"Amiről Putyin csak álmodott, de sosem merte megtenni" - értékeli Haraszti Miklós a Fidesz médiabirodalom-építési stratégiáját és viszonyát a médiához. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt sajtószabadság-felelőse nemcsak azokra a jogi intézkedésekre és intézményekre gondol, amelyekkel kormányzati pozícióból szűkíti a sajtószabadságot a Fidesz, és amelyekről már mi is többször szóltunk, hanem arra is, ahogy az Orbán Viktor körüli oligarchák médiapiaci vásárlásai és gazdasági lépései az állami intézkedésekkel összhangban rombolják a médiapluralizmust.
Beszélgetőtársaink közül (akiknek több mint háromnegyede neve elhallgatását kérte) volt, aki azt javasolta, hogy cikkünket ne a média megjelenési formája szerint bontsuk ketté (nyomtatott, illetve elektronikus sajtóra), hanem aszerint, hogy tartalmi vagy üzleti médiáról beszélünk-e. A médiapiacot jól ismerő forrásunk szerint ugyanis így osztja meg a feladatokat a Fidesz gazdasági mindenhatója, Simicska Lajos az ő két bizalmasa, Liszkay Gábor és Fonyó Károly között. Liszkay a Magyar Nemzet főszerkesztője és résztulajdonosa, de a háttérben, ahonnan az ország ügyeit irányítják, "hozzá tartozik a közszolgálat is". Fonyó Károly, aki június eleje óta résztulajdonosa az ingyenes terjesztésű Metropolnak, a médiaipar üzleti és hirdetési szegmensét fogja össze, egyben az állami tulajdonú intézmények reklámköltései is nála futnak össze, pontosabban tőle indulnak ki. (A szereplő személyek médiaipari vállalkozásairól lásd Összeérnek című keretes írásunkat.) "Hihetetlenül kidolgozott rendszerben működik a Fidesz médiabirodalma" - mondja beszélgetőtársunk, és erre enged következtetni a többiek által felvázolt kép is, illetve mindaz, ami a különböző médiumok tulajdonosi hátteréről tudható.
Megkeresés már volt
Az országos politikai napilapok közül a baloldalon már csak a Népszabadság és a Népszava tartja magát (noha az utóbbiról már többször elterjedt, hogy késnek a fizetések, és hogy kénytelenek lesznek lehúzni a rolót). Noha még mindig a Népszabadság a legnagyobb példányszámú országos lap, a Matesz által auditált terjesztett példányszáma napi 67 ezer körül van - ugyanez az érték az 1990-es évek elején még 300 ezer körül járt. Noha a lappiac a fejlett világon mindenhol szűkül, a hazai trend gyorsabb fogyást mutat az európai átlagnál, ráadásul a politikai napilapokat hagyják el leginkább az olvasók. A Népszava a maga 19 ezer terjesztett példányával réteglapnak tekinthető, míg a Magyar Nemzet körülbelül 47 ezer példányban kel el naponta.
