Legsikeresebb kulturális termékünk a foci!

  • narancs.hu
  • 2013. július 15.

Villámnarancs

Legalábbis Szöllősi György szerint. A Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója kiakadt focisblogunkon, és nem késlekedett a jól irányzott ellencsapással.

Felhúzta magát a felcsúti Puskás Akadémia kommunikációs vezetője, a szintén felcsúti székhelyű FourFourTwo magazin főszerkesztője hétvégi focisblogunkon, és sietve kommentelte azt.

Kinn figyel a szélen

Kinn figyel a szélen

Fotó: MTI

Köszönet érte, okultunk belőle, ám a neves újságíró nem érte be ennyivel. Külön blogbejegyzésben rontott neki a futballellenes kádárista lobbinak, ebben olvasható a kánonalkotás igényével fellépő, merész állítás:

„Ráadásul a futball mélyen gyökerezik a magyar hagyományban, a magyar kultúrában, a legnagyobb nemzetközi hatású és legsikeresebb kulturális termékünk a huszadik században a focink volt.”

Legsikeresebb. Kulturális. Ó, hogy minek klimpírozott annyit, hogy miért nem inkább jobbszélsőnek állt a Béla meg a Zoltán is!

De nem akarjuk viccel elütni a szigorú kolléga súlyos számonkérését: „Ha Gyurcsány egyetlen F-1-es versenyzőt támogatott 845 állami millióval (…) akkor ugyanezek a jegyzetírók nem reklamáltak.”

Szinte pironkodunk, hogy megemlítjük, de: Gyurcsány Ferenc nem támogatta Baumgartner Zsoltot 845 millióval. Tervezett ilyesmit, igen, és hogy ez egyáltalán eszébe jutott, az viszonylag komoly indulatokat váltott ki szerkesztőségünkből, ajánljuk Szöllősi György figyelmébe akkortájt kelt kis jegyzetünket. Mi addig is ízlelgetjük a komm. ig. e mondatát: „Vagyis végtelenül primitív és ostoba megközelítés kinevetni, leköpni a magyar futballt csak azért, mert eredménytelen, züllött, kétségbeejtően rossz.”

Itt is

Itt is

Fotó: MTI

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.