„Ezt már nem tudják a döntéshozók figyelmen kívül hagyni” – mondják a fiatalok, akik diákok ezreit hívják tüntetni az Országház elé

  • Gera Márton
  • 2018. január 11.

Belpol

Úgy látják, eddig senki nem hallgatta meg őket. Most kiállnak az érdekeikért.
  • Még tavaly hívtak életre azt a Facebook-eseményt, amely arra buzdította a diákokat, hogy január 19-én ne menjenek iskolába, így tiltakozva az oktatás problémái ellen.
  • Az esemény híre rohamos sebességgel terjedt a fiatalok között, most ott tartunk, hogy több mint kilencezren jelezték a részvételüket. Azt tervezik, hogy jövő pénteken nem mennek iskolába, délután pedig részt vesznek az Országház elé szervezett demonstráción.
  • A tüntetés két diák szervezőjével, Bognár Andrással és Gyetvai Viktorral beszélgettünk.

„Január 19-én (pénteken) délelőtt ne menj suliba, délután 4-kor pedig közösen tüntetünk a Parlament előtt az oktatási rendszer igazságtalanságai miatt! Álljunk ki együtt egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik!” – ezzel a mondattal indít az a Facebook-esemény, melyre már több mint kilencezren jeleztek vissza, és harmincezren érdeklődnek a megmozdulás iránt.

Bár a sajtóban csak az elmúlt napokban kezdett terjedni a híre, a január 19-i demonstrációt hónapokkal ezelőtt elkezdték szervezni. Az ötlet egy diák fejéből pattant ki, ő hozta létre az eseményt is a Facebookon. Nem sokkal később csatlakozott a szervezéshez Bognár András, aki azt mondja, hogy a januári időpontnak nincs különösebb jelentése, egyszerűen erre a napra esett a választás. András szerint az elmúlt pár hónapban az esemény hatására a diákok elkezdtek beszélgetni az oktatás problémáiról, és így mostanra megértek azok a gondolatok, melyeket a fiatalok megfogalmaznak majd a demonstráción.

Bognár András

Bognár András

 

Hasonlóan látja Gyetvai Viktor is, aki András után csatlakozott a szervezéshez. Ő a Független Diákparlament (FDP) alapítója, és bár a szervezet évek óta küzd a jobb oktatási rendszerért, mostanság az illetékes minisztérium már meg sem hallgatja őket. Viktor azt mondja, hogy az esemény híre egyszerre terjedt a Facebookon és az iskolákban, és ő is úgy tapasztalta, hogy egyre több helyen kezdtek el arról beszélni, hogy január 19-én lesz valami. „Amikor közössé vált a szervezés, együtt reméltük, hogy sokan fognak csatlakozni a kezdeményezéshez, de még a várakozásainkat is felülmúlta, hogy ennyien érdeklődnek iránta. Reméljük, hogy tényleg sok ezren vesznek részt a délelőtti sztrájkban és a délutáni demonstráción is, és hogy ezt már nem tudják a döntéshozók sem figyelmen kívül hagyni. Itt már nem csak rólunk, diákokról van szó, hiszen a ma oktatása az egész ország jövőjét határozza meg” – vélekedik.

Több ezer diák a Kossuth térre megy tüntetni iskola helyett január 19-én

Az oktatási rendszer minősége ellen demonstrálnak majd. „Ne menj suliba” – ezzel a címmel szerveznek tüntetést diákok a Parlament elé. Az Index által kiszúrt Facebook-eseményre szombat kora estig 6700-an jelezték, hogy ott lesznek, további 25 ezren érdeklődnek a megmozdulás iránt.

Az eseménynek több célja lesz: egyrészt szeretnék összefoglalni a diákság problémáit, de azt is meg akarják mutatni a fiatalok, hogy nekik vannak ötleteik, melyeket szeretnének megvalósítani. Gyetvai Viktor szerint az egyik fontos probléma, hogy „az oktatás jelenleg nem csökkenti, hanem egyenesen növeli a társadalmi különbségeket azzal, hogy egyre növekszik az esélykülönbség az ugyanolyan tehetséges, de eltérő szociális helyzetű diákok között.” Szerinte az sem segít, hogy a döntéshozók meg sem hallgatják az érintettek véleményét, főleg akkor nem, ha konstruktív kritikát is mondanak: „Ez a rendszer nem tűr ellentmondást, rendkívül merev, és mindent egy központból akar megmondani. Szerintem ezért sem szeretnék, hogy a diákok kritikai gondolkodása fejlődjön, beleszólhassanak az iskolában az őket érintő kérdésekbe, és képesek legyenek kiállni magukért, ha szükséges.”

