Megmarad-e a Népszabadság?

Egy kapcsolat vége

  • Narancs
  • 2011. december 6.

Belpol

Az MSZP-hez kötődő Szabad Sajtó Alapítvány eladja a Népszabadságban lévő tulajdonrészét a többségi tulajdonos Ringiernek, a párt azonban bízik abban, hogy nem változik a lap értékrendje. Pedig erre nincs biztosíték.

Hamarosan a Népszabadság Zrt. teljes jogú tulajdonosa lesz a (jelenleg 70,5 százalékot birtokló) Ringier, miután a kiadó tárgyalásba kezdett a kisebbségi tulajdonos Szabad Sajtó Alapítvánnyal (27,5 százalék), és az újságírók alkotta Népszabadság Egyesület (2 százalék) részesedését is meg kívánja szerezni – erősítette meg a lapértesüléseket Mihók Attila, a zrt. ügyvezető igazgatója még a múlt héten.

 

Földes György, a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriumának elnöke a tárgyalás miatt lemondott posztjáról, miután a kuratóriumban kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy az alapítvány részesedését meg kellett volna őrizni. Földes több interjúban állította: a lapban 1990 óta szerepet vállaló (előbb lapgazda, később résztulajdonos) Szabad Sajtó Alapítvány biztosította a Népszabadságban megjelenő baloldali-liberális értékrendet. Az fn24.hu-nak adott interjújában azt mondta: a Ringier legfelsőbb szintjeiről hallotta, hogy a hirdetési bevételek növelése szempontjából a politikailag elkötelezett alapítvány tehertételt jelentett a lapnak.

 

A Ringier teljes tulajdonrészével az MSZP-nek mindenfajta formális kapcsolata megszűnik a Népszabadsággal, hiszen a párt által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványt szakmai körökben is úgy tartották számon, mint a párthoz lojális, az MSZP értékrendszere mentén működő résztulajdonost, amely jelentős hatást gyakorolt a lap életére. „Korrekt viszonyunk volt a lappal, de szerkesztőségi kérdésekbe sohasem szóltunk bele” – jellemezte a párt és az újság viszonyát egy szocialista informátorunk, aki egyúttal jelezte, nincs a pártban pánikhangulat az alapítvány kivonulása miatt. „Nem hiszem, hogy a lap profilt váltana, és akár jobbra, akár a bulvár irányába indulna el. Ha ezt tenné, akkor az olvasóival menne szembe, és csökkenne a példányszáma. És mint tudjuk, az újság már évek óta veszteséges, ebben pedig megvan Földes György felelőssége is.”

 

A Ringier fellépése hátterében épp ez állt: a csökkenő példányszám és a harmadik éve  veszteséges mérleg. A kiadó és a lap közötti szerződés értelmében, ha a harmadik év is veszteséges lesz – márpedig idén az lesz –, akkor a főszerkesztőt nem a szerkesztőség választhatja meg, hanem a tulajdonosok – itt zavart be a Szabad Sajtó Alapítvány, hiszen nélküle a Ringiernek nincs meg a 75 százalékos többsége, ennyi kell ugyanis a főszerkesztő megválasztásához. „Rém idegesítő lehet a menedzsment számára egy olyan kisebbségi tulajdonos, aki minden lényegi kérdésbe bele tud szólni, és változtatásokat tud elszabotálni” – érzékeltette a helyzetet a médiapiacot jól ismerő, független forrásunk.

 

A kiadó és az alapítvány viszonya korábban sem volt felhőtlen (erről lásd korábbi, 2004-es cikkünket: Színes és kalandos), most pedig több forrásunk is állította: az alapítványnak nem volt más választása, bele kellett mennie az üzletbe. „A Ringier elkezdhetett volna tőkét emelni, és nem biztos, hogy ezt tudta volna tartani az alapítvány.” Legutóbb 2010 nyarán emelt tőkét a Ringier és a Szabad Sajtó Alapítvány, háromszázmillió forinttal – ezzel 1,3 milliárd forintra növelték a zrt. alaptőkéjét (a lapkiadó 215,6 milliót, míg a szocialisták alapítványa 84,4 milliót rakott be a HVG szerint), ám a cégnél 2009 őszén már volt egy háromszázmilliós tőkeemelés, ekkor csökkent például az újságírók részesedése, akik nem bírták a tempót. „Ne felejtsük el, hogy a Ringier a saját nyomdájában nyomja a lapot. Ez olyan fölényt biztosít neki más tulajdonostárssal szemben, amellyel bármikor élhet. Sőt, vissza is élhet” – említette egy másik forrásunk.

 

Hogy mennyit érhet a Szabad Sajtó Alapítvány tulajdonrésze, ezt egyelőre nehéz megbecsülni. Veszteséges vállalatról van szó, „és középtávon nem is lehet elképzelni, hogy ez változna” – vélekedik szakértő nyilatkozónk. Másfelől igen jelentős értéket képez ez a részesedés, akár több százmilliós üzletet is köthet egymással a kiadó és az alapítvány, ezután pedig a Ringier kompromisszum nélkül választhat főszerkesztőt. És noha a szocialista párton belül bíznak abban, hogy a lap irányvonala nem változik, erre azért a nyomtatott sajtó jelenlegi viszonyrendszerében nincs garancia. Könnyen lehet, hogy a Ringiert így vagy úgy a hatalom befolyásolni tudja, ahogy ez a Metropollal is történt. De az is megeshet, hogy a kiadó egyszerű anyagi megfontolásból más tartalmi irányba viszi a lapot. A kapott pénzből mindenesetre az alapítvány már meglévő baloldali médiavállalkozásokba csoportosíthatja a tőkéjét.

Figyelmébe ajánljuk