, most viszont csupán két pontot, noha alig módosítottak rajta. De még ennél is felfoghatatlanabb, hogy (az 1991-93 közötti kalózkodást nem számítva) ötévi folyamatos (1995-től napi tizenkét órás), legális sugárzással a hátuk mögött, miképp sikerült műsorszolgáltatási tapasztalatukra a lehetséges nyolc pontból mindössze hármat kapniuk. Miközben a Rádió C, amely a pályázat beadásáig egyetlen percet nem volt az éterben, megkapta a maximális nyolcat (az ideiglenes adás tényét elvileg nem lett volna szabad figyelembe venni, azonban valószínűleg mégis hatott, hogy szólt a C).

Érdemes a pályázati kiírás idevonatkozó, kissé konfúz sorait idézni:

"a) Műsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkező vállalkozás a pályázati ajánlat benyújtásakor már egy éve folyamatosan szolgáltat rádió- és/vagy televízióműsort. A rádió- és/vagy televízióműsor szolgáltatása fogalom alá tartozónak kell tekinteni a korábbi stúdióengedélyest, a stúdióengedélyessel a működtetésre szerződött üzemeltetőt, valamint azt a műsorkészítőt, aki a műsorfolyam több - egymástól eltérő - elemét tartalmazó műsorszámokat készített. Maximum: 3 pont.

b) A pályázó műsorszolgáltatásban szerzett tapasztalata: maximum: 5 pont."

E cikk szerzőjének pályázókkal és ORTT-tagokkal való beszélgetések során sem sikerült megvilágosodnia, és képtelen különbséget találni a magyarázatot tartalmazó a) és a magyarázatot nem tartalmazó b) pont között. Ha a testület tagjai a Rádió C-nek adott maximális pontszámmal a C-t vezető Kerényi György régebbi Tilos rádiós tapasztatát honorálták (hiszen maga a Rádió C Kht. a pályázat benyújtásakor nem rendelkezett ilyen tapasztalattal), akkor mi indokolja, hogy a jelenleg is Tilos rádiózók Tilos és Szabad Európa rádiós tapasztalatait nem honorálták ugyanígy? Egyrészt nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a testület többsége egyszerűen nem kért többé a Tilosból, s még az sem izgatta, hogy e következetlen pontozásból akár botrány, esetleg vesztes per lehet. Volt már nagyobb zűr is az ORTT praxisában (az országos kereskedelmi tévék pályázatának ügye például a Legfelsőbb Bíróságig jutott), na és akkor mi van, semmi. Másrészt akadhattak olyanok is a testületben, akik úgy vélték, ha ez az ára annak, hogy Budapesten roma rádió legyen, akkor ezt kell megfizetni.

Forma és tartalom

A dolog pikantériája, hogy a MIÉP által delegált ORTT-tag, Bánlaki József is a Rádió C műsorszolgáltatási tapasztalatára adott pontszám felől támadta meg utólag a testület döntését: szerinte a C egyáltalán nem kaphatott volna erre pontot. Hozzá ugyan a Mária Rádió szellemisége közelebb áll, de nem a roma rádió iránti ellenszenv indította e lépésre, hanem az, hogy senki ne élvezhessen jogosulatlan előnyt másokkal szemben. (Más kérdés, hogy a MIÉP hívei és ellenfelei számára mi jön át mindebből - nyilván az, amit úgyis tudnak a pártról.) Ugyanő a műsorszolgáltatási tapasztalat kérdése mellett további négy olyan problémát is talált a Rádió C pályázatában, amelyek alapján szerinte ki kellett volna zárni a versenyből: két kifogása dokumentumok benyújtásával kapcsolatos hiányosságokra vonatkozik, a harmadik arra, hogy a pályázó az előírt nyilatkozatokat nem a cégjegyzése szabályai szerint aláírva tette meg, a negyedik pedig arra, hogy a C műsortervét részletező táblázatok között nincs megfelelő összefüggés. (Bánlaki József részletesen kifejtette álláspontját a Narancsnak, idézni azonban nincs módunk, mert ragaszkodott hozzá, hogy nemcsak saját szavait vagy a rá való hivatkozásokat, hanem a teljes cikket olvashassa megjelenés előtt, márpedig teljes cikk bemutatására még a sajtótörvény sem kötelezi az újságírót - Sz. T.)

Bánlaki József módosító indítványként az ORTT elé terjesztette a C pályázatát érintő kifogásait. A benne foglaltakat az ORTT irodája cáfolta, így amikor a testület szavazott róla, az előterjesztőn kívül mindenki más tartózkodott, s az végül zátonyra futott. Van, aki szerint olyan formai és tartalmi hiányosságok miatt, mint amelyeket a C pályázatában talált, más alkalommal más pályázókat simán kiszórtak. Másvalaki szerint, ha Bánlaki mindig minden pályázó anyagát ugyanilyen energiával bogarászná végig, alig tudnának eredményt hirdetni; az rendszeresen előfordul, hogy az ORTT irodája alapvető formai hiányosságok miatt kizár pályázókat, viszont arra nemigen találni példát, hogy az ezen a rostán túljutókat a testület kizárja. A testület többsége szerint a Rádió C által benyújtott iratok kifogásolt formaságai nem befolyásolhatták a pályázó megítélését. Nem volt érdemi különbség például cégmásolat és cégkivonat között, vagy hogy Rádió C Kht.-nek, avagy - miként a Cégbíróság módosításként előírta - Rádió C Kisebbségi Műsorszolgáltató Kht.-nek hívják.