Az elmúlt években kiszámítható ritmust követett bizonyos állami cégek hirdetési hajlandósága ezekben a lapokban. Egy adott politikai csoportosuláshoz tartozó üzleti kör ugyanis, amennyiben van befolyása állami cégekre, a hirdetésekkel nemcsak a lapot tudja megtámogatni, hogy aztán kedvenc pártja minél hatékonyabban juttathassa el mondanivalóját a kiszemelt olvasókhoz, hanem - amennyiben az adott lap az ő tulajdonában van - profitot is termel vele, amit aztán a tulajdonosok kivesznek. A konstrukciót nem most találták ki, működik ez a rendszerváltás óta, bárki is volt hatalmon. Az is jellemző - legalábbis eddig így volt -, hogy a pillanatnyi erőviszonyok függvényében a másik oldalhoz húzó médiumok is részesednek állami hirdetési bevételekből. A Szerencsejáték Zrt. (SzZrt.) az idén (a Narancs birtokában lévő kimutatás májusig dolgozta fel az adatokat) még egy fillért sem költött a Népszava Kiadói Kft.-nél, míg több mint 78 milliót a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél (az értékek listaáron értendők, vagyis sem egyéni, sem mennyiségi kedvezmények nincsenek bekalkulálva). Noha a hirdetési költések nem egyenletesek az év 12 hónapjában, érdemes ehhez a 78 millióhoz hozzátenni, hogy tavaly és tavalyelőtt nem jutott ennyi pénz öt hónapra a Nemzethez (összesen bő 110, illetve 120 millió forint értékű hirdetést költött ott az SzZrt). Ugyanilyen logikával hirdet a Magyar Turizmus Rt. is, ám ott a különbségek nagyobbak. Míg a Nemzet 2009-ben mindössze 106 ezer forintot kapott a cégtől, addig az idén már 11 milliót. Nem így a Népszava! Két éve még legalább 16 millióért hirdették itt a belföldi utakat, az idén viszont még nem látta megfelelő célcsoportnak a cég a Népszava olvasóit. A Népszabadság tavalyelőtt bő kétmilliót kapott a Turizmus Zrt.-től, de már sem tavaly, sem az idén nem tartoztak a kiválasztott médiumok közé. Jobboldali kötődésű napilap még a Magyar Hírlap a maga 12 ezres terjesztési mutatójával, de tulajdonosa, Széles Gábor információink szerint nem tartozik a kegyeltek közé. A média Széles Gábornak inkább szerelem (vagy ahogy egyszer egy interjúban fogalmazott, erkölcsi kötelesség), mint üzlet, a Magyar Hírlap tavaly napi egymillió forint veszteséget termelt (a Napi Gazdaság szerint).
Az országosak mellett meg kell említenünk az ingyenes napilapot, a korábban Metro néven futó Metropolt. Ennek terjesztett példányszáma 304 ezer, a korábban a lapot kiadó MTG Metro Gratis Kft. árbevétele 2009-ben közel kétmilliárd forint volt, bár közben majdnem 500 millió forint veszteséget termelt. A lap külföldi kiadója Európa-szerte több országban is értékesítette a franchise-jogot, hogy új piacok felé nyisson, de az itthon kialkudott 200 millió forintos vételárba a Magyar Narancs információi szerint belejátszott a menedzsment óvatossága is. Attól tartottak ugyanis, hogy amennyiben nem adják el a Fonyó érdekeltségébe tartozó Megapolisnak a lapot, kevesebb állami hirdetésre számíthatnak. A Metropol üzleti befektetésnek sem rossz, és arra is alkalmas, hogy "megfelelően" tájékoztassanak nagy tömegeket, illetve formálják a közvéleményt.
Erre egy másik jobboldali üzleti körhöz tartozó, szintén ingyenes lap is kiválóan alkalmas, a heti megjelenésű Helyi Téma lapcsalád. Vitézy Tamás lapja üzletileg független Simicska érdekeltségeitől, bár Orbán tanácsadója információink szerint rajta tartja a szemét azon a vállalkozáson, amit Vitézy futtat. A majdnem 708 ezer példányban terjesztett hetilapcsalád a bulvárlapok piacát is erősen befolyásolja, hiszen tematikája - az országos és helyi politikán kívül - egyre inkább bulvár jellegű. Tavalyi nyeresége 118 millió forint volt. A tabloidok piacán egyébként egyelőre nincsenek felvásárlások, bár forrásaink beszámoltak arról, hogy megkeresések történtek ott is. Meg nem nevezett megbízókra hivatkozó ismeretlen férfi keresett meg egy bulvárlapot, hogy tárgyalást kezdeményezzen a megvételről, aztán eltűnt.
Rest bal
A Fidesz második kormányzása idején állami támogatással indult, jelenleg a Nyerges Zsolt-féle Infocenter.hu Zrt. tulajdonához tartozó Heti Válasz most is fontos eleme a párthoz kötődő médiaportfóliónak. "Messze mi vagyunk a legszabadabbak, megtűrt udvari bolondok vagyunk" - mondja a lap egyik újságírója arról a szerepről, amit ebben a médiabirodalomban tartalmilag betölt a 18 ezer példányban terjesztett Heti Válasz. Nyerges állítólag egyáltalán nem szól bele a szerkesztésbe.
