Csodálatos képek a Ligetvédők hőséről

  • narancs.hu
  • 2016. június 28.

Belpol

Mentők vitték el a helyszínről a kéménymászó férfit.

Egész nap aktivisták demonstrálnak a Liget beépítése, most konkrétan a Közlekedési Múzeum bontása ellen. Hozzáláncolták magukat ablakrácshoz és postaládához, de a legnagyobb feltűnést az a férfi keltette, aki felmászott a tetőre, és olyasmiket kiabált egy hangosbeszélőbe, hogy „1956–2016”, és hogy a rendőröknek a nép mellett kellene állniuk. Hosszú órákon keresztül kitartott a helyén.

false

 

Fotó: MTI

Tudósítónk szerint azután mászott még feljebb, a kémény tetejére, hogy megérkeztek a tűzoltók. Láthatóan fent is odaláncolta magát. Azt pedig már a 444 örökítette meg, hogy a létra, amivel megpróbálták lehozni, túl rövidnek bizonyult. Ezért aztán igyekeztek rábeszélni, és végül saját elhatározásából le is mászott, hatalmas taps kíséretében.

false

Fotó: MTI

false

 

Fotó: MTI

A Ligetvédők Facebook-oldala szerint a rendőrök nem rabosították, viszont arra kényszerítették, hogy beszálljon egy mentőbe, pedig ő nagyon nem akart, és azt kiabálta, hogy be akarják gyógyszerezni. A jóég tudja, erre miért volt szükség.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.