Csak két év alatt 762 millió forint közpénzt hirdettek el a Habony-médiában az Erzsébet-utalványokkal

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. május 8.

Belpol

És ez csak egy „hirdető”.

Két éve írtunk először cikket arról, hogy mennyi közpénz ömlik Habony Árpád médiacégébe, azaz a Lokált, a lokal.hu-t és a 888.hu nevű propagandakiadványokat készítő Modern Media Groupba. Úgy összegeztünk, hogy közel egymilliárd forintnyi közpénz érkezhetett az akkor már jó fél éve működő cégcsoporthoz – a feltételes mód azért volt indokolt, mert több hirdetőnek nem tudtuk a pontos költését megírni, lévén az érintettek nem árulták el ezt nekünk. (Pár hónap múlva azonban összesítésünkkel már 1,5 milliárdnál tartottunk.)

false

 

Fotó: MTI

Nem tudtuk meg például azt, hogy az Erzsébet-utalványok hirdetője mennyit fizetett Habonyéknak. Bonyolította a helyzetet, hogy az Erzsébet-utalvány tulajdonosaként ismert Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány többször azt közölte a Magyar Narancs adatigényléseire, hogy nem vásárolt hirdetési felületet az MMG-nél. Mint utóbb kiderült: valóban nem az alapítvány vásárolt, hanem annak cége. Perelni kellett érte, de a Fővárosi Ítélőtábla korábban jogerősen is a Transparency Internationalnak adott igazat abban a perben, amelyet a Magyar Naranccsal együttműködve indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyiért hirdetett a Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban.

Első cikkünkben az Erzsébet-utalványokra vonatkozó becslésünk bruttó 167,5 millió volt – és ez igencsak alábecsülte a valóságot.

A megrendelő által elküldött információ szerint ugyanis

„1. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. 2015-ben 211.000.000 Ft+áfa összegben rendelt hirdetési felületet a Modern Media Group Zrt.-től.

2. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. 2016-ban 388.986.526 Ft+áfa összegben rendelt hirdetési felületet a Modern Media Group Zrt.-től.”

Ez nettó értékén 600 millió forint, bruttósítva pedig már 762 millió.

A fejlemény, hogy elárulták az elköltött összeget, többszörösen is fontos: azon túl, hogy az elején meg akarták úszni annak bevallását, mennyi közpénzt hirdettek Habony Árpád cégénél (ez tehát nem sikerült), másodjára a bíróságon (erről itt olvashat többet) azzal is megpróbálkoztak, hogy előadták: az EU Zrt. nem tartozik az infótörvény hatálya alá, mert nem meghatározó benne az állami befolyás – csakhogy ez a próbálkozás sem jött össze, a bíróság nem fogadta el ezt az érvelést.

Egyébként Habony Árpád – Győri Tiborral közös – cégének a legutolsó éves adatok szerint, 2016-ban 1,98 milliárd forint árbevétele volt – ennek tehát jó része közpénz.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.