A legközvetlenebbül érintett, Kerényi György szerint is a hiánypótláskor megfelelő papírokat adtak be. Ennél sokkal lényegesebb az a számszaki hiba, amelyet valóban elkövettek két táblázat kitöltésekor. Ennek következtében a helyi közélettel foglalkozó műsortervük számszerű megjelenítésére húsz pont helyett nullát kaptak (noha pályázatuk szöveges részéből egyértelmű, hogy tele vannak ilyesmivel; ha akarnák, se kerülhetnék ki, de persze nem akarják). Ennek a korrekciója során alakult a szubjektív pontozás úgy, ahogy, és érvényesült a médiapolitika (ezúttal a Tilos kárára, amely pár éve szerencsésen került ki egy hasonló szituációból: akkor apró késéssel érkezett be a Tilos anyaga, de az ORTT nem zárta ki, hanem az egész pályázatot nyilvánította érvénytelennek, és megismételtette).

Médiapolitika

Ladvánszky György, az MSZP által delegált ORTT-tag vehemensen érvelt a testületi ülésen a Rádió C mellett. Meggyőződése, hogy a közszolgálati rádió és televízió megfelelően ellátja a fővárost vallási műsorokkal, viszont - és itt az alkotmányra hivatkozik - a roma kisebbségnek meg kellett adni a rádiót.

Az, hogy a testület második ülésén váratlanul éppen a Fidesz által delegált elnök javasolta ezt, a vezető kormánypárt beavatkozására utal. Nehéz nem arra gondolni, hogy nem jutott eszükbe ezt az alkalmat és a C-t mint eszközt fölhasználni arra, hogy egy pénzbe sem kerülő döntéssel végre valami pozitív módon kommunikálható dolgot tegyenek - éppen akkor, amikor francia menedékjogot kaptak a zámolyi romák. Azt követően, hogy a zámolyi ügy kormányzati kezelését nyugodt tenniakarás helyett inkább hisztérikus durcázás jellemezte, most egy piros pontra számíthatnak Európától. Elvégre Michael Lake budapesti EU-nagykövet írásban tett támogató nyilatkozatot a Rádió C mellett.

Akár besegített Zámoly és Strasbourg az első magyar roma rádiónak, akár nem, a próbaadás hónapja után valószínűleg hamarosan szerződést köt az ORTT-vel a Rádió C, és készülni kezd a folyamatos műsorszolgáltatás várhatóan szeptemberi startjára. Stábot kell toborozni, stúdiót kell építeni: több tíz milliós beruházás, rengeteg munka. S közben fél szemmel figyelni, mire jut a Tilos: lesz-e per, és ha lesz, mire fut ki, találnak-e a fiúk új frekvenciát, és ha igen, megnyerhetik-e.

Szőnyei Tamás

Frekvenciaszűke

A médiatörvény értelmében az ORTT-nek "a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie". A 101. paragrafus alapján ez azt jelentené, hogy minden harmadik frekvenciát, ha az első kettőn kereskedelmi szól, és a harmadikra kereskedelmi és nonprofit rádió is jelentkezik, a nem nyereségérdekeltnek kellene ítélni, amennyiben megfelel a feltételeknek. Valójában eddig temérdek frekvenciát hirdettek meg külön kereskedelmi rádióknak, és alig néhányat nonprofit rádióknak. Így az ORTT egymással versenyezni kényszerít valójában összemérhetetlen társaságokat, mint most a 88,8 FM esetében a szabadszájúak, az áhítatosak és a romák, holott egy ekkora város légterében - ahol egyébként több, egymástól alig különböző kereskedelmi adó szól - mindegyiküknek el kellene férnie, de nem egymás rovására.

A 87,5 és 108,0 megaherz közötti URH-sávon keresgélő laikus azt képzeli, hogy ahol nem szól semmi, ott szabad a pálya. De ez túl egyszerű volna. A spektrumot elvileg 100 kiloherzes - gyakorlatilag nagyobb - lépésekben lehet kiosztani. Ám nemcsak azokat a helyeket nem lehet kiadni, ahol már működik helyi adó, hanem azokat sem, amelyek beleesnek máshol működő adók idáig érő zavartatási körzetébe. Tovább csökkenti a frekvenciakészletet, hogy ugyanilyen szempontból számításba kell venni a környező országok, mindenekelőtt a Budapesttől egy ugrásra lévő Szlovákia rádióadóit, valamint a közérdekű rádiórendszereket (mentők, rendőrség, tűzoltóság) is. Mindezek megértéséhez fel kéne fogni a rádióhullámok logaritmikus függvény szerinti terjedésének elvét a távolság és a térerősség viszonylatában (decibelmikrovolt/méter). A lényeg, hogy a zavartatás miatt kb. kétszer akkora távolságot kell figyelembe venni egy adó tervezésénél, mint amekkora területet el tud látni. S akkor az intermodulációról (két adó egymással összefüggő zavarsugárzásáról), a légi navigációs sávról és az életvédelmi térerősségről még nem is beszéltünk.

Frekvenciát csak erre szóló engedéllyel lehet keresni és tervezni, az áment pedig - műszaki ellenőrzés és nemzetközi egyeztetés után - a frekvenciatervezéssel hivatalból foglalkozó Hírközlési Főfelügyelet mondja ki. Az így hatóságilag meghatározott új frekvenciát hirdetheti meg az ORTT, s az ilyen pályázatnál a frekvencia felkutatását kezdeményező pályázó némi előnyt élvezhet a többiekhez képest. Hosszú időt igényel ennek az eshetőségnek a megjátszása, de erre készül a pillanatnyilag csak kábelen (bizonyos helyeken) és interneten (www.tilos.hu) elérhető Tilos. A frekvenciakutatás milliós költségének előteremtésére a minap árverést rendeztek a Kultiplexben.

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2001/16. (04. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra