Gulyás Mártonék ma megkezdik a harcot az Orbán-féle választási rendszer lebontásáért

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 1.

Belpol

Elindulnak az egyeztetések a Kossuth térrel szemben felállított Agórán, és ha nem lesz új választási törvény, jön a polgári engedetlenség.

Ma lép a nyilvánosság elé a Közös Ország Mozgalom (KOM): este megnyílik az Alkotmány utca végén, a Kossuth térrel szemben felállított Agóra, ami egyfajta közösségi tér lesz, ahol első körben a pártok képviselői és az érdeklődök fognak egyeztetni arról, hogy milyen választási törvényre is volna szükség.

Épül az Agóra

Épül az Agóra

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom

A mozgalom persze nem most indult: még a tavaszi, kormányellenes tüntetések csúcspontján hívta életre Gulyás Márton, vagyis akkor, amikor többször is tízezrek mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak a CEU bezárása és a civiltörvény ellen. Gulyás akkor azt mondta, a jelenlegi, csak a Fidesz számára kedvező választási rendszerben nincs esély a győzelemre, ezért mozgalmat hirdet, amelynek célja, hogy arányos és igazságos választási rendszer jöjjön létre. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy e-mailben várták azok jelentkezését, akik csatlakozni szerettek volna a formálódó mozgalomhoz. A nyár viszont már az építkezésről szólt a frissen létrejött KOM számára: először találkozót szerveztek, ahol a jelentkezők megismerkedhettek egymással, majd jöttek a nyári, csapatépítő táborok, amelyeket a kormánymédia szimplán csak „titkos, kormányellenes kiképzőközpontoknak” nevezett. Pedig még véletlenül sem erről volt szó.

Mészár Anna, a mozgalom egyik szóvivője azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy ezekben a táborokban többek között magáról a választási rendszerről volt szó, de arról is beszélgettek, hogyan lehet okosan felépíteni egy mozgalmat, minél többekhez eljutni. Ő egyébként még áprilisban, rögtön Gulyás Márton beszéde után csatlakozott, mert úgy érezte,

így végre tud valamit tenni a közügyekért.

Mostanra ott tartanak, hogy van 170-180 aktivista a mozgalomban, köztük olyanok is, akik akár napi 5-10 órát is a mozgalom ügyeivel foglalkoznak, de vannak, akik szimpatizánsként segítenek. A céljuk pedig továbbra is az, ami a kezdetektől fogva: elérni, hogy egy új, igazságos választási törvény jöjjön létre. A KOM-nak az a terve, hogy először a pártok képviselőivel fogják megvitatni, milyen lenne az a választójogi törvény, ami arányos, és amelyet mindannyian el tudnának fogadni. Ez gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a ma 6-kor megnyíló Agórán naponta lesznek egyeztetések, amelyeken a pártok képviselői vesznek részt, de a diskurzushoz bárki hozzászólhat, kérdezhet. „Az Agóra teret szeretne biztosítani a pártoknak és a választópolgároknak, hogy lefolytassák az egyeztetéseiket az új választási törvénnyel kapcsolatban” – mondja Mészár Anna.

Budija Szilvia és Mészár Anna

Budija Szilvia és Mészár Anna

Fotó: Közös Ország Mozgalom

Azt már a mozgalom másik képviselője, Budija Szilvia teszi hozzá, hogy a terveik szerint a pártoknak szeptember 24-ig sikerül kialakítani egy közös törvényjavaslat-csomagot, amit beterjesztenek az Országgyűlés elé: „Reményeink szerint innentől már a Parlament falain belül fog folytatódni az Agórán elindult vita.” Egyelőre az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP, a Liberálisok, a Bokros Lajos-féle MoMa és a Kétfarkú Kutya Párt jelezte, hogy részt vesz az Agórán zajló egyeztetéseken, és

a ma esti megnyitón a csatlakozó pártok elnökei fognak beszédet mondani.

Korábban volt róla szó, hogy a Jobbik is együttműködne a mozgalommal, de Mészár Anna azt mondja, hogy bár Vona Gábor pártja elküldte a saját javaslatcsomagját, az agórai beszélgetéseken nem szeretne részt venni. „Még azért munkálkodunk azon, hogy ők is ott legyenek” – teszi hozzá a szóvivő.

Kilenc párttal nyílik meg a Közös Ország Mozgalom szervezésében létrejött Agóra!

Kilenc párt vesz részt az igazságos választási rendszerről szóló egyeztetésben: a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért.

Azt nem tagadják, hogy jobb lett volna, ha előbb el tud indulni egy igazságos választási rendszerért küzdő mozgalom, de így is bíznak abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban sikerül elérni a céljukat. „Az nem lehet indok, hogy már kicsit késő van ehhez, és ne is próbáljunk meg tenni semmit. Ha úgy látnánk, hogy nincs esély a sikerre, akkor nem csinálnánk” – mondja Budija Szilvia.

Ha viszont október 23-ig nem lesz új választási törvény,

a Közös Ország Mozgalom polgári engedetlenséghez folyamodik,

bár Budija Szilviáék azt mondják, elsősorban nem erre, hanem az új törvények elfogadására készülnek, és bíznak abban, hogy azokat a Fidesz is támogatni fogja. Amennyiben erre mégsem kerül sor, azt szeretnék elérni, hogy a polgári engedetlenséggel sikerüljön nyomást gyakorolni a kormányra, hogy mégis támogasson egy konszenzuson alapuló választójogi törvényt. Abban biztosak a mozgalomnál, hogy bármilyen polgári engedetlenségi akciójuk is lesz, az mindenképpen erőszakmentes lesz. „Ezzel az lenne a célunk, hogy az igazságos választási rendszer ügye addig ne kerülhessen le a napirendről, amíg ez az ügy meg nem oldódik” – mondják.

false

 

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom

A Közös Ország Mozgalom ugyanakkor a későbbiekben sem tervez párttá alakulást vagy a választásokon elindulni, céljuk egyedül az, hogy sikerüljön kiharcolni egy olyan választási rendszert, amely minden induló párt számára azonos feltételeket biztosítana. „Azt szeretnénk, ha minél többen látnák, hogy amíg nem lesz igazságos választási rendszer, addig ebben az országban mindig kellemetlen következményei lesznek a túlhatalomnak. Nem a Fidesz ellen akarunk új választási törvényt kiharcolni, hanem azért, hogy

megakadályozzuk a mindenkori túlhatalmat” – mondja Mészár Anna.

Azt azonban látják, hogy a mozgalmat sokan még mindig egyedül Gulyás Mártonnal azonosítják, az ő személyes kezdeményezésének tekintik, ezért Gulyás úgy döntött, egyet hátrébb lép, például nem ő képviseli a mozgalmat a nyilvánosságban. Budija Szilvia szerint annyira kiszélesedett a mozgalom, hogy az a kifejezés, hogy „Gulyás Márton mozgalma”, már igazából nem tükrözi a valóságot: „Még a látszatát is szeretnénk elkerülni, hogy ez egy egyetlen személy által irányított, hierarchikus mozgalom volna. Ha meg akarjuk mutatni, hogy közös országot szeretnénk, akkor a mozgalomnak is közösnek kell lennie.”

Leadkép: MTI/Mohai Balázs

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.