Döntött az MTA: Hóman Bálint méltatlan arra, hogy közterület viselje a nevét

  • narancs.hu
  • 2016. június 16.

Belpol

A Magyar Tudományos Akadémia nyilvánosságra került állásfoglalása szerint az ismert történész, egyetemi tanár a zsidótörvények és a zsidóság elleni bűntettek lelkes támogatójaként méltatlan arra, hogy alapítványt vagy utcát nevezzenek el róla Magyarországon. Hóman felelőssége megkerülhetetlen.

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia döntését. Az alábbiakban a szervezet közleményét tesszük közzé.

A Magyar Tudományos Akadémia nyilvánosságra került állásfoglalásában világossá teszi, amit a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) az elmúlt hónapok során több közéleti kezdeményezésében is megfogalmazott: az ismert történész, egyetemi tanár a zsidótörvények és a zsidóság elleni bűntettek lelkes támogatójaként méltatlan arra, hogy alapítványt vagy utcát nevezzenek el róla Magyarországon. A hatályos törvények miatt ugyanis nem viselheti olyasvalaki nevét sem alapítvány, sem közterület hazánkban, aki maga is tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában. Az MTA állásfoglalásával most végre pont kerülhet azoknak az ügyeknek a végére, amelyeket a TEV indított el annak érdekében, hogy végre megszűnjön a nyilas parlament tevékenységében is részt vevő politikusról elnevezett alapítvány és közterületek miatti törvénysértő állapot.

false

A Magyar Tudományos Akadémia hónapokon keresztül készült, és most a Népszabadság birtokába került állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy az egykori kultuszminiszter 1938 és 1942 között meghatározó szerepet játszott a magyar zsidóságot sújtó diszkriminatív törvények kidolgozásában, szorgalmazta a nemzetiszocialista Németországgal való szoros szövetséget, és komoly részt vállalt a Szálasi Ferenc uralmához vezető politikai folyamatok alakításában is. Ezzel ismét megerősítést nyert, hogy Hóman felelőssége a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb időszakának formálásában megkerülhetetlen. A tevékeny részvételével formát öltött zsidótörvények elfogadása ugyanis fontos szerepet játszott a nyilasrendszer kiépítésében, ráadásul parlamenti képviselőként Hóman a nyilasuralom fenntartásához is hozzájárult.

Mint ismeretes, a 2012. évi CLXVII. törvénnyel módosított 2011. évi CLXXXI. törvény kimondja, hogy alapítvány elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A törvény rendelkezése alapján egyértelmű, hogy alapítvány (ahogy egyéb civil szervezet, illetve cég) sem viselheti ma Magyarországon Hóman Bálint nevét. Az Mötv.13. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a hatályos jogszabályok szerint mindenhol az önkormányzati képviselő-testületnek kell döntenie a közterületek elnevezését illetően. Azokban az esetben pedig, amikor valamely névhasználat törvényessége kapcsán kételyei merülnének fel, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása alapján kell eljárnia. A most nyilvánosságra került állásfoglalása ezért döntő szerepet játszik a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) álláspontjának alátámasztásában, ezáltal az ügy megnyugtató rendezésben is.

A TEV üdvözli Magyar Tudományos Akadémia döntését, és bízik abban, hogy rövid időn belül megnyugtató eredménnyel zárulhat a többször is a zsidótörvények szigorítását követelő és a Szálasi-kormány mellett a végsőkig kitartó történész-politikus törvénysértő névhasználatának ügye. A Tett és Védelem Alapítvány a jövőben is minden alkalmat meg fog ragadni annak érdekében, hogy elejét vegye minden olyan nemtelen kísérletnek, melynek során kalandor politikusok próbálják meg kétes emlékű, emberellenes eszmék szolgálatába szegődött, ezáltal tragédiák sorozatáért felelős közszereplők tudományos vagy művészeti teljesítményére hivatkozva a vegytiszta gonoszság politikai programját elfogadtatni és népszerűsíteni Magyarországon.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.