Bosszú a Holokauszt Emlékközpontban

  • Hamvay Péter
  • 2015. szeptember 3.

Belpol

A régi-új igazgató mindenkit elküld, aki elődje idején jött az intézményhez, függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett.

Szita Szabolcs munkához látott a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) régi-új igazgatójaként. Az alig több mint egy hónap alatt, amit vezetőként eltöltött itt, belefért együttműködő partnerével,  Szakály Sándorral egy bensőséges koszorúzás Kamenyec-Podolszkijban, egy kis nyaralás, és megszabadulás öt munkatárstól. Volt, akinek indoklás nélkül felmondott (pontosabban a nevében eljáró jogász), mások maguktól mentek.

Korábban elődje, Haraszti György számos szakembert elküldött az intézménytől, így megszabadult az informatikustól, sajtóstól, a pénzügyi, az oktatási vezetőtől, a titkárnőtől,  a gyűjteménykezelőtől és másoktól. Állítólag kegyvesztettségének is az volt az oka, hogy kiürítette a Páva utcai intézményt.  Logikus, hogy az új vezető igyekszik helyrehozni a károkat, ám úgy tűnik, átesett a ló túlsó oldalára, és mindenkit elküld, aki Haraszti idején jött az intézményhez, függetlenül attól, milyen munkát végzett.

Miután a Páva utcai Emlékközpont már Szita első direktorsága (2011-2014) alatt kiiratkozott a közéleti, tudományos diskurzusból, úgy tűnik, nem a munka hatékonysága, inkább a bosszú motiválja az MSZMP Politikai Főiskolájának egykori tanárát. Olyan gyorsan változnak a munkatársak nevei, hogy a honlap egy idő óta nem is követi a módosulásokat. Megkérdeztük Szita Szabolcsot, mi az oka a nagy fluktuációnak, ám ő nem válaszolt a kérdésünkre.

Szita Szabolcs

Szita Szabolcs

Fotó: MTI

Ugyanakkor Szita működésével kapcsolatban számos szabálytalanság felmerült már a kezdet kezdetén. Birtokunkban van egy július 21-i keltezésű e-mail, melyben Szita köszönet mond támogatóinak annak alkalmából, hogy aznap átvette három évre szóló igazgatói kinevezését a Miniszterelnökségen.  Szitát mégis július 1-ével nevezték ki – valószínűleg visszamenőlegesen, ami viszont jogi nonszensz. Sajnos ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszolt a történész.

Úgy tudjuk, a közalapítvány kuratóriumát július 27-én jogellenesen hívták össze, hiszen azt az Alapító Okirat szerint kizárólag a testületet elnöke hívhatja össze. E helyett azonban az egyik kurátor tette meg ezt a miniszterelnökség utasítására. Ezen az ülésen -  melynek jegyzőkönyvét nem adták ki kérésünkre – bemutatták az új kuratóriumi elnököt, a Leningrádban végzett repülőorvost, Grósz Andort, aki a híreink szerint  az elnök minden jogkörét Szitára, az Emlékközpont igazgatójára ruházta át. Bár, miután a bíróság az új kuratóriumot még nem jegyezte be, kérdéses ennek a lépésnek is a jogszerűsége.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.