A 91 éves karikaturista – akivel telefonon beszéltünk – elmondta: december 27-én levélben jelezte kilépési szándékát az MMA felé. Döntése okairól nem kívánt részletesen nyilatkozni, de annyit elárult: távozásának oka az, hogy nem ért egyet a mostani vezetőséggel. Elhatározásában Fekete György elnök személye is szerepet játszott, de hangsúlyozta, alapvetően nem személyi kérdésről van szó. „Az egész akadémia szellemisége megváltozott, és ez a változás nekem nem felel meg.”
Kaján Tibor még 1997-ben lépett be az MMA-ba. Székfoglaló előadását ezekkel a szavakkal kezdte: „Nagy megtiszteltetés számomra a Magyar Művészeti Akadémia döntése, mellyel tagjainak soraiba emelt. De nem tagadhatom meghökkenésemet sem és a gyanúmat, hogy nincs-e valami tévedés a dologban. Nem ismerek ugyanis olyan karikaturistát a művészettörténetben (ha egyáltalán a karikatúra műfaj ide befogadtatik), aki akadémiai tag lett volna.”
Kaján Tibor
Fotó: Czimbal Gyula/MTI
Nem ő az első
Kaján Tibor kilépése jól illeszkedik abba a sorozatba, amely még decemberben kezdődött, amikor az MMA több tagja is jelezte – főképp Fekete György nyilatkozataival szemben táplált – ellenérzését, és kilépett. Így tett Fehér László és Bukta Imre képzőművész, Nagy József koreográfus, Novák Ferenc koreográfus, Korniss Péter fotográfus, Ekler Dezső építész, továbbá a – megkérdezése nélkül – frissen felvett Tompa Gábor színházi rendező, és a szintén új tagként elismert Cserhalmi György és Rost Andrea.
A Szóvivő című karikatúra Kaján Tibor kiállításán
Fotó: Czimbal Gyula/MTI
A magyarnarancs.hu már 2011-ben kilépésre szólította fel az MMA tagjait. Ennek szükségességét később szerkesztőségi levelünkben így fejtegettük: „…az önök társulását joggal emlegetik ultrakonzervatív dilettánsok erőszakos gyülekezeteként, de igaztalan volna elhazudni, hogy számos nagy formátumú egyéni teljesítmény is hitelesíteni hivatott az akadémia ámokfutását: ezzel a bizonyos kérdéssel pont azon tagokhoz fordulunk, akik nem tevékeny részesei mindennek, csupán a nevüket adják hozzá. »Illyés Gyula mondta egyszer, hogy a franciáknak nincs szükségük nacionalizmusra, mert a vérükben van. Nálunk sokakból hiányzik ez a genetikus érzés. A Magyar Művészeti Akadémia tagjaiból azonban nem hiányozhat« – mondta Fekete György elnök; tehát mi csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy e közlés után mégis mi az ördög tartotta vissza önöket a kilépéstől? Sokszor idézték ezt a két mondatot, csak az értékelés maradt el rendre: ez a beszéd semmivel sem különb Gyöngyösi listázásánál. Tisztelt Tagság! Önök a lista, a genetikusan nacionalista, a vérében magyar, felkent kiválasztottak, a tiszták és igazak.
A tény, hogy ez ellen egyikük sem tiltakozott hangosan, a magyar értelmiség közös gyalázata. Ha úgy döntenek, a saját méltóságuk nem ér havi 150 ezret – jövőre ennyit oszt majd az állam önöknek –, attól megint egy kicsit rosszabb hely lesz Magyarország. De ha annyira kell a pénz, legalább egy szerény nyilatkozatot elejthetnének, hogy nem, én nem vagyok genetikusan nacionalista – festő vagyok, költő vagyok, dolgozni szeretnék. Vagy kussolnak tovább, s némán indulnak a független magyar kultúra leigázására?”
Fekete György idézett mondata november 21-én jelent meg. Kaján Tibor a tizedik kilépő az MMA közel 200 fős tagságából.
| Kaján Tibor életrajza Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt; rajzai, karikatúrái jelennek meg a Lyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című sorozatában szerepel. A „pesti humor” legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy, Kosztolányi és Heltai Jenő humora mellett hatott rá Madách Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából ismert szemléletmód. Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (például Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván). Tanulmányait 1945-1950 közt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Díjak, elismerések: Ezüst Kupa, Tolentino (1953, 1963), Bordighera, II. díj (1964), Munkácsy-díj (1953, 1968), Érdemes Művész (1975), a Munka Érdemrend arany fokozata (1981), Kiváló Művész (1988), Pulitzer-díj (1992), Opus-díj (1994), a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje (1994), Aranytoll (a MUOSZ díja, 1994), Herczeg Klára-díj (senior, 2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), Prima Primissima díj (2011) Forrás: mma.hu |
