Magyar Narancs: Szeptemberben az új felsőoktatási törvény szerint indul a tanév, de az utolsó hónapokban is sok a változtatás, gondolok itt a hallgatói szerződés törvényi szabályozására vagy a részösztöndíjas helyek átcsoportosítására. Így, a hajrában miről tud még tárgyalni a HÖOK a kormánnyal?
Fotó: Németh Dániel
Nagy Dávid: Az az igazság, hogy minden részterületről kell tárgyalnunk, az egy másik kérdés, hogy mennyire veszik figyelembe azt, amit a HÖOK és egyéb, felsőoktatáshoz köthető szakmai szervezetek mondanak a kormányzatnak. Az, hogy még az utolsó pillanatban is vannak változtatások, van átcsoportosítás, a szerződést eltörlik, majd megpróbálják törvénybe foglalni, mind azt bizonyítja, amit mi már korábban mondtunk, hogy ez egy elkapkodott és elrontott törvényhozás. 2010 augusztusa óta folyt a munka a felsőoktatási törvényen, volt, hogy a teljes koncepciót kukába kellett dobni, újat kezdtek; 2011 szeptemberéig nem hallottunk a hallgatói szerződésről, december 23-án mégis elfogadták. December 23-áig általában ki szoktak érni a tanulmányi tájékoztatók, most még törvény sem volt, ez mutatja az akkori oktatási kormányzat gyengeségét. Sok átgondolatlanság van jelenleg is, például nem ismert az intézmények finanszírozási rendszere: ez hallgatói szempontból is fontos, hiszen az intézmény nem tudja, hogyan fog működni, hogyan lesznek hallgatói. Általános bizonytalansághoz és elégedetlenséghez vezetett ez a felsőoktatásban.
MN: Jelenleg kivel tárgyal a HÖOK? Korábban pozitívan értékeltétek, hogy Hoffmann Rózsától Navracsics Tibor vette át az egyeztetéseket.
ND: Azt vettem észre, hogy egy kicsit elakadtak a tárgyalások, úgy láttam, hogy az oktatási államtitkár középiskolás diákokként kezeli a hallgatókat, mintha nem tizennyolcadik életévüket betöltött választópolgárokkal, hanem a saját osztályával beszélt volna. Ezt azért hallgatókkal nem nagyon illik és nem nagyon lehet megtenni, ezt érzékelte talán még időben Navracsics miniszterelnök-helyettes úr, és terelte a tárgyalásokat jó irányba. Most a részletekről Kis Norbert államtitkárral tárgyalunk, akinek a hozzáállása szerintem megfelelő, a mozgástere kicsivel szűkösebb, és hát tudjuk, hogy ő is távozik a felsőoktatási helyettes államtitkári pozíciójából. Nem tudjuk, hogy utána mi lesz, itt is átgondolatlanságot és bizonytalanságot érzünk.
MN: Tehát nem tudjátok, hogy a tárgyaló partnernek mekkora a mozgástere a koncepció alakításában?
ND: Pontosan így van. Kimondhatjuk, hogy gyenge az oktatási kormányzat. Valószínűleg kormányszinten döntik el a legtöbb kérdést, ott pedig egyelőre azt látjuk, áll a dolog. Várat magára például a hallgatói juttatásokat szabályozó rendelet; jeleztük, hogy szívesen együttműködünk, és segítünk az esetleges hibák kijavításában, azonban márciustól máig nem érkezett erről írásos anyag, nem tudjuk, hogy mi a pontos szándék az ösztöndíjakkal, milyen átalakítások várhatóak. Amint kapunk írásos anyagot, természetesen azonnal reagálunk.
MN: Térjünk vissza a hallgatói szerződésre: a februári megmozdulásotok után Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott a Hír TV-ben, hogy egyeztetett a HÖOK-kal a szerződésről, és bár nem értettetek egyet vele, elfogadtátok, hogy a szabályozás szükséges, és nem jelent aránytalan anyagi megterhelést a diákságnak. Ezek után szó szerint azt mondta: "A HÖOK elnöke bejelentette, hogy azért fognak egy virrasztást tartani, mert már elkezdték szervezni, de ez békés lesz, egy figyelemfelhívás. Ezek után kicsit meglepett, hogy az európai szervezethez fordultak, mintegy feljelentvén Magyarországot és a magyar felsőoktatást." Átvertétek Hoffmann Rózsát?
