Kisebbítették a Horthy teret Gyömrőn

  • narancs.hu
  • 2012. május 16.

Belpol

Cinikus megoldást választott a gyömrői önkormányzat. A képviselő-testület ugyan nem átallotta politikamentes döntésnek nevezni, hogy a Szabadság teret visszanevezi Horthy térnek, ám most, a viharokat csillapítandó, egyszerűen kisebbre vette az erre célra kiválasztott területet.

Rendkívüli testületi ülést tartott ma reggel a gyömrői képviselő-testület. Az első napirendi pont az volt, hogy a korábbi testületi döntéssel szemben csak a főtér parkját nevezik át Horthy térnek. A képviselők az előterjesztést rögtön megszavazták, az 5-6 egyéb napirendi pontot is „tárgyaló” ülés néhány percig tartott, hozzászólásra nem volt mód. A testületi ülés után elhangzott, hogy ezzel a megoldással már csak a levelibékákat fogja zavarni a tér új neve.

Mint arról beszámoltunk, a település képviselő-testülete április 23-án fogadta el azt a határozatot, amely szerint a város egyik közterületét Horthy térré keresztelik át. A döntés ellen a múlt héten demonstrációt szervezett a helyi Környezet, Ifjúság és Gyermekvédő Egyesület (KIGYE), illetve a városvezetés invitálására a korszakról és a kormányzó személyéről előadást tartott Romsics Ignác történész. A rendezvények után spontán kialakult lakossági fórumon Mezey Attila alpolgármester ígéretet tett arra, hogy a testület majd újra foglalkozik az üggyel: „Azt fogom képviselni, hogy hallgassunk meg minden felet” – tette akkor hozzá. (Videónkat a fórumról lásd itt.) Az alpolgármester ugyanakkor azt is megígérte, hogy az átnevezésről tartanak majd közmeghallgatást vagy helyi népszavazást. Az ígéretek betartásának valószínűsége a mai testületi ülésen nullára csökkent. Ráadásul korábban a helyi tévében úgy nyilatkozott Mezey, hogy az átnevezés dátuma július 1., csakhogy a demonstráció napján (tehát a nyilatkozat után) az önkormányzat honlapjára feltett jegyzőkönyv tanúsága szerint a közterület már június 1-jétől viseli a Horthy nevet.

Az átnevezésről döntő testületi ülés jegyzőkönyve szerint egyébként az egyik képviselő már akkor felvetette a népszavazás szükségességét, de az alpolgármester úgy vélte, az drága volna (ötmillió forint), és a kérdést nem érezte ilyen jelentőségűnek. A helyiek véleménynyilvánítási lehetőségeiről szerettük volna az alpolgármester és Gyenes Levente polgármester véleményét is megkérdezni, de nem értük el őket. A városháza kommunikációs referense pedig közölte, hogy a Horthy tér ügyében a városvezetés egyáltalán nem nyilatkozik, ha majd lesz valamilyen fejlemény, azt a honlapjukon közzéteszik.

A KIGYE április végén beadvánnyal fordult a testülethez, amelyben a határozat visszavonását kérték, ellenkező esetben népszavazást kezdeményeznek a kérdésről. Úgy tűnik azonban, hogy a korábbi lendületből valamelyest a városvezetés is visszavenne. A narancs.hu úgy értesült, hogy a múlt heti lakossági tiltakozás hatására (erről video-összeállításunkat lásd itt) a mai képviselő-testületi ülés arról fog dönteni, hogy mégsem a teljes Szabadság teret nevezik át Horthy térré, hanem csak a középen elhelyezkedő parkot. Így nem kerülne a tér szélén lévő iskola, művelődési ház és önkormányzat címébe, hogy Horthy tér. A volt kormányzó történelmi szerepének megítélését pedig természetesen nem az befolyásolja, hogy végül hány négyzetméteres közterület viselheti a nevét.

Továbbra sem egyértelmű, hogy tulajdonképpen mi vezette Gyömrő képviselőit, amikor a kormányzónak teret kívántak adományozni. Társadalmi igény fel sem merült, és egy-egy Fidesz- illetve Jobbik-képviselőn kívül a tizenegy tagú testületben civil szervezetek képviselői ülnek. A hivatalos magyarázat szerint szerepet játszott a hagyománytisztelet (a teret 1936–1945 között így hívták), az, hogy a Horthy családnak a háború előtt volt Gyömrőn kastélya (!), illetve „a politikai érdekektől mentesen” meghozott döntést motiválta Horthynak „a történelemben betöltött jeles szerepvállalása”. Gyenes Levente polgármester „mint történelemtanár”, a határozathozatal előtt ehhez még hozzátette: sok olyan királyunk is van, akiknek voltak rossz döntései, ez nem jelent semmit, Horthy a nürnbergi perben tanú volt, tehát nem bűnös, továbbá sokan a történelemórák alapján ítélik meg, holott nem biztos, hogy igaz, amit tanítottak. Egy másik képviselő profetikusan megállapította: „Nagyon sok ember sikítozva fogja ezt a döntést fogadni.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.