Kövér László "akasztásos" beszéde: első fokon elutasítva: Polgári bátorság

Belpol

Kövér László "akasztásos" beszéde: első fokon elutasítva

Kövér László "akasztásos" beszéde: első fokon elutasítva

Hogy pontosan mi hangzott el Kövér László politikai fórumán 2002. március 23-án a békéscsabai ifjúsági házban, máig sem tudjuk. A Békéscsabai Városi Bíróság mindenesetre az "akasztásos beszédhez" hasonló tartalmú más beszéd hangfelvételét, több televíziós interjú szövegét beszerezve és elemezve október végi ítéletében az alábbi álláspontra helyezkedett: lehet, hogy Tóth Károly szocialista politikus négy nappal későbbi sajtótájékoztatóján nem idézte szó szerint Kövért, de valótlan tényállítást nem tett - így nem sértette meg a Fidesz politikusának a jó hírnévhez fűződő jogait.Tóth Károly békéscsabai szocialista országgyűlési képviselő az idei választási kampány hajrájában rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze március 27-én a békési megyeszékhelyen. (Lásd: Köteles szavak, Magyar Narancs, 2002. július 25.) "Eddig tartott a békés rendszerváltás?" - kérdezte Tóth az újságíróktól, és idézte, hogy mit hallott négy nappal korábban Kövér László politikai fórumán. Kövér mintegy másfél száz fős hallgatóság előtt az olimpia megrendezése kapcsán - Tóth szerint - kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Majd ehhez - miután észrevette, hogy Tóth Károly is a teremben ül, akivel nyolc éve dolgozik együtt az Országgyűlésben - hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket."

Megkockáztatható: Tóth Károly jókora visszhangot kiváltó békéscsabai sajtótájékoztatója szerepet játszhatott a rendkívül éles választási küzdelem végeredményének alakulásában. A szocialista politikus - akinek e lépését saját pártján belül is igen sokan vetették a szemére -

tizenkilencre kért lapot,

amikor a nyilvánosság elé állt; és úgy tűnik, alsót húzott.

A Kövér László által kezdeményezett személyiségjogi perre a bíróság kétszer idézte meg a Fidesz választmányi elnökét, ám ő egyszer sem jelent meg. Írásban tett nyilatkozatában Kövér László, a tárgyaláson pedig jogi képviselője sem tagadta, hogy a kötél, a szög, a kalapács, a gerenda és az akasztás szavak elhangoztak Békéscsabán, de állításuk szerint más szövegkörnyezetben, más tartalommal. A keresetből kiderült, hogy Kövér László mondandójának lényege az volt: vannak olyan vélekedések, amelyek szerint nem vagyunk képesek semmire, így egy olimpia megrendezésére sem. Ez pedig a sugalmazás szintjén nem jelenthet mást, mint hogy nincs más teendőnk: szöget, kalapácsot és kötelet keresni, majd lemenni a pincébe felakasztani magunkat. Szalay Péter, Kövér jogi képviselője a perben azt hangsúlyozta: Tóth Károly a sajtótájékoztatóján egy félreértés folytán hamis interpretációval állt elő, amelynek semmi köze a valósághoz. "Ha Tóth Károly azt mondta volna, hogy nekem a békéscsabai ifjúsági házban hallottakról ez a véleményem, akkor ma nem állnánk a bíróság előtt, de nem ez történt" - világította meg a felperes álláspontját Kövér ügyvédje. Ehhez hozzátette: ügyfele mondandójának - Tóth állításával szemben - nem az volt a lényege, hogy kötelet ajánlott a választópolgárok azon felének, akik nem értenek egyet a Fidesz politikájával.

Tóth Károly a leghatározottabban fenntartotta a bíróság előtt azt, amit a március végi sajtótájékoztatón elmondott. Nem értett félre semmit, nem interpretált rosszul, és a tényeknek megfelelően idézte Kövért - állította. "Ügyvéd úr, azokat lehet utóbb koloncként magunkkal cipelni, akiknek előzőleg önakasztást javasoltunk" - válaszolta Tóth Károly Szalay Péter érveire.

A Békéscsabai Városi Bíróság október végi elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította Kövér Lászlónak a Tóth Károllyal szemben benyújtott keresetét. A bíróság más, hasonló tartalmú beszéd hangfelvételét és több televíziós interjú szövegét beszerezve arra az álláspontra helyezkedett: lehet, hogy Tóth nem idézte szó szerint Kövért, de valótlan tényállítást nem tett, így nem sértette meg a fideszes politikus jó hírnévhez fűződő jogait. Perdöntőnek bizonyult egy március 14-i, magnószalagra felvett szombathelyi Kövér-beszéd, valamint a békéscsabai eset után a Fidesz választmányi elnökének az M1 Aktuális című műsorában tett kijelentése.

Ez utóbbiban Kövér elismerte,

hogy használta az idézett szavakat, és ehhez hozzátette: már várta, mikor lesz felháborodás legutóbbi kijelentései miatt. A bíróság kitért arra is, hogy közszereplőkről van szó, ráadásul a fórum és az erre válaszul megrendezett sajtótájékoztató az országgyűlési választási kampány hajrájában volt.

A bíróság mind a jogalap, mind a 700 ezer forint nem vagyoni kár megtérítése vonatkozásában elutasította Kövér keresetét, akit a 42 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezett. Kövér László jogi képviselője jelezte: fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. A tárgyalás végén Tóth a jelen lévő újságíróknak megmutatta azt a hófehér galambpárt, amelyet ügyvédjén keresztül el kíván juttatni Kövérnek. Békülésképp.

Bod Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.