Kivel ebédel Simicska Lajos?

  • - rpd -
  • 2012. december 21.

Belpol

A múlt héten a Magyar Narancs címlapján friss fotót közöltünk Simicska Lajosról. A kormány gazdasági hátországának legfontosabb szereplője valakivel egy kertvendéglőben beszélget a fotón. Ki a másik férfi?

A képen látható személy nem más, mint Fonyó Károly, a Fidesz médiabirodalmának egyik kulcsfigurája – állítják a kormány gazdasági hátországát ismerő informátoraink. A magyarnarancs.hu megkereste az érintettet, hogy erősítse meg vagy cáfolja értesülésünket. Fonyó telefonhívásunkra úgy reagált, hogy nem látta múlt heti újságunkat, és „nem foglalkozik ilyesmivel”. Annyit azért megígért, hogy amennyiben átküldjük a képet a telefonjára, akkor hajlandó elárulni, hogy ő van-e rajta, vagy sem. Elküldtük a képet, de utána már nem értük el Fonyót. Telefonos megkereséseinket előbb nem fogadta, később pedig felvette ugyan a telefont, de miután bemutatkoztunk, letette.

 


Fotó: Németh Dániel

Fonyó jó ideje Simicska közeli üzlettársaként ismert; olyannyira, hogy egymástól független forrásaink szerint Nyerges Zsolt ­– a médiabirodalom fő bástyájaként ismert Infocenter.hu, valamint a Közgép Zrt. vezetője – és Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője mellett ő a Fidesz egykori pénztárnokának egyik legbizalmasabb üzleti partnere. Miként arról tavaly augusztusban, a Fidesz médiabirodalmának tüzetes áttekintése során beszámoltunk itt és itt, Fonyó elsősorban a Fideszt támogató médiaipar üzleti és hirdetési szegmensét fogja össze.

Fonyó és Simicska üzleti kapcsolata a Mahír Cityposter Kft. tulajdonosi szerkezetét szemlélve kristálytisztán kirajzolódik. A hirdetési piacot uraló Mahír Cityposternek ugyanis résztulajdonosa a Fonyó birtokában lévő Euro-AWK, ám a részvények többsége a Simicska-tulajdonban lévő Mahír Zrt. tulajdonában van, melyet vezérigazgatóként maga Simicska igazgat. Így Fonyó gyakorlatilag Simicska alkalmazottja. Tavaly nyári helyzetjelentésünkben már beszámoltunk arról is, hogy 2011 júniusában Fonyó – az e célból, mintegy 81 millió forint alaptőkével alapított Megapolis Zrt. által – megvásárolta a Metro International S.A.-tól a mintegy 300 ezer példányszámban terjesztett Metropol napilapot kiadó MTG Metro Gratis Kft.-t. Már az adásvétel körül is felmerültek kérdőjelek, így például médiapiaci értesülések szerint az igen alacsonynak tetsző, 200 milliós vételár megszabásában vélhetően szerepet játszott, hogy a Fidesz-közeli érdekcsoport meghatározó befolyással rendelkezik az állami hirdetések piacán. Nem is keltett nagy meglepetést az augusztusi hír, miszerint a Művészetek Palotája úgy írt ki 15 milliós tendert országos, napi, ingyenes hírújságban és a hozzá kapcsolódó online felületen való médiavásárlásra, hogy a kritériumoknak egyedül a Metropol felelt meg.

A várakozásoknak megfelelően a Metropol Fidesz-közelbe kerülésével Simicska és Fonyó cégei csúcsragadozóvá nőtték ki magukat a napilapok és a közterek hirdetési piacain. Ez év júliusi összefoglalójában a Népszabadság a Kantar Media adataira hivatkozva arról számolt be, hogy tavaly az állami cégek – a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek vagy a Magyar Turizmus Rt. – listaáron a Metropolnál közel 900 millió, a Magyar Nemzetnél majd' 500 millió forint értékben költöttek hirdetésekre. Nem kevésbé árulkodó, hogy a köztéri plakátok piacán  az állami cégek a rendelkezésre álló hirdetési összeg 85 százalékát a Simicska tulajdonolta Publimontnak, valamint a Fonyó birtokába tartozó Euro AWK-nak utalták át. A hierarchiát ugyanakkor jól szemlélteti, hogy míg a Publimont 2,1 milliárd, addig az Euro AWK „csak” 200 millió forint értékben kapott a hirdetési pénzekből. A kreativ.hu összeállításából emellett kiderül az is, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapján elérhető taggyűlési határozatok alapján 2011-ben médiavállalkozásaiból Fonyó 490 millió forint nyereséget vett ki.

Mint a Népszabadság citált cikke megjegyzi, a közterületi plakáthirdetések piaca az egyetlen olyan szegmens a hazai médiapalettán, ahol az állam a válság éveiben is növelte kiadásait, hiszen „a közterületi hirdetések összege két év alatt megduplázódott: a 2008–2011-ben összesen listaáron »elhirdetett« 6,6 milliárd forintból 2,7 tavaly ütötte a plakátcégek markát, javarészt a Szerencsejáték és a Turizmus Rt. kampányainak jóvoltából”. De Fonyó más cégei sem kell, hogy szűkölködjenek állami megrendelésekben: az ő érdekeltségébe tartozó AllSys Management Kft. tavaly 8 millió forint juttatást kapott a Miniszterelnökségtől – a 2011-es „szociális konzultációval” kapcsolatban nyújtott – lakossági tájékoztatás címszó alatt. A balatoni kötődésűként ismert Fonyó befolyását mutatja továbbá, hogy – többek mellett egy másik jobboldali prominenssel, a filmrendező Kálomista Gáborral egyetemben – társelnöke az ország egyik legpatinásabb kézilabdacsapatát igazgató cégnek, az MKB Veszprém Kézilabda Zrt.-nek is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.