ND: Nem, Hoffmann Rózsa vert át minket. Mi leszögeztük a tárgyalások elején, hogy a hallgatói szerződés intézményét nem tudjuk elfogadni, ehhez tartjuk magunkat azóta is. A tárgyalásokon egyetlen céllal vettünk részt, hogy ne érhessen az a vád minket, miszerint nem próbáljuk minden fórumon és helyszínen a hallgatók érdekeit védeni. Ami ott elhangzott, az azért volt, hogy a rossz helyzetből a lehető legkisebb rosszat sikerüljön kihozni, de elmondtuk, hogy nem vagyunk hajlandók ebbe belemenni. Az viszont igaz, hogy békés, figyelemfelkeltő akcióról beszéltünk, és ez is zajlott. Az is nyilvánvaló volt már akkor, hogy az Európai Hallgatói Szervezethez (ESU) fordulunk, amely maga is felfigyelt volna a visszásságokra, de mivel napi kapcsolatban állunk velük, egyértelmű volt, hogy tájékoztatjuk őket a problémáról.
MN: Február óta újabb utcai demonstrációra nem került sor, viszont az ombudsman, majd az Alkotmánybíróság elé került az ügy, az AB pedig formai okokra hivatkozva eltörölte a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet. A kormány erre gyorsan bejelentette, hogy törvénybe foglalják a szerződést. Erre mit lép a HÖOK?
ND: A kérdésed elejére visszatérve: mindig hangsúlyozzuk, hogy a tárgyalóasztalnál szeretnénk megoldani a problémákat; amikor úgy látjuk, hogy ez nem megy, akkor nem riadunk vissza a demonstrációtól, a tüntetéstől sem. Ez a továbbiakban is így lesz.
Nagyon örültünk, hogy Szabó Máté a javaslatunkra az Alkotmánybírósághoz fordult, nagyon örültünk az Alkotmánybíróság határozatának. Ahogy mondtad, jogtechnikai okokra hivatkozva semmisítette meg a rendeletet az AB, azonban a részletes indoklásban több tartalmi kifogást is emelt: ilyen például a munkaerő szabad áramlásának a korlátozása. Amennyiben a kormány eléri - és valószínűleg eléri - azt, hogy a jogtechnikai kifogást kiküszöbölve törvényi szinten szabályozza a hallgatói szerződést, mi újra Szabó Mátéhoz fordulunk, felhíva a figyelmét arra, hogy az AB állásfoglalásában tartalmi kifogások is szerepelnek, ezért legyen kedves ismét az Alkotmánybíróság elé vinni az ügyet. Emellett a nemzetközi színtérről sem lépünk vissza, az ESU képviseli a magyar hallgatók érdekeit is az Európai Parlamentben. (A hallgatók "röghöz kötését" előíró jogszabályról és az AB-döntésről lásd: Mind a rög fölébe gyűlnek, Magyar Narancs, 2012. július 12.)
MN: Addig azonban minden bizonnyal alá kell írni a szerződést. Ezzel a helyzettel mit tudtok kezdeni?
ND: Reméljük, hogy a tervezett aláírásig megszületik a végleges döntés, ha nem, akkor sincs veszve minden, hiszen visszamenőlegesen is megszüntethetik a hallgatói szerződést, az aláírt szerződéseket is.
MN: Mit szól a HÖOK az alternatív hallgatói szervezetek megjelenéséhez, amelyek esetenként a ti tárgyalási módszereiteket is bírálták?