Az országos napi- és hetilapok olvasottsága Budapestre és környékére összpontosul, vidéken jószerivel csak a bulvárlapok fogynak. Ahogy közeledünk az országhatárhoz, úgy romlik az úgynevezett országos lapok értékesítési statisztikája.A vidéki lapok piacát jól ismerő forrásaink szerint a megyei napilapok más modell szerint működnek. Mivel helyben mindenki ismer mindenkit, a helyi médiapiac kicsi, ezért a megyei lapok nem pártosodhatnak. Noha a tájékoztatásban a politikai realitásokat tükrözik, a véleménynyilvánításban vigyáznak arra, hogy ne álljanak egyik szekértáborba sem. Akkor ugyanis azonnal elveszítenék a másik oldallal rokonszenvező olvasókat, még inkább a hirdetőket. "Márpedig - fejtegette egyik forrásunk - a külföldi tulajdonost egyedül az érdekli, hogy ne csökkenjen a hirdetési bevétel." Először az idén történt meg, hogy Győr-Moson-Sopron megye lapja, a naponta közel 69 ezer példányban értékesített Kisalföld megelőzte a Népszabadságot. Ezt több elemző kiemeli a médiapiac áttekintésekor, Zöldi László médiakutató szerint azonban nincs különösebb jelentősége, hiszen a Kisalföldet nem közéleti, hanem családi lapnak tekinti a brit tulajdonos, ezért nem érdemes összehasonlítani egy politikai értékrendű lappal. Egyébként a Daily Mail kiadójának tulajdonában lévő Lapcom még egy megyei lapot ad ki, a csongrádi-szegedit. Az esseni székhelyű Westdeutsche Allgemeine Zeitung tulajdonában lévő Pannon Lapok Társasága négymegyei lapot gondoz, a szintén német Axel Springer kilenc megyében van jelen, míg a németországi és ausztriai helyi lapokat kiadó Vorarlberger Nachrichten északkelet-magyarországi cége, az Inform Média három megyét tájékoztat. (Pest megyének nincs napilapja.) Ha megnézzük, hogy eme kiadók napilapjaiban a Szerencsejáték Zrt. és a Turizmus Zrt. mennyi reklámot jelentet meg, akkor a tőlük származó hirdetési bevétel hasonló képet mutat, mint amit a baloldali országos napilapoknál bemutattunk: a kormányváltás óta tendenciózusan csökken.
A teljesen piaci alapon működő megyei lapok a Fidesz számára jelentőségüket vesztették 2006-ban, amikor a helyhatósági választás után két kivétellel minden megyei önkormányzat irányítása az akkor még ellenzéki párthoz került. Innentől az ingyenes önkormányzati lapok jutottak szerephez, no meg a Helyi Téma. Vidéken a tájékoztatásban jóval nagyobb szerepet játszik az a Budapesten sem elhanyagolható tény, hogy a Magyar Távirati Iroda idén tavasszal ingyenessé tette a hírszolgáltatását. Azóta megszűnt az MTI egyetlen konkurense, a Független Hírügynökség, és a helyi médiumok csak az állami hírügynökségtől jutnak országos információkhoz. Vagyis a hírmonopólium megvalósult. A helyi információk médiába való bekerülésének van egy sajátos módja - mondja Zöldi László, akinek több, Budapesten kívüli felsőoktatási intézmény kommunikáció szakos hallgatóit oktatva van rálátása a vidéki terepre. Az önkormányzat által működtetett cégek és intézmények a polgármesteri hivatal kommunikációs munkatársához (nagyobb városban tanácsnokához) vannak bekötve: neki juttatják el a hírértékűnek szánt információikat. A polgármester megbízottja pedig megállapítja az erősorrendet, amelyből kiderül, hogy az önkormányzat mely médiumokat és hányadikként tartja érdemesnek a hírek közlésére, illetve melyek kapnak kevesebb infót, esetleg nem is kapnak. Bár a hír- és véleménydiktatúrát az önkormányzati lap és a Helyi Téma igyekszik megvalósítani, a legtöbb városban alternatív újságot indít a helyi ellenzéket támogató vállalkozói kör. Ezek azok a lapok, amelyek nem vagy alig jutnak önkormányzati információkhoz. Zöldi szerint ez akkor is így volt, amikor a baloldal volt hatalmon. A különbség az, hogy a szocialista modell egyes településekre korlátozódott, nem kapcsolódott össze országos rendszerré. Most viszont érzékelhető, hogy a Kósa Lajos debreceni polgármester kommunikációs tanácsnokához, Kovács Zoltánhoz kötődő jobboldali modell kezd terjedni országos szinten (Kovács jelenleg a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár).
