Demján: A lopások központja a TakarékBank

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. június 16.

Belpol

Kormánybiztost neveznek ki a takarékszektorban történt visszaélések kivizsgálására, aki a személyi felelősséget is vizsgálni fogja. Erről állapodott meg Demján Sándor és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

Egy megszervezett bűnszervezet lopta el a takarékszövetkezetek vagyonát Spéder Zoltán vezetésével – mondta Demján Sándor csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján. Személycserék jönnek a „gyalázatos folyamatok” után.

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, melette Turi Dénes alelnök (b) és Varga Antal ügyvezető igazgató (j)

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, mellette Turi Dénes alelnök (b) és Varga Antal ügyvezető igazgató (j)

Fotó: MTI

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke korábban Orbán Viktorral, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Matolcsy György jegybankelnökkel tárgyalt a takarékintegráció újraszabályozásáról, melyben az OTSZ is részt vesz. Demján Sándor elismételte azokat kijelentéseket, melyeket Orbán Viktornak címzett nyílt levelében már leírt. Szerinte a miniszterelnököt félretájékoztatták a takarékszövetkezeti integráció pénzügyi helyzetéről. Demján szerint a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege 10 milliárdos pluszból mínusz 2 milliárdba fordult, miközben a Spéder tulajdonába került TakarékBank sokszorosára növelte nyereségét.

Demján lényegében megerősítette a Narancs korábbi értesülését, hogy annak idején őt is felkérték a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, de a miniszterelnök végül Spédert bízta meg a feladattal. „Amikor engem kérdeztek, hogy miként lehetne 15 százalékra növelni a takarékszövetkezetek részesedését a pénzügyi szektorban, akkor én azt mondtam, hogy erre 10-15 évre lenne szükség.” Spéder viszont azt ígérte Orbán Viktornak, hogy ő ezt 5 év alatt megoldja. „Hétfőn a miniszterelnök elismerte, hogy őt is félretájékoztatták a szövetkezeti rendszer átalakítása előtt. A kormányfő elmondta, hogy ez az ő vezetési stílusa: megbíz embereket, hogy dolgozzák ki a különböző megoldásokat, írják meg a törvényt. Ő úgy gondolja, hogy az emberek magánszemélyként hatékonyabbak, mint állami alkalmazottként. A miniszterelnök nem gondolta, hogy ekkora lopás lesz az átalakítás vége: a törvényt nem olvasta el, a kockázatokról félretájékoztatták, és a szektor sikereiről szóló hamis jelentésekkel megtévesztették.”

Demján büszke arra, hogy május végi levele közrejátszott abban, hogy az Országgyűlés végül átírta az integrációról szóló törvényt. „Ha nem lépünk közbe, akkor a Spéder-birodalom akár 80-100 milliárdot is kiáramoltatott volna az integrációból. A profitcentrum, amin keresztül a lopások történtek, a TakarékBank.” Demján szerint a posta cégeinek átjátszása Spéder érdekeltségeihez, a Diófához áramoltatott források voltak többek közt azok a csatornák, melyeken keresztül elszívták a takarékok felhalmozott vagyonát. Demján kiemelte, egyes döntésekben takarékszövetkezeti vezetők is részt vettek. Ők ezt személyes érdekből, de többnyire inkább kényszer hatása alatt tették – volt olyan vezető, aki egy-egy döntés előtt sírva hívta őt fel. Demján szerint a törvényben biztosított jogaival élve Spéder takarékszövetkezeti egyesüléseket kényszerített volna ki, egyes takarékokat pedig részvénytársasággá alakított volna. Ezzel a módszerrel el lehetett volna venni a takarékszövetkezetek felhalmozott vagyonát, kisemmizve azt a 130 ezer tagot, akiknek a többsége egyszerű kisember – állította az OTSZ elnöke. „Nem tudjuk, hogy az integráció mennyiért és mekkora részesedést vásárolt a Postában, de azt tudjuk, hogy azok a pénzek később mind Spéder Zoltán érdekeltségébe kerültek.” Spédernek szüksége is volt a pénzre, mert a Magyar Nemzeti Bank korábban tőkehiányt állapított meg a komoly veszteségeket felhalmozó FHB-nál. Demján arra is utalt, hogy Spéder könnyedén manipulálhatta az FHB tőzsdei árfolyamát, ezzel megtévesztve a befektetőket és a takarékokat is. A lopás az lopás, mondta Demján, aki szerint egy bűnszövetkezet működött Spéder vezetésével annak érdekében, hogy bankját, az FHB-t megmentse a csődtől, és aztán meggazdagodjon.

Demján akkor döntötte el, hogy megírja levelét a miniszterelnöknek, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem szavazta meg az FHB mérlegét, és nem tett kísérletet arra, hogy visszahívja a bank vezetését. Sem a Bankszövetséggel, sem Csányi Sándorral nem egyeztetett a levélírás előtt, mondta Demján, noha egy nappal később a Bankszövetség is megjelentetett egy Demjánéhoz hasonló tartalmú levelet.

Demján hétfőn egyeztetett Orbánnal, akivel abban maradt, hogy kormánybiztost neveznek ki, és független szakértők vizsgálják majd ki, milyen visszaélések történhettek az integrációban. A jövedelemkiáramlásért a döntéshozóknak felelősséget kell vállalniuk, és ennek következményeként személycserék is várhatók az integrációban, ahová Spéder a saját strómanjait, például Lontai Dánielt és Vojnits Tamást ültette – tette hozzá Demján. „A cél az, hogy a központban a szövetkezetek legyenek, és semmilyen jövedelmet ne lehessen tőlük elvonni.” A központi bank szerepe marginális lesz a jövőben Demján szerint (korábban megjelentek olyan feltételezések, hogy az integráció központi bankjának szerepét egy Matolcsy Györgyhöz köthető banknak játsszák át). Demján sikerként értékelte, hogy az MNB alá tartozó felügyelet és a versenyhivatal ismét vizsgálhatja a takarékokat.

Demján az elmúlt hetekben Orbán mellett Varga Mihállyal és Matocsy Györggyel is egyeztetett, Lázár Jánossal azonban nem. Demján ugyan kereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert, de ő rendre azzal hárított, hogy a takarékszövetkezetekkel államtitkára, Németh Lászlóné foglalkozik.

A Spéder Zoltánnal szembeni támadássorozat hátteréről az e heti Magyar Narancsban olvashat részletesen.

Figyelmébe ajánljuk

Így spórolhatunk a nyomtatáson otthon és az irodában

  • Fizetett tartalom

A nyomtatás sokak számára elengedhetetlen része a mindennapi munkának, legyen szó otthoni vagy irodai környezetről. Azonban a gyakori használat jelentős költségekkel járhat, főleg, ha nem figyelünk a fogyóeszközök, mint a papír és a festékpatronok árára. Szerencsére néhány egyszerű és könnyen alkalmazható tippel csökkenthetjük a nyomtatási kiadásokat, miközben a környezetünkre is odafigyelünk.