Így szerezte meg Schmidt Mária a milliárdos ingatlancéget

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. július 19.

Belpol

Mészáros Lőrincet és a kegyvesztett Spéder Zoltánt is kiütötte a kormánybiztos. Ízelítő a friss Narancsból.

Az egyik legfontosabb hazai ingatlanfejlesztő cég, a BIF története annyira át van szőve intrikákkal, hogy az már-már egy brazil szappanoperát idéz.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban végigvesszük a BIF történetét a privatizációtól egészen a legutóbbi fejleményekig, amikor is Schmidt Mária még Mészáros Lőrincet is megelőzte a milliárdos cégért folytatott küzdelemben.

false

 

Fotó: MTI

A 2008-ban beütött válság az ingatlanpiacot érintette leginkább, így ezt a BIF annak ellenére megszenvedte, hogy bérbe adott ingatlanjaiból folyamatosan komoly bevétele származott. Míg a korábbi években rendszeres volt a 10 százalékos osztalékfizetés, a BIF 2008 óta nem fizetett osztalékot. A társaság amúgy is alulértékelt árfolyama a válság előtti csúcsévhez képest 2014-re alig 20 százalékára olvadt, és ez idő alatt mintegy 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Nobilis mellett Spéder szakértelmének is komoly szerepe volt abban, hogy 2015-re sikerült talpra állítani a céget, ráadásul az utolsó években már csak a válság alatt felvett hitelek törlesztése rontotta az eredményt. Az is sokat segített a BIF-nek a válság idején, hogy két nagy projektet is sikeresen befejeztek: az Üllői út 48. alatt felépített irodaház az FHB székhelye lett, míg a Flórián udvarba az Indexet is kiadó CEMP költözött. Ekkoriban az FHB és a CEMP is Spéder Zoltán irányítása alatt állt, akinek a BIF-ben közvetlenül (és az FHB-n keresztül közvetve) meghatározó tulajdonrésze volt.

Csakhogy közben a tulajdonosok baráti viszonya megromlott.

Míg Schmidt Máriát korábban kedves és okos emberként jellemezték beszélgetőpartnereink, személyisége alapvetően megváltozott a kétezres évek első felében. Az őt ismerők szerint ebben szerepet játszott, hogy már az első Orbán-kormány idején közel került a hatalomhoz (megkapta például a Terror Háza főigazgatói posztját), valamint férje korai, váratlan halála és az utána maradt hatalmas örökség is hozzájárult Schmidt megváltozásához. (A BIF ügyeiről számos szereplővel beszéltünk, ám mindegyikük csak név nélkül volt hajlandó szóba állni lapunkkal. Egyikük például azzal hárított, hogy „akár három szóért is beperelnek, nagyon forró most a helyzet”.)

Az első nagyobb konfliktusra 2015 második felében került sor a tulajdonosok között, amikor egy komoly érdeklődő fel szerette volna vásárolni a céget. A potenciális vásárló az a Jászai Gellért volt, aki tavaly óta már Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik irányítója, ám akkor még állítólag külföldi befektetők ügynökeként jelentkezett. Nobilis és Spéder hajlott is volna arra, hogy egy éven belül eladják a céget, ám a Schmidt–Ungár család ragaszkodott az örökséghez. Úgy tudjuk, a három tulajdonos komoly tárgyalásokat folytatott Jászai­val, de az adásvétel végül nem jött össze.

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.