ND: Lehet bírálni, de ettől függetlenül mi vagyunk az egyetlen demokratikus szervezet, tehát nem önszerveződés vagyunk, a hallgatók választanak minket, mindenki választó és választható. Akinek akár helyi, akár országos szinten nem tetszik a hallgatói képviselet, az elindulhat az éves választásokon, és a hallgatók többségi szavazatának megszerzésével hivatalos képviselővé avanzsálhat. Az, hogy emellett melyik hallgató milyen politikai párthoz, önszerveződéshez, önképző körhöz csatlakozik, az az ő döntése. A hallgatói képviselet minden hallgatót képvisel, pártállástól, politikai nézettől és vallási hovatartozástól függetlenül.
MN: Ezek szerint nem terveztek közös fellépést ezekkel a szervezetekkel?
ND: Itt fogalmi zavar van, mi mindenkit képviselünk, mindenki nevében fellépünk.
MN: A Hallgatói Hálózat februári tüntetése előtt az ELTE BTK HÖK elnöke levélben kérte a HÖK tagjainak a távolmaradását.
ND: Erről őt kell megkérdezni. Én senkinek nem mondtam azt soha, hogy ne csatlakozzon bármilyen, a szimpátiájának megfelelő csoportosuláshoz. Attól ő még hallgató marad, és ilyen módon a hallgatói képviseletnek és a HÖOK-nak is képviselnie kell őt. Akinek ez a képviselet nem tetszik, az méresse meg magát, szerezzen többségi szavazatot! Ennyi.
MN: Mondok egy gyakran hallható kritikát: többen furcsállották, hogy részt vettél a Fidelitas egyik választmányi ülésén.
ND: A következőn is részt fogok venni, és minden politikai párthoz kötődő ifjúsági szervezet meghívásának eleget teszek, amennyiben tudok. Nem érzem úgy, hogy ezzel bármi rosszat csináltam volna. Felsőoktatási szakértőként mentem oda, és ha legközelebb az MSZP, az LMP, a Jobbik vagy a DK ifjúsági tagozata hív meg, örömmel megyek oda is.
MN: Miért hívtak téged?
ND: Hogy miért pont engem hívtak, azt nem tudom megmondani, a felsőoktatás volt a téma, és érdekelte őket a véleményem.
MN: Tehát csupán hozzászólóként jelentél meg?
ND: Hozzászóltam, hogyne, sőt ütköztünk is. Nyilvánvalóan egy részüknek szimpatikus volt pár intézkedés, ami nekem nem, és ezért megütköztünk, de teljesen kulturált formában.
MN: Ha a keretszám-változtatásokat nézzük, ez bizonyos karokat kiemelten hátrányosan érintett. Ezek után mennyire lehet egységesen fellépni az egész hallgatóság érdekében?
ND: Nagyon egyszerű, a keretszámok általános szűkítése ellen kell fellépni. Ez egyenlő a felsőoktatáshoz való hozzáférés szűkítésével, ami a bolognai célokkal megy szembe - a Bologna-folyamat egyik fő célja, hogy minél szélesebbre nyissa a felsőoktatás kapuit. Felül kell emelkedni azon, hogy melyik kar hogyan jár, ki kap állami helyet, ki nem; ezt az intézmények egymás között és az oktatási kormányzattal lefocizzák. A hallgatóságnak arra kell összpontosítania, hogy a következő generációk is ugyanolyan mértékben vagy szélesebb körben férjenek hozzá a felsőoktatáshoz.
MN: És mi van azzal, hogy 2013-tól nem lesz államilag támogatott jogászképzés?
ND: Ez már csak azért is butaság, mert az állami szféra évente több végzett jogászhallgatót szív fel, mint az a száz, amennyit egy évig még ingyenesen meghagytak. Az már utólagos korrekció, hogy aki állami szektorban helyezkedik el, annak az önköltségét majd visszafizeti az állam. Öt évre előre könnyű ígérgetni, de ez nem jelent semmi biztosat.
MN: A Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a Hálózat a Tanszabadságért csupa egyes bizonyítványt adott át Hoffmann Rózsának június 14-én. A HÖOK hányasra értékelné az oktatási államtitkárság elmúlt éves teljesítményét?
ND: Úgy gondolom, hogy jó az elégtelen értékelés.