A jobboldal jóval tudatosabban építkezik a médiaiparban, mint a bal - állítja minden beszélgetőtársunk. "A baloldal nem gondolta, hogy a Fidesz ennyire tarol - sem a választásokon, sem a médiában, ezért nem készült fel erre a helyzetre" - summázható a médiára iparágként tekintő beszélgetőtársaink véleménye. Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője szerint a baloldal az elmúlt nyolc-tíz évet úgy, ahogy van, kihagyta ebből a szempontból. Míg a jobboldal tudatosan építette a politikai háttérintézményeket (politikai iskolákat, közvélemény-kutató intézményeket stb.), és törekedett a fenntartásukra, addig a baloldal a sajátjait engedte jelentőségben, tevékenységben elsorvadni, és a pénzügyi háttérről sem gondoskodott, az oligarchák pedig ad hoc módon válogatták befektetéseiket, támogatásaikat. Most pedig úgy tűnik, késő.
Összeérnek
A Fidesz-közeli médiabirodalom négy csoport, a Magyar Nemzet csoport, az Infocenter.hu, illetve Vitézy Tamás és Széles Gábor érdekeltségei kezében van.
A Magyar Nemzet csoport kulcsfigurája Liszkay Gábor és Fonyó Károly. A Magyar Nemzet főszerkesztője, Liszkay Gábor résztulajdonos a lapot kiadó Magyar Nemzet Kft.-ben a Töröcskei István tulajdonolta Pro Aurum Zrt. mellett, amely a Hír Tv tulajdonosa is egyben. A Magyar Nemzet Kft. és Simicska közös tulajdona a vagyonkezelésre létrehozott B-Reklám Kft., amely jelenleg a Mahir Zrt. tulajdonosa. A Mahir Zrt. az egyik tulajdonosa a Mahir Cityposter Kft.-nek, amelynek ügyvezetője és másik tulajdonosa Fonyó Károly (a tulajdonában lévő EuroAWK-on keresztül). Fonyó Károly erre létrejött Megapolis Media Zrt.-je vásárolta meg júniusban a Metropolt.
Az Infocenter.hu Média Zrt. tulajdonában van a Heti Válasz, a Class FM rádió, a Lánchíd rádió (amelyben a Pro Aurum-os Töröcskei is tulajdonos). Az Infocenter.hu Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter érdekeltsége, ám tavalyi miniszteri kinevezésekor kiszállt belőle, ekkor lett a tulajdonos Nyerges Zsolt.
Vitézy Tamás a Théma Lapkiadó Kft. és a Théma Nyomda Kft. tulajdonosa. Ez utóbbi 2009-ben alakult, Vitézy mellett tavaly óta egy luxemburgi cég is a tulajdonosa, és ezzel egy időben a Théma Nyomda résztulajdont szerzett a Lapkiadóban.
A Fidesz médiabirodalmának lúzere Széles Gábor, az ő tulajdonában van az Echo Tv és a Magyar Hírlap. Szélesé az Echo Tv mellett a Vital Tv is, de próbálkozott vidéki napilapok kiadásával is, ez a kísérlete néhány éve kudarcba fulladt. A HVG számításai szerint veszteségei ugyan csökkentek, de továbbra is csak pénznyelő Széles vállalkozása. Nem így az előzőek, amelyek tavaly busás osztalékhoz juttatták a tulajdonosokat.