András ehhez azt teszi hozzá, hogy „jelenleg kézhez kapjuk a tudást, a lehetőségeket és gyakorlatilag mindent, de nem tanulunk meg új dolgokat teremteni, nem információt kapunk, amelyből a tudást személyre szabottan szűrhetnénk. Nem tanuljuk meg, kik vagyunk, nem kapunk célokat, csak azt, hogy ne legyünk kukások. Nem szabadság az, ahol a lehetőségek ilyen korlátozottak és tömegre szabottak.” Azt is meséli, hogy amikor az egyik tanárnál érdeklődött egy tanári szervezet után, és mondta neki, hogy ő ennek az eseménynek az egyik szervezője, a pedagógus figyelmeztette, milyen támadásokkal járhat egy ilyen dolog felvállalása. „Én erre csak annyit mondtam, hogy engem hidegen hagy bárminemű támadás, mert tudom, hogy jó cél érdekében cselekszem.”

A tüntetés szervezői

A tüntetés szervezői

Fotó: Az esemény Facebook-oldala

Bár mindketten bíznak abban, hogy nem így lesz, arról nincsenek teljesen meggyőződve, hogy a kormány változtat a hozzáállásán a demonstráció hatására. „A jelenlegi oktatásirányítás az elmúlt években mérhetetlenül makacs módon viselkedett, következetesen tartózkodott attól, hogy figyelembe vegyen bármilyen javaslatot, vagy éppen kritikát. Egyedül akkor mutatott némi kompromisszumkészséget, amikor a kritika mögött hatalmas tömegek sorakoztak fel. Bízom tehát abban, hogy minél többen leszünk a Parlament előtt, annál nagyobb esély van valamiféle változtatásra, vagy legalább valódi, nyilvános és korrekt szakmai egyeztetések lefolytatására, amelybe minden érintettet bevonnak” – mondja Viktor.

András úgy látja, az érintett döntéshozók nem fognak érdemben törődni az eseménnyel. Ugyanakkor szerinte most nem is az a legfőbb cél, hogy a kormánnyal tárgyaljanak: „A társadalom sokkal nagyobb részére szükség van, hogy változások történjenek az oktatásban. Sokkal fontosabb, hogy realisták maradjunk és megpróbáljuk először felhívni a figyelmet az oktatás elavultságára és szellemileg felkészülni a változásra. Az lenne jelenleg a legjobb, ha elindulna egy párbeszéd.”

Gyetvai Viktor

Gyetvai Viktor

 

A diákok között egyébként már most elindult a párbeszéd: a szervezők pár napja közzétettek egy videót, amelyben fiatalok mondják el, mi a problémájuk a jelenlegi oktatási rendszerrel, és a Facebookon-esemény alatt is egyre többen írják le, szerintük min kellene változtatni. Legtöbben a túlterheltséget említették, de sokan panaszkodtak a heti óraszámokra, és az ebből fakadó szabadidőhiányra is. Volt, aki azt írta, hogy azért áll ki 19-én, hogy „ne laikusok hozzanak kivitelezhetetlen törvényeket a magyar oktatásban”.

Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért #január19-én!

Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért #január19-én!

A demonstrációhoz már több civil szervezet is csatlakozott, és a tanári szakszervezetek is pozitívan reagáltak, támogatják az ügyet. Pártok csatlakozását viszont nem fogadnák el a szervezők, mert szerintük ez egy pártpolitikán felüli kérdés. Gyetvai Viktor azt mondja, hogy „az oktatás átalakításakor négyéves ciklusokban nem is lehet gondolkodni, hiszen annyi idő alatt nem hoz eredményt egy rendszerszintű átalakítás. Ehhez konszenzusos oktatáspolitika, évtizedekre előre tervezés kell, ahogyan azt több ország korszerű oktatási rendszerének kialakításakor is tették.”

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.